Katasztrófavédelem alapfokon

1. Honnan tudható meg, hogy veszélyhelyzet van? Mit kell tenni, ha a katasztrófavédelem elzárkózásra szólít fel?
2. A meteorológusok a legnagyobb fokú riasztást rendelték el. Mi ilyenkor a teendőnk?
3. Hol működik viharjelző szolgáltatás?
4. Ki felelős a vihar jelzések kiadásáért?
5. Mi a viharjelzés esetén követendő magatartási szabály?
6. Kihez forduljak, ha a vihar miatt károsodott a házam? Kaphatok-e pénzügyi támogatást a katasztrófavédelemtől?
7. Tűzveszély otthonunkban – mire figyeljünk?
8. Gyakran Ismételt Kérdések a tűzmegelőzés terén
9. Meggyulladt az olaj a lábosban, hogyan kell oltani az ilyen tüzet?
10. Mi az a megemelkedett sugárzás, mikor káros az emberi szervezetre?
11. Milyen forrásokból ér bennünket (ionizáló) sugárzás?
12. Ózdi martinsalakos házam károsodását 2004 februárjában jelentettem be a község jegyzőjének. Részesülhetek-e támogatásban, mik a támogatás feltételei?
13. Ózdi martinsalakos házamat 2005-ben vizsgálták meg és „B” kategóriába sorolták. Azóta felmérés nem volt, de a házam állaga egyre romlik, újabb és újabb repedések jelennek meg rajta. Mit tehetek, kihez fordulhatok?
14. Tudnivalók a szén-monoxid (CO) veszélyeiről!

Honnan tudható meg, hogy veszélyhelyzet van? Mit kell tenni, ha a katasztrófavédelem elzárkózásra szólít fel?

A veszélyhelyzet bekövetkezésekor a lakosságot a sziréna hangja, illetve a rendőrség, és a katasztrófavédelem gépjárműire felszerelt hangosító eszközök (közkeletű szóval hangosbemondók) segítségével riasztják. A helyi, regionális, országos tévék, rádióadók folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a kialakult helyzetről, a tudnivalókról. A katasztrófavédelem elzárkózást akkor rendelhet el, ha természeti vagy ipari katasztrófa esetén maró, mérgező hatású anyagok kerülnek a szabadba.

Ebben az esetben:

• ha az utcán közlekedünk, a legrövidebb időn belül menjünk zárt helyre;
• ha munkahelyen, iskolában tartózkodunk, a munkahelyi vezető, vagy intézményvezető által kiadott intézkedések szerint kell cselekedni;
• otthon tartózkodás esetén a lakás nyílászáróit légmentesen zárjuk be;
• figyelje a hangosbemondó által közölt utasításokat (közleményeket), kapcsolja be a televíziót, mert a helyi kábeltévé is adhat információkat;
• lehetőség szerint a ház, illetve a lakás legfelső emeletén helyezkedjen el;
• átmenetileg fogadja be azokat a járókelőket, akiknek nincs hova menniük.

Ne hagyja el házát, lakását, zárt tartózkodási helyét, amíg a hatóságok erről nem intézkednek!

A meteorológusok a legnagyobb fokú riasztást rendelték el. Mi ilyenkor a teendőnk?

Az európai időjárási vészjelző rendszer négy fokozatot különböztet meg. A zöld jelzés a különösebb felkészültséget nem igénylő helyzetet jelzi, a sárga a potenciális veszélyt hordozó jelenségeket. A narancssárga és a piros színű jelzés pedig veszélyt jelent.

A narancs színű riasztás a második legmagasabb fokozat, a piros a legmagasabb. A narancs riasztás esetén kisebb területeket, a piros fokozatú riasztásnál az adott régió nagy részét érintő heves zivatar várható.

Piros riasztásnál fel kell készülnünk arra, hogy a rossz idő heves záporokkal és zivatarokkal érkezik: ez annyit jelent, hogy rövid idő alatt sok esőre, akár 20 mm átmérőjű jégdarabokat hozó jégesőre és 90 kilométer/órás sebességűnél is erősebb széllökésekre lehet számítani. Fontos, hogy ebben az időben az emberek ne tartózkodjanak a szabadban, kerüljék az öregebb fákat, gyengébb szerkezetű épületeket és az építkezéseket, a szél ugyanis tetőket bonthat meg, kicsavarhatja a fákat. Érdemes az autókkal is távol parkolni ezektől. Az autósokat a szakemberek arra figyelmeztetik, hogy az utakon hirtelen, nagy erejű széllökésekre és oldalszélre, illetve rossz látási viszonyokra lehet számítani. A szabadtéri tömegrendezvényeket a hatóságok bármikor leállíthatják.

