Veszélyhelyzet kezelés

Győr-Moson-Sopron vármegye általános jellemzői

A vármegye jellemzése: 

Győr-Moson-Sopron vármegye kb. 4200 km2 területű, Magyarország észak-nyugati szögletében helyezkedik el.
Győr-Moson-Sopron vármegye "kaputérség". Itt haladnak az országot Európa nyugati felével összekötő legfőbb vasút-, gépjármű- és hajóközlekedési útvonalak. Az ország határforgalmának közel 40 %-át a vármegye bonyolítja le.
A Fertő tó és a változatos folyóvidék - a Duna által összegyűjtött Rába, Répce, Rábca, Marcal, Pándzsa, Hanság-főcsatorna - gazdag vízivilága, a feltárt kedvező hatású ásvány- és gyógyvizek, a térségben található számos műemlék jelentős idegenforgalmat vonz vármegyénkbe.
Győr-Moson-Sopron vármegye Magyarország egyik legfejlettebb gazdasági régiója. Budapest után itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP.

I. 1. Győr-Moson-Sopron vármegye természetföldrajza, tájai

Győr-Moson-Sopron vármegye északon Szlovákiával (73,152 km-en), nyugaton Ausztriával határos (177,653 km-en). Szlovákia felé a Duna többé-kevésbé egyenes vonalon választja el a két országot. A nyugati határvonal zegzugosan halad. Vármegyénk délen Vas és Veszprém vármegyével, keleten Komárom-Esztergom vármegyével határos.
A nyugati fekvés mindig jelentős hatást gyakorolt a vármegye mezőgazdaságának, iparának, kereskedelmének, közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban, az idegenforgalom alakulásában, különösen a határ menti idegenforgalom fejlődésében játszik nagy szerepet.
Győr-Moson-Sopron vármegye területén hazánk három nagytája (makrorégió) találkozik: a Kisalföld, a Dunántúli-középhegység, illetve az ehhez sorolt Pannonhalmi-dombság, a Nyugat-magyarországi peremvidék.
A legnagyobb területet a Kisalföld foglalja el, amelynek három középtája (mezorégió) van:
1. Győri-medence, amelyhez 4 kistáj (mikrorégió) tartozik: Szigetköz, Mosoni-síkság, Fertő-Hanság-medence, Rábaköz
2. Komárom-Esztergomi-síkság, két kistája: Győr-Tatai-teraszvidék, Igmánd-Kisbéri-medence
3. Marcal-medence
Legkisebb a Dunántúli-középhegység, amelynek kistája a Pannonhalmi-dombság. Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részén a Nyugat-magyarországi peremvidéket találjuk. Egyik középtája a Sopron-Vasi-síkság, ennek egyetlen kistája a Répce-síkság. A másik középtája az Alpokalja, ehhez három kistáj tartozik: Soproni-hegység, Fertő-melléki dombság, Soproni-medence - Ikva-síkság.

Vármegyénkben 44.766 ha országos jelentőségű védett terület található, ebből:
• Nemzeti park : 23.588 ha
• Tájvédelmi körzet: 21.118 ha
• Természetvédelmi terület: 60 ha

I. 2. Éghajlat

A vármegye nagyobbik része síkság, éghajlata mégis különbözik az Alföld éghajlatától. A különbség oka az Atlanti-óceántól való távolság, hiszen a hazánkba érkező óceáni légtömegek a Kisalföldön jobban érvényesítik hatásukat.
Győr-Moson-Sopron vármegye éghajlata a fekvés és a domborzat szerint változik. Míg keleti részére a kontinentális klíma vonásai a jellemzők, addig nyugati részén az óceáni hatások jelentkeznek intenzívebben.
Az évi napsütéses órák száma csak a vármegye keleti részén éri el és haladja meg kismértékben a 2000 órát, a nyugati részén ez az érték 1800-1900 órára csökken.
A nyár mérsékelten meleg. A júliusi középhőmérséklet csak keleten éri el a 21,0 oC-ot, Sopronban már 20,0 oC alatt marad. A tél az ország többi tájához viszonyítva enyhébb, különösen a Rábaközben és a Marcal-medencében.
Az uralkodó szél az északnyugati. A Dévényi-kapun nagy sebességgel behatoló áramlások miatt hazánk legszelesebb tája Mosonmagyaróvár környéke. A Kisalföld belseje felé haladva változik a szélirány is. Sopronban az Alpok módosító hatása következtében már az északi szél az uralkodó.
Az évi csapadékmennyiség a Kisalföld keleti részén az 550 mm-t sem éri el. Nyugat felé a csapadék mennyisége növekszik, Brennbergbányán megközelíti a 800 mm-t.
A vármegye középső területein júniusban, nyugaton júliusban legtöbb a csapadék. A legszárazabb hónap a január és a február. Nyugat felé mind a hó mennyisége, mind a hótakarós napok száma növekszik.
A vármegye éghajlata szárazföldi jellegű, a hőmérséklet kb. 80 napon keresztül 20 oC-on felüli. A tél enyhe, a közepes hőmérséklet 0 – 5 oC közötti. A csapadék évi középértéke 600 – 650 mm.

