Lakosságfelkészítés

A lakosságfelkészítés célja
A katasztrófavédelemmel hivatásuk gyakorlása során foglalkozó döntéshozók és végrehajtók, az állampolgári kötelezettség alapján polgári védelmi szervezetekbe beosztottak, a polgári szervek vezetői, az emberélet mentésével foglalkozó önszerveződő csoportok, valamint a veszélyhelyzetek káros hatásait elszenvedő vagy az általuk fenyegetett lakosság szélesebb körének felkészítése a veszélyhelyzetekre, az abban követendő cselekvési és magatartásszabályokra, valamint megfelelő célirányos gyakorlás útján ezen ismeretek készségszintűvé fejlesztése

A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy. Minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Mindezek megvalósításához a következők adnak segítséget:

Tanuló ifjúság felkészítése
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az elmúlt évek természeti katasztrófáinak és az egyre gyakoribbá váló egyéb veszélyhelyzeteinek feldolgozása során szerzett tapasztalatokból kiindulva kidolgozott egy új oktatási programot „Veszélyhelyzeti ismeretek” címmel. Bizonyossá vált, hogy a szülők és nevelők többsége igényli, hogy a gyermekek tudatában legyenek annak, hogy bár veszélyek között élünk, de ezek egy része megelőzhető, elkerülhető vagy fel lehet készülni az ellenük való védekezésre. Ehhez azonban szükséges a megfelelő gondolkodás és magatartásmód kialakítása, amely nem egyenlő a tudásanyag mechanikus elméleti elsajátításával. Mint minden más területen, úgy a veszélyhelyzeti nevelés-oktatásban is igaz, hogy a helyes életvitel megalapozását kisgyermekkorban kell kezdeni. Ezt szem előtt tartva az oktatási programhoz munkafüzet sorozatot dolgoztak ki, mely óvodás kortól a 8. évfolyamig nyújt megfelelő ismereteket, melyben megtalálhatók az alábbi igények és képességek kialakítása:

• Óvják önmagukat és környezetüket
• Megfontoltak, előrelátók legyenek a veszélyhelyzetek elhárítása során
• Rendelkezzenek a megfelelő felkészültséggel és gyakorlottsággal, hogy képesek legyenek segíteni önmagukon, egymáson és tudjanak segítséget kérni a bajban
• Becsüljék természeti és kulturális értékeinket

Mindezt megerősíti a NAT, melyben több helyen is hangsúlyt kap a személyes biztonsággal, a magatartási mintákkal, a biztonság-kultúrával kapcsolatos kompetenciák meghatározása. E mellett az OM 37/2001. (X.12.) sz. rendelete is megfelelő iránymutatást nyújt az oktatási intézményeknek.
Vármegyénkben a bevezetés óta több iskola is elindította a programot, így gyakorlati tapasztalatok is megerősítették fontosságát és naprakészségét.

Pedagógus továbbképzés
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a fenti gondolatsort tovább folytatva megteremtette a lehetőségét annak, hogy azok a pedagógusok, akik kellő elszántságot éreznek ahhoz, hogy a programot elindítsák, megkapják a megfelelő felkészítést is. Így akkreditált pedagógus továbbképzést hirdettek „Katasztrófavédelmi ismeretek” címmel, ahol katasztrófavédelmi alapképzést tartottak óvodapedagógusok, általános iskolai tanítók, kollégiumi nevelők számára. A továbbképzésen résztvevők megismerkednek a körülöttünk lévő veszélyhelyzetek típusaival, jellemzőivel, veszélyhelyzetekben követendő magatartási szabályokkal, képet kapnak településük, országuk katasztrófa-veszélyeztetettségéről. A veszélyhelyzeti ismeretek oktatásához módszertani segítséget is kapnak. A kezdeti sikerek bebizonyították fontosságát, így ezentúl évente két alkalommal biztosítják a továbbképzés lehetőségét, és megfelelő létszám esetén vármegyénkben is lebonyolításra kerülhet.

Szakkör, verseny
A veszélyhelyzeti ismeretek oktatása órakereten kívül is megállja helyét szakkör keretében, mely vármegyénkben, több iskolában évek óta sikeresen működik, és megfelelő alapot teremt ilyen témájú versenyekhez. Lelkes pedagógusok és katasztrófavédelmi szakemberek készítik fel a gyerekeket, az elmélet mellett a nagyon fontos gyakorlatra is. Mindez megfelelő alapot teremt a több éve rendszeresen megrendezésre kerülő felmenő rendszerű „Ifjúsági Katasztrófavédelmi Verseny”-en történő eredményes helytálláshoz. A vetélkedő két korosztályban (10-15,14-19 év) zajlik 3 fordulón keresztül (körzeti, területi), ahol polgári védelmi, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi ismereteikről adnak számot a versenyzők.

Táborozás - tűzoltó szakmai tábor
A korábban említett elméleti képzések gyakorlatban történő kipróbálására megfelelő lehetőség a szinte minden évben megrendezett gyermek- és ifjúsági tűzoltó szakmai tábor, ahol 15 éves korig sátortábor keretében tölthetnek el egy hetet a résztvevők. A tábor ideje alatt megismerkednek a szakma rejtelmeivel, emellett elméleti képzést kapnak más szakterületek fontos kérdéseiről is. Mindemellett sportversenyek színesítik a hét programját és a nyílt szakmai nap keretében, a gyerekek bemutathatják megszerzett tudásukat és megtekinthetik a rendőrök, határőrök tűzoltók szakmai bemutatóját is.
 

Tájékoztató
A mindennapi életben számtalan olyan helyzet adódhat, ami kártérítési igényt alapozhat meg. A károkozással kapcsolatosan a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat. A törvény úgy rendelkezik, hogy "aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
A törvény tiltja a jogellenes károkozást (jogellenes minden olyan magatartást, ami károsodásra vezet, kivéve, ha a jogszabály a károkozó magatartás jogellenességét kizárja). Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta; a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, ennek körében a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; az elmaradt vagyoni előnyt; és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett bírósági úton kérheti, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest tiltsa el a veszélyeztető magatartástól; kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére; kötelezze megfelelő biztosíték adására.

Az épület tulajdonosának felelőssége

Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős.
Az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.

A tulajdonos építménnyel kapcsolatos karbantartási felelősségét is rögzíti a jogszabály (191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet 34§.)
Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani.
A fentiek teljesítése érdekében az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint – arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel – felülvizsgáltatni többek között a tűzbiztonság, továbbá az életvédelem és katasztrófavédelem
követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint.

Az állattartók felelőssége

Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.  Állattartó az a személy, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tartja. Közömbös, hogy az állattartó tulajdonos-e vagy valamilyen jogviszony folytán került a birtokába az állat. Állattartó az is, aki az állatot csak ideiglenesen tartja őrizetében.
A szabálysértési törvény szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyát felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetve ott, vagy természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, avagy szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja szabálysértést követ el.