Hol működik viharjelző szolgáltatás?

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001 (XII.27) BM rendelet 4.§ alapján a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint működtetését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

Ki felelős a vihar jelzések kiadásáért?

A rendszereken kiadott I. illetve II. fokú jelzések indításáért és leállításáért az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriuma a felelős.

Mi a viharjelzés esetén követendő magatartási szabály?

Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél messzebb tilos fürödni.

A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.

Kihez forduljak, ha a vihar miatt károsodott a házam? Kaphatok-e pénzügyi támogatást a katasztrófavédelemtől?

Amennyiben a károsodás olyan mértékű, hogy az veszélyezteti a bentlakók életét, testi épségét, akkor a tűzoltóságnak telefonáljunk a 105-ös hívószámon. A kiérkező tűzoltók felkészültek az életmentésre és a műszaki mentésre.
 Ezt követően, illetve kisebb mértékű károsodás esetén a települési önkormányzat felé jelezzük a károsodás tényét, jellegét. Amennyiben az épület lakhatatlanná válik, úgy az önkormányzat a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal vagy a helyi kirendeltséggel együttműködve intézkedik a lakók biztonságos elhelyezéséről.Ha rendelkezünk érvényes biztosítással, ne mulasszuk el a kárt bejelenteni az illetékes biztosítótársaságnak is.

A települési önkormányzat pénzügyi támogatást saját lehetőségeihez mérten a helyi szabályoknak megfelelően nyújthat. Abban az esetben, ha a kormány önként vállalt kötelezettségként a központi költségvetés terhére helyreállítja, vagy újjáépíti a károsodott lakóingatlanokat, úgy a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet a kárenyhítési eljárásban koordináló szervként részt vesz, de a támogatást nem a katasztrófavédelem utalja.

Tűzveszély otthonunkban – mire figyeljünk?

Lakásunkban egyre több a műanyag használati tárgy. A bútorkárpittól kezdve a függönyökön át szinte minden textília tartalmaz poliésztert, vagy egyéb más műanyagszármazékot. Ezek könnyen éghető anyagok, égésük közben jelentős mennyiségű fojtó és mérgező füst és nagy mennyiségű hő keletkezik. 
 

A függönyök már csak anyaguk, és elhelyezkedésük miatt is könnyen lángra kapnak, hiszen a tűz legkönnyebben felfelé terjed. Ügyeljünk rá, hogy a függöny ne kerüljön gyertya, mécses vagy akár adventi koszorú közelébe, figyeljünk arra is, hogy egy esetleges huzat ne mozgassa a nyílt láng felé a függönyünket. A tűz a függönyön gyorsan terjed, hőfoka emelkedik, így más anyagokat is pillanatok alatt lángra lobbanthat, amelyet fojtó füst kísér. Ugyanez vonatkozik az éjjeli lámpára terített sötétítő textíliákra. A lámpában lévő izzószál által fejlesztett hő elegendő lehet annak meggyújtásához.
 

Az ún. spotlámpák igen magas hőt termelnek működésük közben. Ügyeljünk rá, hogy éghető anyag ne érjen hozzájuk; sugárzott hője képes a közelben lévő anyagokat meggyújtani!
 

Az elektromos hősugárzót, valamint a gázzal működő fűtőberendezést úgy helyezzük el a lakótérben, hogy ahhoz éghető anyag ne érjen, attól kellő tűztávolságban legyen.

A vastagabb, sűrűszövésű kárpitanyagok, szőnyegek kevésbé gyúlékonyak, különösen a kevert anyagból készültek. Mivel nehezebben égnek, előbb többnyire csak parázslanak, pl. a cigarettából kihulló izzó dohányszálak hatására. A lappangó parázsgócot azonban egy kisebb légáramlat is felerősítheti és lángra kaphat a fotel, kanapé, ágy illetve ágynemű. Az ilyen anyagok erős füstképződéssel égnek, ám a jellegzetes kellemetlen szag még idejében figyelmeztethet bennünket, hogy baj van és elejét vehetjük egy nagyobb tűz kialakulásának. Ilyenkor még elég egy vödör víz is a tűz fészkének eloltásához. Jobb híján egy alaposan bevizezett (nem műszálas) takaró is elég a tűz elfojtásához, de ilyenkor fontos, ha otthonunkban tűzoltókészülék van, amely alkalmas a kezdeti tüzek oltására.