I. 3. Vízrajz

Győr-Moson-Sopron vármegye hazánknak felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb területe. A felszíni vízbőséget a Duna és mellékfolyói biztosítják. A Duna a Dévényi-kapun keresztül jut a Kisalföldre, ahol alsószakasz jellegű lesz, hordalékát lerakja, számos ágra szakad, szigeteket és zátonyokat alkot. Két fattyúág ágazik ki belőle, egyik a Kis-Duna, amely Szlovákia területén a Csallóközt fogja közre, a másik a Mosoni-Duna, amely vármegyénkben a Szigetközt határolja. A Duna Dévény-Gönyű közti részét két szakaszra szokták osztani. Az első szakasz Szapig tart. Itt a folyó esése aránylag nagy, 25-35 cm/km közötti, ami megközelítően egyenlő az osztrák szakaszéval. Szap után az esés átmeneti szakaszon 15-20 cm/km-re csökken, Gönyűtől lefelé már csak 8-10 cm/km.
A Duna vízjárása az Alpok éghajlati viszonyaitól függ. Vízjárására két árhullám jellemző. A kora tavaszi árhullámot, a jeges árt a hóolvadás okozza. Ez a kisebb, de mégis veszedelmes lehet, ha az éjszakai fagyok miatt a jégtáblák összefagynak és a medret lezáró jégdugó keletkezik. A második, a nagyobbik árhullám a zöldár nyáron, főleg júniusban, júliusban jelentkezik a bőséges nyári esők és a magasabban fekvő hómezők olvadása következtében. Októbertől februárig általában alacsony a vízállás. A Duna vármegyei szakaszán a legkisebb vízhozam 550-600 m3/s, a közepes vízhozam 2000 m3/s körüli, az 1954-es szigetközi árvíz tetőző vízhozama Rajkánál 10100 m3/s volt. A Duna szabályozását 1886-1896 között hajtották végre.

A Mosoni-Duna a Duna egyik fattyúága, nyomvonala szinte az eredeti mederben halad, rendkívül kanyargós. Vízbetáplálása teljes mértékben szabályozott mértékben történik a csúnyi duna-ágból a Rajka 1-es zsilipen keresztül. A folyó az 53 km-es távolságot 121,8 km-en teszi meg és Véneknél torkollik a Dunába. A torkolattól felfelé egészen Hédervárig részben a Rába árvizei, részben a Duna visszaduzzasztó hatása következtében árvízveszély keletkezhet. A Mosoni-Duna mellékfolyói a Lajta, a Rábca és a Rába. A Lajta az Ausztria területén eredő Schwarza és Pitten egyesüléséből keletkezik és Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába.
A Duna legnagyobb mellékfolyója vármegyénkben a Rába. Ausztriában a Fischbachi-Alpokban ered, Szentgotthárdnál éri el a magyar határt. Rábakecöl és Nick között lép a vármegye területére. Nicknél duzzasztógátat építettek rá. A duzzasztott térből ágazik ki a Kis-Rába, amely ősi fattyúágak irányát követi a Hanság felé, ahol a Répcével egyesülve Rábcaként folyik tovább. A Rába Győrnél ömlik a Mosoni-Dunába. Árvizei gyorsan futnak le. A legtöbb vizet általában márciusban szállítja, amikor vízgyűjtőjének nagyobbik részén olvad a hó. A Rábába ömlik a Répce-árapasztó vize, a Marcal és a Nagy-Pándzsa.
A Duna másik jelentős mellékfolyója a Rábca (Répce). A Répce szintén Ausztriában ered, Zsira községnél lép a vármegye területére, azután délre kanyarodik Vas vármegyébe, majd újra visszatér Győr-Moson-Sopron vármegyébe. Dénesfától északi irányba halad és a Hanság területére jut. Itt felveszi a Kis-Rábát, és mint Rábca folytatja útját a győri torkolatig.
Az állóvizeket a Fertő tó (magyarországi területe 82 km2), morotvatavak, a Hanság területén visszamaradt tavak és néhány mesterséges tó képviseli. A morotvatavak közül legjellegzetesebb a dunaszegi Holt-Duna, a Hanság tavai közül legnagyobb a Fehér-tó és a Barbacsi-tó, mindkettő természetvédelmi terület.
A Fertő tó vízutánpótlása erősen ingadozó. Területe 335 km2, hossza 36 km, szélessége 6,5-12 km, átlagos mélysége 1-1,5 m, legnagyobb mélysége 4 m. Területéből 82 km2 tartozik hazánkhoz. Legnagyobb mellékpatakja a Wulka-patak. Felesleges vizét a Hansági-főcsatorna vezeti le.
A Győri-medence termálvizekben is gazdag. Mélyfúrással több helyen (Győr, Lipót, Mosonmagyaróvár, Lébény, Csorna, Kapuvár, Petőháza, Hegykő) meleg vizet hoztak a felszínre. Közülük néhányat már gyógyvízzé minősítettek.
Folyók főbb adatai:

