Az iparbiztonsági főfelügyelő feladatai

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban: Tv.) és annak végrehajtási kormányrendeletében meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a Katasztrófavédelmi szervezetnél, 2012. január elsejével új szervezeti struktúra alakult. A három pillérre épülő struktúra (iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem) az országos, a területi (vármegyei) és helyi (kirendeltségi) szinten is megjelenik. Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott vármegyei iparbiztonság tevékenysége három fő szakterületet felügyel, melyek a következők: a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése a kritikusinfrastruktúra-védelem (létfontosságú rendszerek és rendszerelemek) és a katasztrófavédelmi Mobil Labor (továbbiakban: KML) tevékenysége.

Kritikus infrastruktúra (létfontosságú rendszerek és rendszerelemek):

Kritikus infrastruktúrán értjük, egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összességét vagy ezek részeit, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése, egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.

Az iparbiztonság szervezeti struktúrával lehetővé válik a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos tevékenység ágazatokon belüli és azokon átnyúló szabályozása, a gazdaság működését elősegítő, létesítmények működésének megzavarásából fakadó negatív következmények megelőzése. Ezáltal az ezekre való felkészülés és védelmük, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élő lakosság védelme egy egységesebb biztonságpolitikai szemlélettel kezelhetőbbé válik.

Veszélyes áru szállítás:

A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják, különös tekintettel a veszélyes árut szállító járművek esetén. A katasztrófavédelmi szervek 2001. óta vesznek részt a veszélyes áruk közúti szállítási szabály betartásának (ADR) hatósági ellenőrzésében.
A 2012. január 1-től hatályos 312/2011. Korm. rendelet alapján a veszélyes áru szállítás ellenőrzés és bírságolási jogosítványaink kiterjednek a vasúti és vízi szállítási ágazatokra is.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján, hosszas jogszabályi előkészítő munka után 2015. január 1-jén lépett hatályba a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, így a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a légi szállítási ágazat tekintetében kapott ellenőrzési, bírságolási, valamint helyszíni intézkedési jogkörök kapcsán már pontos iránymutatás mentén tudja feladatait végrehajtani.

A veszélyes áru szállítás ellenőrzését Magyarország területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szervei, és a területi szervei hajtják végre. Közúti szállításnál a közúti forgalomban, vasúti fuvarozás esetén a vasúti pályán, üzemváltó-, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen számíthatnak ellenőrzésre az érintettek.

Kiemelten kezelendő a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatának szakszerű végrehajtása, valamint a balesetek kivizsgálásával szerzett tapasztalatok értékelése. Alapvető feladatként jelentkezik, hogy a veszélyes áru szállítása során bekövetkezett balesetek, események okai, következményei és a megelőzés lehetséges módjai meghatározásra kerüljenek. Ennek egyik fő alapja, hogy ezeket az eseményeket a katasztrófavédelmi szervek megfelelő módon, kellő alapossággal kivizsgálják, dokumentálják, hogy az érintett vállalkozások figyelmét felhívják az esetleges hiányosságokra, valamint ha szükséges jogszabály módosítást kezdeményezzenek a további balesetek megelőzése érdekében.

Fontos tudni, hogy:

• a hatóságnak nem csak a jelölt járművek ellenőrzésre van jogosítványa, hanem a jelöletlen járműveket is jogosult ellenőrizni.
• a katasztrófavédelmi hatóság nemcsak a veszélyes áru, hanem a veszélyes hulladék ellenőrzésére is jogosult.
• a hatóság jogosult a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításának ellenőrzésére.
• a veszélyes áru szállítási szabályok előírásai alapján a veszélyes áruk szállításában résztvevőknek az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság, illetve képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.
• ha az illetékes hatóság azt tapasztalja, hogy az veszélyes áru szállítási szabályok előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását, vagy megszakíthatják az áru továbbítását, amíg a hiányosságokat ki nem küszöbölik, illetve más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A jármű feltartóztatása történhet a helyszínen, vagy biztonsági okokból kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a közlekedést.

A törvény hatálybalépésével a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos, a tűzvédelmi, valamint a piacfelügyeleti bírság meghagyásával bevezetésre kerül a katasztrófavédelmi, továbbá a veszélyes áruk vasúti, belvízi és légi szállításával összefüggő bírságok kivetése is.

Katasztrófavédelmi Mobil Labor:

A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását elsősorban a katasztrófavédelmi mobil laborok (KML) végzik, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez, illetve eseményekhez a KML vonulásra kötelezett.
A vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok iparbiztonsági szakterületének közvetlen alárendeltségében a KML alaprendeltetése a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a veszélyeztetett terület felderítése, határainak megjelölése, a veszélyeztetettség felmérése, mintavételezés, meteorológiai helyzet meghatározása, döntés-előkészítés, lakosságtájékoztatás, mentési és fertőtlenítési feladatok tervezése, szervezése.