A cigarettázás is veszélyforrás otthonunkban. Az ágyban, fotelban, kanapén elalvás előtt nem ajánlatos rágyújtani, mert az alvás közben a kézből kihulló égő cigaretta éghető anyagra hullhat. Szerencsés esetben csak kiégeti az ágyneműt, kárpitot, szőnyeget vagy bútort, de az is megeshet, hogy tüzet okoz a parázslás.

Fokozott figyelemmel járjunk el, ha otthonunkban kandalló, vagy cserépkályha van. Ezeknek a környezetében ne tároljuk könnyen éghető tárgyakat, mert a kipattanó szikra tüzet okozhat. Ügyeljünk arra, hogy éghető folyadékot se tároljunk a közelükben. Az éghető folyadékok (benzin, lakkhígító, körömlakklemosó, etanol, sebbenzin stb.) szobahőmérsékleten is könnyen párolognak, és ezek gőze gyúlékony. Ezeket a gőzöket egy szikra könnyen lángra lobbanthatja.

A konyha sem veszélytelen hely, különösen főzés közben. A gázégő lángja, az elektromos tűzhelylap intenzív hője is lángra lobbanthatja az odalógó konyharuhát, fogókesztyűt, de a tűzhelynél tevékenykedő ember ruházatát is. Ha megtörtént a baj, az égő ruhaneműt vízzel olthatjuk el.

Nagyon fontos, hogy fűtőberendezésen NE szárítsunk ruhát. A használatban lévő gázkonvektor burkolata olyan magas hőmérsékletet is elérhet, amely a ráterített szárítandó ruhát meggyújthatja. A vasalót is fokozott figyelemmel használjuk! Ne hagyjuk a ruhaneműn huzamosabb ideig.

Előfordulhat, hogy háztartási gépünk működése során rendellenességet tapasztalunk. Az elektromos hálózatra kapcsolt készülékek esetében a mechanikai és az elektromos meghibásodás is tűzhöz vezethet. Az ilyen készüléket ne használjuk tovább, az elektromos hálózatról válasszuk le és hívjunk szerelőt. 
 

Fontos, hogy csak jó minőségű hosszabbítót és elosztót használjunk. Annak kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy milyen teljesítményű készüléket kívánunk működtetni róla. Egy nagyobb teljesítményű elektromos berendezés használatakor a nem megfelelő teljesítményű hosszabbító felmelegedhet és tüzet okozhat. Elosztót nem szerencsés elosztóval toldani, ilyen célra használjunk hosszabbítót.

Karácsonykor fokozott figyelemmel gyújtsunk mécsest, gyertyát a karácsonyfa közelében. A kiszáradt fa nagyon könnyen lángra kap és a tűz pillanatokon belül szétterjed a környezetére. Gyertyát, csillagszórót csak felügyelet mellett használjunk.

Gyakran Ismételt Kérdések a tűzmegelőzés terén

• A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzattal kapcsolatos kérdések és válaszok
   

9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet | OTSZ - 1. rész | OTSZ - 2. rész | OTSZ - 3. rész | OTSZ - 4. rész | OTSZ - 5. rész
Összehasonlító táblázat

Általános kérdések

Vagyonvédelmi berendezés létesítése tűzjelzés céljára

Vagyonvédelmi berendezés tűzjelzés céljára csak ott létesíthető, illetve a tűzjelző berendezés vagyonvédelmi jelzéseket abban az esetben fogadhat, ahol a beépített tűzjelző berendezés alkalmazását jogszabály vagy tűzvédelmi hatóság nem írja elő.

HCFC oltógázzal (pl.: NAF S-III) töltött tűzoltó készülékek utántöltése, karbantartása

A 94/2003. (VII.02.) Korm. Rendelet az Európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az ózonkárosító anyagokról szóló 2037/2000. EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. 2004. május 01-jétől az EU-s szabályok hatályba léptek, ezért a HCFC oltógázokkal (pl.: NAF S-III) töltött tűzoltó készülékek utántöltése, karbantartása tilos. Azonban készenlétben tartásuk a gyártástól - ha ez 2004. április 30. előtti - számított első karbantartási ciklusig megengedett. (2006. március)

Elzárószerelvény nélküli, egyszerű sugárcsövek alkalmazása

Falitűzcsap szekrények:
A lapos tömlővel szerelt falitűzcsap szekrények követelményeit meghatározó MSZ EN 671-2 szabvány tartozékként elzárható sugárcsövet határoz meg. A honosított szabvány harmonizálása óta már csak ilyen tűzcsap telepíthető. A már hatályon kívül lévő MSZ 9971/6 szabvány lehetővé tette falitűzcsap szekrényben egyszerű sugárcső elhelyezését is. Amennyiben az ilyen szabvány szerint telepített tűzcsapszekrényekben a sugárcső cseréje indokolt, javasolt elzárható típusura cserélése.