Folyó neve Szélessége
(m) Mélysége
(m) Vízsebesség
(m/s)
Duna 300 3,0 - 4,0 2,0
Mosoni-Duna 70-120 3,0 - 4,0 0,5
Rába 30-80 2,0 - 4,0 1,0
Rábca 30-40 2,0 0,5
Répce 10-15 1,0 – 1,5 0,5
Marcal 30 1,5 – 1,5 1,0

A felsorolt folyókon kívül számtalan ér, patak, csatorna található, melyek vízbősége főként a csapadék függvénye.

I. 4. Élővilág

Győr-Moson-Sopron vármegye területének legnagyobb része a magyar flóratartományhoz tartozik. Kivételt képez a Soproni-hegység, amely az alpi flóratartomány része. A magyar flóratartomány eredeti növényvilágát az ember munkája megváltoztatta és az egyes tájakat nagy részben mezőgazdasági kultúrtájjá alakította. Itt található hazánk egyik legértékesebb gabona, takarmány- és iparinövény-termesztő területe.

I. 5. Közlekedési infrastruktúra

Közutak

Győr-Moson-Sopron vármegyén keresztül halad át több európai közlekedési folyosó is (E60, E65, E75), melyek kivétel nélkül jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le. Ezek közül kiemelkedik a Nyugat – Európát és a fővárost összekötő fő közlekedési útvonal, az M 1-es autópálya. 

Rövidesen befejeződik az M85 autóút építésének Csorna-Sopron országhatár közötti utolsó szakasza is. A több lépcsőben forgalomba helyezett IV. ütem alagútépítéssel érintett utolsó, mintegy 4 km hosszú szakasza várhatóan 2024 júliusában kerül átadásra. 

Ezen kívül jelenleg is tart a 83. számú főút 2×2 sávos kialakítása Pápa-Győr között. Az új nyomvonalon épülő, településeket elkerülő kiemelt főút építésének kivitelezési munkái várhatóan 2023 októberében fejeződnek be.

Győr-Moson-Sopron vármegye közúthálózati ellátottsága az országos átlagnál kedvezőbb. A vármegye országos úthálózatának hossza jelenleg 1866 km, melyből 57 km autópálya,108 km atutóút, 37 km autópálya és autóút csomóponti ágai, 407 km főút, 1257 km mellékút. A főutak műszaki állapota az országos átlag körüli, de burkolatszélesség és életkor tekintetében rosszabbnak minősíthető, (mely további viszonylagos forgalomnövekedést eredményez a jobb burkolatú főutakon). A vármegye országos közúthálózatán – a gyorsforgalmi hálózattal együtt – összesen 403 híd található.

Az országhatár-szakaszon 8 állandó és 5 időszakos közúti határátkelőhely üzemel, melyek közül a jánossomorjai és a fertőrákosi átkelőt csak gyalogosok és kerékpárosok használhatják. A határátkelőhelyek forgalma az EU csatlakozást követően jelentősen emelkedett. A hegyeshalmi határátkelőhely teherforgalma változatlan, a rajkai átkelőé viszont nőtt, köszönhetően az ausztriai magas útdíjnak (teher).

Az utak forgalma a motorizáció hatására, illetve az Európai szállítási folyosók miatt ugrásszerűen megnőtt. 25 év múlva várhatóan minden második ember rendelkezni fog gépjárművel, ami a jelenlegi úthálózatot nagyon megterhelné. A vármegye főútjait terheli az országon átmenő legmarkánsabb, északnyugat-délkelet irányú tranzit teherforgalom (napi 600 db nagyságrendben) és az M1-es, 1. számú. főút, 150., 81., 85. és 86. sz. főutak tranzitforgalma, valamint az ország belsejébe – főleg Budapestre – irányuló nyugati célforgalom is. Az 1-es számú főúton, Győr- Gönyű közötti szakaszon az autópálya matricás rendszere, valamint a Gönyűi hajókikötő üzembe helyezése miatt megnövekedett a forgalom. 

Az M86 út megépítésével az addig a főúton lebonyolódó jelentős teherforgalom az autóútra tevődött át. 2020. március 1-től a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik az M1 és M85 autóút használatával kötelesek elkerülni a 86. sz. főút Mosonmagyaróvár Csorna szakaszát, így ezen útszakasz kamionforgalma jelentősen csökkent.

