Legyünk biztonságban a fűtési szezonban is!

2018. november 13. 12:56

Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a fűtőkészüléket nem rendeltetésszerűen használjuk, ha szabálytalan a kivitelezés, vagy ha elmulasztjuk a műszaki felülvizsgálatot vagy ellenőrzést. Emellett a tüzelőanyagok tárolására is megfelelő figyelmet kell fordítani.

- A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. Ezt a munkát minden esetben bízzuk szakemberre.

- Mindig olyan tüzelőanyaggal fűtsünk, amelyet előírtak fűtőberendezésünkhöz. Szilárd tüzelésű fűtőberendezésben  kezeletlen, száraz fahulladék, esetleg papír égethető el. Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem előírás szerinti tüzelőanyagot égetnek, az így elzáródott kéményből pedig a káros anyagok áramolhatnak vissza. Ezek a veszélyforrások a megfelelő használattal teljesen kiküszöbölhetőek. A tűzre dobott háztartási hulladékok nagymértékben szennyezik a környezetünket és károsítják egészségünket, de könnyen életveszélyes állapotokat is előidézhetnek otthonunkban.

- Fontos, hogy a kéményeket is rendszeresen, szakemberrel ellenőriztessük és tisztíttassuk, amely a lakosság részére ingyenes.

- A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag (tüzifa, vagy épp a száradó ruhák) között olyan távolságot kell megtartani, hogy az ne jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A tüzelőberendezés füstcsöve is legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, hogy ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről.

- A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, (főként új nyílászárók beszerelésekor, amik szinte hermetikusan zárnak) szellőztessen rendszeresen, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.

- Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan, fémből készült parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagot ne tudja meggyújtani.

- Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni!

- A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészülék közelében ne tároljunk fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak kihűlt fűtőberendezésbe szabad tölteni! A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.

- Rendszeresen (minden évben, lehetőleg a fűtési szezon megkezdése előtt) ellenőriztessük gázkészülékeink állapotát! A gázzal üzemelő tűzhelyet, propánbutángáz-palackos hősugárzót ne használjon lakásfűtés céljára!

- Nyílt égésterű gázkészülékek használatakor is fontos a megfelelő levegő utánpótlás, a rendszeres szellőztetés.

A füstérzékelő életet menthet a lakásokban!

 Nemcsak a tűz jelent veszélyt, hanem a keletkező füst és a különböző mérgező gázok is. Az otthonunkban előforduló tűzesetek megelőzését szolgálják azok a füstérzékelők, amelyek a mennyezeten elhelyezve hangjelzéssel riasztanak. Az otthoni riasztók optikai elven működő füstérzékelővel vannak ellátva. Ez azt jelenti, hogy a riasztó érzékelni tud egy esetleges tűzből származó füstöt a levegőben, ugyanakkor nem érzékeli se a meleget, se a gázt, vagy közvetlenül a tüzet. Ha a füstérzékelőt megfelelően szerelik fel, akkor veszély esetén időben fog jelezni. Tűz esetén értékes másodperceket nyerhetünk vele, ez pedig elég lehet ahhoz, hogy el tudjuk hagyni a házat és hívni tudjuk a tűzoltókat.