Szerelvényszekrények:
A szerelvényszekrényekre jelenleg nem vonatkozik hatályos jogszabályi előírás, honosított, harmonizált szabvány. Az OTSZ módosításaként kiadásra tervezett jogszabály 1 számú melléklete szabályozza a tűzoltó szakfelszerelések követelményrendszerét. A sugárcsövekre vonatkozó előírások alapfeltételként írják elő a sugárcső elzárhatóságát. Ennek alapján a szerelvényszekrényekbe a jogszabály hatálybalépése után már csak elzárható sugárcső helyezhető el új telepítésnél, illetve szerelvény cserénél. Mivel a hatályon kívül helyezett MSZ 9771/7 szabvány lehetővé tette az egyszerű, nem elzárható sugárcső elhelyezését szerelvényszekrényben, jelenleg ezek cseréje nem írható elő.

Tűzoltó taktikai, munkabiztonsági és kezelhetőségi szempontból a nem elzárható sugárcsövek használata a legrosszabb, egy személy gyakorlatilag nem is tudja alkalmazni, mivel az elzáró szerelvények a tűzcsapon, vagy az állványcsövön vannak. A tűzcsap nyitásakor a tömlő végén elszabaduló sugárcső anyagi kárt vagy személyi sérülést okozhat, ráadásul a vízkár is jelentős lehet. Ennek alapján javasoljuk, hogy törekedjenek meggyőzni ügyfeleket, hogy biztonsági okokból cseréljék le az elavult sugárcsöveket korszerűbb elzárható, szórt és kötött sugár előállítására egyaránt alkalmas sugárcsövekre. (2006. július)

Jelölés tűzoltó vízforrások és vízszerzési helyek ellenőrzésekor

Tűzcsapszekrények karbantartásával kapcsolatban a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) 1. rész III. fejezet, továbbá az MSZ EN 671-3:2001 honosított szabvány fogalmaz meg előírásokat. Az OTSZ szerint a vízkivételi helyekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

a vízkivételi hely egyértelmű azonosítását,

az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, javítás időpontját,

az ellenőrzést, felülvizsgálatot, karbantartást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát, megállapításait,

a javítást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát és a javítás megnevezését.

• Beépített tűzjelző- és oltóberendezések
• Tűzoltó-technikai termékek forgalmazása
• Tűzvédelmi szakvizsga tájékoztató

Meggyulladt az olaj a lábosban, hogyan kell oltani az ilyen tüzet?

Tapasztalataink szerint az ilyen jellegű tüzeket vízzel próbálják oltani az emberek. Ez a legrosszabb megoldás, soha ne tegyék! Az égő olajba öntött víz hatására az olaj robbanásszerűen kivetődik az edényből. Emiatt a közelben tartózkodók égési sérüléseket szenvedhetnek, a konyhában lévő tárgyak pedig meggyulladhatnak. A jelenség magyarázata egyszerű: a víz sűrűsége nagyobb az olajénál. Amikor az égő olajba a vizet beleöntjük, az az edény aljára süllyed, azaz az olaj alá. A magas hőmérsékletű olaj hatására a vízből pillanatok alatt gőz keletkezik, amely már jóval könnyebb az olajnál és robbanásszerűen tör ki az edényből.

Helyes oltási módok:

• Az égő lábosra, olajsütőre tegyünk fedőt, így az égés azonnal megszűnik – és zárjuk el (kapcsoljuk ki) a tűzhelyet.
• A kereskedelmi forgalomban kapható lángmentesített takaróval fedjük le az égő edényt.
• A konyhában tartsunk készenlétben olyan tűzoltó készüléket, amellyel a konyhában keletkező bármilyen tűz (elektromos, olaj) biztonsággal eloltható.

Mi az a megemelkedett sugárzás, mikor káros az emberi szervezetre?