Motorkerékpár égett egy árokban hétfőn délután az 1-es számú főút 149-es kilométerénél a lickópusztai elágazónál. A tűz mintegy tizenöt négyzetméteren átterjedt a környező aljnövényzetre. Két szabadnapos tűzoltó két porral oltóval megkezdte a lángok megfékezését a lébényi hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt. Az egység vízsugárral eloltotta a tüzet. Az eset során nem sérült meg senki. 

Vármegyében az összes település szilárd burkolatú úton megközelíthető, de található 12 olyan település, amelynek csak egy megközelítési lehetősége van. Ezek a települések a rendkívüli időjárás esetén a legsérülékenyebbek.

A forgalom folyamatos növekedése, valamint átrendeződése miatt fontos lenne az úthálózat fejlesztése, a városokat elkerülő útszakaszok, új hálózati elemek építése, valamint a közlekedésbiztonsági feltételek javítása. Távlati célként meg kellene oldani a közúti-vasúti kereszteződések külön szintű kiépítését. Fokozni kell az ADR hatálya alá eső járművek ellenőrzését, valamint monitoringozását, mivel a járművek úgy haladnak át a vármegye területén, hogy nincsenek nyomon követve. Törekedni kellene a parkolóknál a higiénés szükségletek elvégzésére alkalmas feltételek megteremtésére, különös tekintettel a határátkelők előtti útszakaszokra. 

Az utak karbantartottsága megfelelő. A téli megfelelő szintű üzemeltetéshez a feltételek adottak a Magyar Közút NZRT-nél. Forgalomzavarok nagyobb havazáskor előfordulhatnak. Egyre többet fordítanak vármegyénkben is a közlekedésbiztonság javítására (körforgalom, lámpás kereszteződések). 

A vasúti közlekedési ellátottság jónak mondható. Nagy a nemzetközi forgalom, melyet a MÁV és a GySEV bonyolít. A kismértékben növekvő személyszállítási tevékenység mellett a vasúti áruszállítás éves nagyságrendje nemzetközi forgalomban meghaladja az 5 millió árutonnát, melynek jelentős hányadát képviseli a veszélyes áruk mennyisége.

 

Vasútvonalak

Fuvarozási tevékenységük fő útvonala a Győr-Sopron-Ebenfurth útirány, melyen a RoLa (gördülő országút) tevékenység lebonyolítása is zajlik a Sopron-Ebenfurth-Wels útirányon keresztül.

A vonatszerelvények a vonalon lévő állomásokon keresztül kapcsolatba kerülnek a településekkel is. Ez az állapot szükségszerűen magában hordozza a fuvarozás, illetve a vasúti közlekedés közben bekövetkezhető katasztrófahelyzetek kialakulásának lehetőségét is. A közvetlenül veszélyeztetett, több vágányú állomással rendelkező települések: Győr, Ikrény, Enese, Kóny, Csorna, Rábatamási, Kapuvár, Petőháza, Fertőszentmiklós, Sopron.

Vízi közlekedés

A vízi közlekedés fő útvonala a Duna. A vármegyénken belüli hajózható vízi út hossza jelentősen lerövidült, gyakorlatilag a Duna-Majna-Rajna nemzetközi vízi út vármegyénket érintően Szaptól a 1810 fmk-től a Gönyű és Komárom közötti 1784,5 fmk-ig tart. Vármegyénkben két jelentősebb kikötő található Gönyűn. A győri kikötő forgalmát tekintve nem jelentős.

A Duna szlovákiai elterelésével a vízi út Szigetközi szakasza gyakorlatilag megszűnt. A Dunakilitin felépült hajózsilip rendeltetésszerű használatra, üzemeltetésre jelen állapotában nem alkalmas. A korábban jelentőséggel bíró dunaremetei és ásványrárói kikötők elvesztették a jelentőségüket, megszűntek. 

A Duna gy-m-s vármegyei szakaszán - mint nemzetközi vízi úton - személy- és teheráru szállítás egyaránt jelen van. A hajózás során számításba vehető veszélyhelyzetek: hajó összeütközés, műtárgynak ütközés, hajó felakadás, tűz, robbanás, ennek következtében létrejött vízszennyezés, stb. Ezek közül legnagyobb kockázatot jelentenek az ADN, illetve az ADNR hatálya alá tartozó anyagokat szállító önjáró hajók és uszályok. Az ADN és az ADNR köteles hajók a területileg illetékes Hajózási Felügyeletnél kötelesek bejelentkezni és az általa kiadott engedély birtokában haladhatnak tovább. A hajók hatósági ellenőrzésére, haváriákkal kapcsolatos intézkedésekre a Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Rendőrség vízirendészet jogosult. A terület felügyeletét a komáromi Vízirendészet látja el. A Duna Gy-M-S vármegyei szakaszán hatósági ellenőrzést a vármegyei Rendőr-főkapitányság is végez. A leggyakrabban szállított anyagok – nyersolaj, pakura, orsóolaj, gázolaj, benzin, de más tűz és robbanás veszélyes anyagok is nagy számban előfordulnak.

A hajózó útba, illetve a Duna-meder vízébe került veszélyes anyagok felfogására, szétterjedésének megakadályozására kidolgozott módszer nincs. A Duna vízének átlagos folyási sebessége 10 km/ óra a sodorvonalban. A lefolyás gyors, így a mentesítésére a kijutás helyétől viszonylag nagy távolságra van lehetőség. Az olajszármazékok hajózóútba való kijutása közvetlenül a kisbácsai ivóvíz bázisokat nem veszélyezteti. 

Veszélyes anyag vízi szállítása során bekövetkező baleset esetén az ÉDUVIZIG-et is azonnal értesíteni kell.

A kikötőn kívüli hajózóútvonalon történő havária esetén komoly megközelítési nehézségekkel kell számolni. Az árterületen keresztül vezető utakon történő eligazodás csak helyismerettel rendelkező vízügyi dolgozó bevonásával lehetséges. 

A Duna mellékágain – Mosoni-Duna, Rába és a Fertő-tavon többnyire csak turisztikai szempontokat szolgáló hajóforgalom található (kisebb mértékű), áruszállítás nem jellemző. 

Légi közlekedés

A vármegyében működő repülőterek főbb jellemzőit az alábbiak: 

Település: Pér

 Fajta: polgári

Típus: állandó

Pálya típusa: aszfaltbeton

Pálya méretei (m) 30X1450 

Használhatóság: folyamatos

Település: Fertőszentmiklós

 Fajta: polgári

Típus: állandó

Pálya típusa: aszfaltbeton

Pálya méretei (m) 23X986

Használhatóság: folyamatos
 

A repülőterek mellett található több nem nyilvános fel- és leszállóhely is (Bőny, Pusztacsalád). Ezek füves pályával rendelkeznek, használatuk időszakos. A leszállópályát általában sport és hobby céllal, illetve mezőgazdasági szolgáltatás (pl.: permetezés, szúnyogirtás) céljából használják kisrepülőgépek, helikopterek.
Elmondható vármegyénk légi közlekedéséről, hogy az átrepülő légi járműveken kívül a céljellegű, személy és teherszállító forgalom még csekély, a lakosságra, iparra nem jelent jelentős kockázatot, tehát ez jelenleg nem képez igazán kritikus infrastruktúrát.
A meglévő, szilárd burkolattal ellátott repülőterek a jövőben várhatóan fejlesztésre kerülnek, ami elsősorban a légi személyforgalom, kisebb részben a légi teherszállítás növekedését eredményezhetik. A kisebb, füves nem nyilvános fel- és leszállóhelyek jelenleg minimális igénybevétellel működnek, ezeknél jelentős fejlesztés nem várható.
Az egészségügyi céllal érkező helikopterek (melyek nem igényelnek kifutót) leszállása szükségmegoldásként a vármegyében a legtöbb helyen a település közvetlen közelében megoldható, az egészségügyi ellátás gyorsaságát tekintve ez kiemelten fontos. Baleseti segítségnyújtás esetén a helikopterek bárhol leszállhatnak, ahol a pilóták alkalmasnak vélik rá a területet.

I. 6. Települések

A vármegyében található települések száma (db) 183
Községek száma (db) 171
Városok száma (db) 12

Városok: Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Fertőd, Pannonhalma, Tét, Jánossomorja, Fertőszentmiklós, Beled, Lébény
Jelentős a napi ingázás a munkahelyekre, oktatási intézményekbe a városközeli településekről.

I. 7. Gazdaság
Az egy lakosra jutó GDP előállításában a vármegye a főváros után a második helyen áll. A vállalatok (Kft-k, Rt -k stb.) döntő többsége a városokban koncentrálódik. Jelentősek vármegyénkben a külföldi befektetések. Az utóbbi években megjelentek az ipari parkok és a nagy bevásárló centrumok is.