Magyarországon évente 2,4 mSv (millisievert = a sugárzás nagyságára jellemző mértékegység) sugárzás éri a lakosságot természetes forrásokból, ehhez lehet viszonyítani az esetleges többlet sugárterhelést.
  

 
(Forrás: Az Országos Atomenergia Hivatal honlapján 2011.03.22-én közzétett „Néhány dózisérték – tájékoztatásul” címmel megjelent tájékoztató anyag.)
 
A kézröntgenfelvétel, a mellkas-átvilágítás, a mammográfiás felvétel, a tomográfos mellkasi felvétel (CT) dózisterhelései az adott szervre vonatkozó egyenértékdózisokban, a többi dózisterhelési adat – a szöveti súlytényezőkkel korrigált teljes szervezetre vonatkozó összegzést tartalmazó – effektív dózisokban vannak megadva.
  

Milyen forrásokból ér bennünket (ionizáló) sugárzás?

A források lehetnek természetes, vagy mesterséges eredetűek. Természetes forrásnak tekintjük a világűrből, illetve a Napból hozzánk érkező kozmikus sugárzásokat. Az ezek által okozott sugárzás annál nagyobb, minél magasabb helyen élünk. Radioaktív izotópok találhatóak a talajban is. Az ezektől eredő sugárzás a talaj összetételétől függ. Az építőanyagok is tartalmaznak kisebb-nagyobb mértékben sugárzó anyagot. Külön fel kell hívnunk a figyelmet a talajból és az építőanyagokból kiáramló nemesgáz, a radon jelenlétére. Ezt ugyanis belélegezzük, és bomlástermékük a tüdőnkben lerakódva folyamatosan sugarazzák szervezetünket. Egészében azt mondhatjuk, hogy Magyarországon az átlagos háttérsugárzás körülbelül 2,4 mSv/év.
 
A mesterséges sugárforrások a legutóbbi 100 évben jelentek meg. Egy részüket orvosi alkalmazásra, más részüket ipari felhasználásra (például energiatermelésre) készítik. Egy iparilag átlagosan fejlett országban élő állampolgár teljes terhelésének körülbelül négyötöde természetes eredetű, egyötöd az orvosi vizsgálatok és kezelések során érkezik. A többi forrás hatása elhanyagolható.
 
Magyarországon az ország sugárzási helyzetének folyamatos figyelését, a háttérsugárzási szint folyamatos monitorozásán alapuló korai figyelmeztetési, riasztási és tájékoztatási feladatokat, továbbá a nemzetközi radiológiai monitoring mérési adatok nyomon követését a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja (NBIÉK) látja el. Az NBIÉK az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer radiológiai távmérő hálózat (OSJER TMH) működése során nyert mérési adatokkal hozzájárul a lakossági sugárterhelés alakulásának nyomon követéséhez.

Ózdi martinsalakos házam károsodását 2004 februárjában jelentettem be a község jegyzőjének. Részesülhetek-e támogatásban, mik a támogatás feltételei?

Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosai támogatásának feltételeit a 40/2003.(III.27.) kormányrendelet, és 2003. óta az adott évre vonatkozó költségvetési törvények rögzítik.
Támogatásban részesíthető minden lakástulajdonos, aki lakóépületének károsodását 2002. január 15-ig bejelentette és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megrendelt szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt, építési engedéllyel épített, általa lakott lakását, lakóépületét kár érte.

A rendelet értelmében a tulajdonosnak vállalnia kell, hogy amennyiben helyreállított vagy vásárolt lakóingatlanát öt éven belüli elidegeníti, a támogatásként kapott összeget az állam számára visszafizeti, és hozzájárul ahhoz, hogy ennek biztosítékaként az újonnan épített vagy vásárolt, illetve a helyreállított lakóingatlanra jelzálogjog, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be a Magyar Állam javára. A támogatás célja az ózdi martinsalak felhasználása következtében legveszélyesebb műszaki állapotba került lakóingatlanban élők lakhatási feltételeinek biztosítása.

Aki valamilyen oknál fogva elmulasztotta a határnapot (pl.: nem szereztek tudomást a kormányzati döntésről, vagy 2002. január 15-e után szembesültek azzal, hogy házuk ózdi martinsalak felhasználásával épült stb.), és csak azt követően jelentették be, vagy kívánják bejelenteni ózdi martinsalakos ingatlanukat, a jelenlegi jogi szabályozás értelmében nem jogosultak támogatásra. Az ő kárenyhítésük későbbi kormányzati döntés függvénye.