I. 8. Infrastruktúra

Áramszolgáltatás
Az infrastruktúra elemek között a lakosság komfortérzetét nagymértékben befolyásolja az áramszolgáltatás állapota. A villamosenergia-szolgáltatás olyan alapellátás, amely nélkül manapság jelentős zavarok lépnek fel a mindennapi életben. Az áramszolgáltatás minősége kihat a nemzetgazdaságra is, hisz az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási szektor szereplői a termelés, a gépek, szerelőszalagok, stb. üzemeltetése, a szolgáltatások végzése során villamos energiát használnak. A nagyfogyasztók az energiaellátásban kiemelt szerepet élveznek a szolgáltatónál.
Az áramszolgáltatást Győr-Moson-Sopron vármegyében az EON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. végzi. A szolgáltató tevékenysége még kiterjed Veszprém, Komárom-Esztergom, Vas vármegyék egészére, valamint Fejér és Zala vármegye körülbelül fele területére is.
Az áramszolgáltatás különböző feszültségű hálózatokon (vezetékeken), transzformátorállomásokon keresztül, valamint azok működését vezérlő és felügyelő berendezésekkel valósul meg. Győr-Moson-Sopron vármegye villamosenergia-ellátása teljes körű, a fejlesztések igazodnak az új igényekhez és a növekedéshez. A vármegyében jelentős közüzemi erőmű nem található. A vármegye minden településén van villamosenergia-ellátás.
• A kisfeszültségű hálózat hossza: 3 310 km
• Fogyasztók száma: 237 853 db
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb feszültségű hálózati elemek nagyobb villamos teljesítménnyel rendelkeznek, ebből fakadóan több energiát képesek szállítani, és ezért a kiesésük több fogyasztót érinthet. Tehát a meghibásodásuk nagyobb kockázati tényezőt jelent. Ezért az országos alaphálózat (400 kV, 220 kV), a főelosztó hálózat (120 kV) és ezek csomópontjai (400/220/120 kV-os és 120/KÖF transzformátorállomások) az n-1 elv alapján épültek ki és kerülnek további fejlesztésre. A középfeszültségű és a kisfeszültségű hálózat esetén már nem érvényesítjük az n-1 elvet.
Az üzemzavarok kiterjedésének érzékeltetésére a következők mondhatók az érintett fogyasztók számát tekintve:
• Alaphálózati üzemzavar: milliós nagyságrend
• Főelosztó hálózati üzemzavar: 10 000 - 50 000
• Középfeszültségű üzemzavar: 1000 - 5000
• Kisfeszültségű üzemzavar: 100 - 500

Gázellátás
A vezetékes, vagy propán-bután gáz felhasználása a fejlett infrastruktúrával rendelkező területeken az utóbbi 10 évben robbanásszerűen megnőtt, illetve elmondhatjuk, hogy a vezetékes gázzal történő ellátottság az egyes térségeket vizsgálva a fejlettség egyik mutatója lett. A fejlődés ütemére jellemző, hogy míg 1970-ben 25.112, 1980-ban 41.088, 1990-ben 55.658, addig 2000-ben már 103.402 lakás fogyasztott vezetékes gázt, ami a teljes lakásállomány 64,2%-a. Az összes gázfogyasztó száma 2009. őszére elérte a 142.790-t. A gázt valamilyen módon felhasználó lakosság számára vonatkozóan nincsenek pontos adataink, azonban kijelenthetjük, hogy az élet valamely területén - lakás, munkahely, iskola, intézményrendszer- a teljes populáció élvezi az előnyeit, illetve ki van téve a fellépő problémáknak, esetleges veszélyeknek.
A szolgáltatási oldal vármegyénkben 93 %-os lefedettséget biztosít, 182 település közül 173 van bekötve a hálózatba, a vezetékek együttes hossza több mint 3.900 km, melyen évente kb. 300.000.000 m3 gáz jut el a fogyasztókhoz.
A palackos vagy tartályos gáz használata ebből fakadóan csökkent, azonban még mindig a lakosság jelentős része alkalmazza ezt a megoldást.
Győr-Moson-Sopron vármegye területén a vezetékes gázellátásban két jelentős cég vesz részt. A nagynyomású (40-65 bar) vezetékeket, nyomáscsökkentő (3-25 bar) gázátadó állomásokat üzemeltető FGSZ Földgázszállító Zrt. és az átadóállomásoktól a felhasználókig leágazó vezetékeket és a kiszolgáló berendezéseket, létesítményeket üzemeltető ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. A települések egyik része az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Győri-, míg a másik a Szombathelyi Kirendeltséghez tartozik.

Ivóvíz ellátás
Összességében elmondható, hogy vármegyénkben az ivóvíz ellátás a jelenlegi műszaki technikai kiépítettségében megfelelő színvonalon biztosítja a lakosság és az ipar szükségleteinek kielégítését.
A vármegyében közüzemi vízellátással rendelkezik 175 település. A vízhálózatba 156.918 db bekapcsolt lakás található, és így 410.074 fő vezetékes víz ellátása biztosított, ami a lakosság 96,6 % - át jelenti. A települések zömében kétirányú megtáplálásúak.
Az átlag víztermelés 48.450 m3 / nap, melyet 39.300 m3 minimum és 66.400 m3 maximum teljesítmény alapján kell biztosítani. Az éves víztermelés 17.683.850 m3.

Az ellátási területen 51.250 m3 tároló kapacitás található, melyet 100 tározó biztosít.

• Vízmű telepeken térszíni tározó 25 db
• Glóbusz illetve víztorony 49 db
• Hegyvidéki magastározó 26 db

Az ivóvíz vezetékek hossza összesen 2.833 km, anyaga acél, eternit és műanyag.

A feladataikat a győri székhelyű központ és az öt üzemmérnökségen ( Győr, Nyúl, Kapuvár, Csorna, és Jánossomorja ) keresztül végzi.
A szolgáltató alaptevékenységébe tartozik a víztermelés, vízellátás, ivóvíz és iparivíz biztosítás, szennyvízelvezetés és tisztítás, hévíz- és fürdőszolgáltatás.
Az ivóvíz beszerzése mélyfúrású kutakból történik. A kutak mélysége 38 – 300 m közötti tartományban található. Nagy részük védett rétegvizet csapol meg. Részleges védettségűnek kell tekinteni az üzemeltetett kutak közül azokat, melyeknek mélysége 100 m feletti, de összefüggő vízzáró réteg nem fedi a vízadó réteget (pl: a révfalui, szőgyei és a dunakiliti, jánossomorjai kutak).
A felszín alatti vizek közül a réteg és mélységi vizek legnagyobb részben bakteriológiai szempontból kifogás alá nem esnek, viszont a hálózatba jutás előtt a vízmű telepen kezelni – vas- és mangántalanítani - kell. Folyamatos fertőtlenítésre egy telepen sincs szükség.
A felszín alatti vízkészletekből történő ivóvízbeszerzés önmagában nem garancia a havaria jellegű ivóvízszennyezés kizárására. Amennyiben felszín közeli vízadó rétegből történik a vízbeszerzés és a vízadó rétegnek nincs összefüggő természetes védőrétege, akkor a felszíni szennyeződés lejuthat a vízadóba és veszélyezteti a termelt víz minőségét. Ha ilyen vízkivétel közvetlen környezetében történik szennyezés a felszínen, az rövid idő alatt bekerülhet a kutakba és havaria jellegű vízszennyezést okoz.
A legsérülékenyebb vízbázisok a partiszűrésű vízbázisok, ahol nem csupán a felszín felől érkezhet gyorsan szennyezés, hanem a folyó felől is, ami még rövidebb idő alatt bekerül a kutakba, illetve a termelt vízbe.
Győr-Moson-Sopron vármegyében is előfordulnak sérülékeny vízbázisok, ahol nem zárható ki a havaria jellegű szennyezés, mint pl. Sopron Somfalvi galéria, Fertőrákos Vízbázis, Kapuvár, stb. és köztük partiszűrésű vízbázis is, mint Győr-Révfalu vagy Szőgye.
A kutakból nyert vizet a szükséges ellenőrzések után a kiépített rendszeren (hálózaton) keresztül juttatják el a fogyasztókhoz. A folyamatos és biztonságos vízellátás érdekében több regionális vízellátó, többségében összekötött rendszer működik, a települések zöme kétoldali megtáplálású.
Az üzemeltető szervezetek rendelkeznek valamennyi vízellátó rendszerre vonatkozóan havaria tervvel, mely részletesen tartalmazza havaria fokozatonként a végrehajtandó elhárító intézkedéseket.

Szennyvízcsatorna-hálózat
Győr-Moson-Sopron vármegye 182 települése közül 116 rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal. Az ellátottság 63% -os. A hálózatba bekapcsolt lakások száma 111159, ami 66 %-a a vármegye lakásállományának.
A hálózat hossza 1944,4 km. Ide tartozik még a Gyarmat Szerecsenyi hálózat, illetve a Mórichidai új próbaüzem.
Az elvezetett szennyvíz mennyisége 21.999.000 m3, ebből a háztartásokból elvezetett 10.437.000 m3.
A megoszlásból jól látható, hogy az ipar termeli a keletkező szennyvíz 53 %-át.
A szennyvíz minőséget érintő havária jellegű szennyezések elsősorban az ipari tevékenységből adódhatnak.
A szennyvízcsatorna-hálózat üzemeltetését három nagy szolgáltató végzi a vármegyében. Közülük a tisztított szennyvíz mennyisége alapján a legnagyobb szolgáltató a Pannon-Víz Rt., amely az elvezetett szennyvíz mennyiségének 73 %-át, 16.030.070 m3 tisztítását végzi.