Ózdi martinsalakos házamat 2005-ben vizsgálták meg és „B” kategóriába sorolták. Azóta felmérés nem volt, de a házam állaga egyre romlik, újabb és újabb repedések jelennek meg rajta. Mit tehetek, kihez fordulhatok?

Amennyiben az ÉMI Kht. általi felülvizsgálat és a lakóingatlan épületkategóriába sorolását követően annak állaga tovább romlik, a tulajdonos:
 

• saját költségére soron kívül kérheti az ÉMI Kht-től lakóingatlana szakértői felülvizsgálatát. Amennyiben a kérelem megalapozott (az új felülvizsgálati besorolás alapján születik meg és válik jogerőssé a jegyzői kárenyhítési határozat), a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szakértői díjat – az ÉMI Kht. szakértői felülvizsgálati díj eredeti számlája ellenében – visszatéríti;
• kérheti lakóingatlana állapotának I. fokú építésügyi hatóság általi vizsgálatát. Ha a károsodás mértéke indokolja, a hatóság elrendeli a ház bontását. Az azonnali bontást elrendelő határozat alapján a lakóingatlan „E” kategóriába sorolható, amely alapján a kárenyhítési eljárás megindítható.
• Az eljárás minden esetben a károsult kérelmére indul meg. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóingatlanok tulajdonosainak kárenyhítése a település jegyzője által meghozott kárenyhítési határozat alapján történik.

Tudnivalók a szén-monoxid (CO) veszélyeiről!

Hogyan alakulhat ki veszélyes helyzet?

A szén-monoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. Színtelen, szagtalan, ezért érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A szén-monoxid-mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben képes a megfelelő reakcióra, márpedig a szén-monoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet. A szén-monoxid a lakás légterébe a kéményen keresztül, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe.

Hogyan előzhető meg a veszély?

1. Épületen kívüli berendezés.

A legkézenfekvőbb megoldás, ha a fűtőberendezést és kéményt úgy helyezzük el, hogy ne legyen közvetlen kapcsolata a lakótérrel. Tudnivaló, hogy nem minden épület esetében valósítható meg a különálló kazánhelyiséggel kialakított központi fűtés.

2. Épületen belüli berendezés, de a légtérkapcsolat kizárva.

Az épületen belül elhelyezett zárt égésterű, úgynevezett „C” típusú gázkészülékek működésük során nem a helyiség levegőjét használják, hanem a kültérből közvetlenül szívják be a levegőt, ezért üzembiztos működésük mellett a lakótérben szén-monoxid jelenlétével nem kell számolni.

3. Épületen belüli berendezés és közvetlen légtérkapcsolat.

A nyílt égésterű és kéménybe nem kötött („A” típusú), valamint a nyílt égésterű és kéménybe kötött („B” típusú) gázkészülékek működésük során a helyiség levegőjét használják. Ezért alapvetően befolyásolja megbízható működésüket a helyiségek építészeti kialakítása és használata.

Aki „A” vagy „B” típusú gázkészülékkel rendelkezik és fokozott légzárású nyílászárók beépítését vagy a meglévő nyílászárók tömítését, esetleg elszívó/szellőző ventilátorok beépítését tervezi, annak előzetesen terveket kell készíttetnie arra jogosult tervezővel és azokat jóvá kell hagyatnia a területileg illetékes gázszolgáltatóval (elosztói engedélyes).

Épületen belül a gáz, szilárd vagy éghető folyadék halmazállapotú tüzelőanyaggal működő tüzelő-fűtőberendezések használata esetén különösen fontos gondoskodni a levegő pótlásáról, a helyiség szellőztetéséről. Ezért gondoskodni kell a berendezéseknek helyet adó helyiségek folyamatos légutánpótlásáról, rendszeres szellőztetéséről gépi vagy természetes úton. A lakások rendszeres szellőztetésének nem lehet akadálya a téli időszak és a néhány percig beáramló hideglevegő. A megfelelő levegő-utánpótlás hiánya, a szellőztetés elmulasztása a lakásban CO felhalmozódáshoz és tragédia bekövetkezéséhez vezethet.

A kereskedelmi forgalomban kapható szén-monoxid érzékelők (riasztók) a légtérbe került veszélyes mennyiségű szén-monoxid jelenlétét képesek jelezni, ezért azok alkalmazásával tovább növelhetjük otthonunk biztonságát.

A szén-monoxid-mérgezések megelőzését célzó, társadalmi célú rövidfilm.