Távközlés
Vármegyénkben a vezetékes- és vezeték nélküli távközlés a kornak megfelelő technikai színvonalon biztosított. A szolgáltatók száma egyre nő (helyi kábeltv-k, rádiótelefon-szolgáltatók, Internet). A rendszerek élőerős és automatikus védelme megfelelő, e téren az automatikus védelem dominál.
Üzemzavar esetén biztosított az átirányítás lehetősége mindegyik szolgáltatónál, ugyanakkor a hibaelhárítás személyi feltételei is biztosítottak. Veszélyhelyzetekre, egyéb minősített időszaki helyzetekre minden szolgáltató rendelkezik tervekkel.
A távközlési rendszerek legsérülékenyebb pontja az elektromos energiaellátó rendszerekhez való kapcsolódásuk, aminek megszakadása mobil eszközökkel időlegesen áthidalható.
A mobil telekommunikáció jelenleg egyet jelent az úgynevezett GSM rádiótelefon-rendszerrel (Global System for Mobile – mobil kommunikációs átfogó rendszer), mely vármegyénkben a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávban működik. A jelenlegi kiépítettség vármegyénkben országos viszonylatban a jók közé sorolható, mind a kültéri, mind a beltéri lefedettségre vonatkoztatva. A rendszer átlagos, hétköznapi körülmények között megbízható, működőképes.

Távhőszolgáltatás:
Vármegyénkben 5 városban működik távhőszolgáltatás (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Csorna), a szolgáltatásban lakossági, ipari és egyéb (intézményi, iskolai, stb.) fogyasztók részesülnek.
A távhő ellátás technikai színvonala a ma elvárható szinten áll - a szolgáltatók gáztüzelésű kazánokkal, megfelelő automatizáltsággal rendelkeznek. Szolgáltatott energia: forró víz, gőz és melegvíz.
A lakossági ellátás forró vízzel üzemeltetett hőcserélős rendszerű, az ipari ellátás döntően forró víz és gőzellátást jelent. A szolgáltatás fontosságát jelzi az a tényt, hogy az ellátott területen többnyire nincs alternatívája a szolgáltatásnak. A távfűtésbe bekapcsolt, illetve a melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma az előző évekhez képest kis mértékben ugyan, de növekedett.

Gépjármű állomány, üzemanyag ellátás
Győr-Moson–Sopron vármegye közúti járműállománya: személyszállító (motorkerékpár, személygépkocsi, autóbusz) gépjármű 147312 db, teherszállító és különleges célú gépjármű 21854db, lassú jármű 6556 db.
A vármegyei személygépkocsi ellátottság 315 szgk/1000 lakos, a 2025 körül várható telítettségi érték mintegy 400 szgk/1000 lakos. A személygépkocsik száma üzemanyag–felhasználás szerint: benzinüzemű 113024 db, gázolajüzemű 26840 db, egyéb üzemű 116 db. (2007. Statisztikai Évkönyv)
Győr-Moson-Sopron vármegye üzemanyag töltőállomás ellátottsága az országos átlagnál kedvezőbb. A vármegyénkben folytatott megelőzési tevékenység magába foglalja a közúti veszélyes áru szállítmányok és a biztonsági rendszabályok betartásának rendszeres ellenőrzését. Az ellenőrzések alkalmával tapasztaltak alapján, valamint az elmúlt évtizedek zavartalan ellátását alapul véve elmondható, hogy a töltőállomások folyamatos üzemanyag ellátása biztosított.

A vármegye veszélyeztetettségének elemzése:

I. A VÁRMEGYE KATASZTRÓFA VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK ELEMZÉSE

Az összesített veszélyelhárítási terv Győr-Moson-Sopron vármegye közigazgatási területén belül, a várhatóan előforduló ár- és belvíz, földrengés, súlyos ipari baleset, nukleáris baleset, közúti-, vasúti-, vízi veszélyes anyag szállítással kapcsolatos, valamint rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetekre vonatkozik elsősorban.
A vármegye veszélyeztetettségének megítélése során, a fentieken felül az országhatártól való távolság, illetve az esetleges migráció veszélyét is figyelembe kell venni.
Az energetikai közművek meghibásodása, zavara a mindennapi életvitelt jelentősen befolyásolja, veszélyezteti, így mindenképpen szükséges a közművek hibáiból adódó veszélyek számításba vétele, a végrehajtandó feladatok tervezése.


I. 1. Veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos veszélyek

A veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó nemzetközi előírások a következők:
• ADR - Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás,
• RID – Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására szóló Szabályzat,
• ADN – Európai egyezmény veszélyes anyagok nemzetközi szállítására belföldi vízi utakon.
A veszélyes áruk, anyagok önmagukban is veszélyforrások, szállítás, fuvarozás közben pedig fokozott veszélyt jelentenek a forgalom lebonyolításában részt vevő személyekre, a veszélyes árukkal együtt fuvarozott árukra, a lakosságra, a környezetre és baleset esetén az elhárítást végzőkre. Ezért kiemelten fontos foglalkozni a veszélyes anyagok szállítása során - ezen belül is gyakoriságuk miatt elsősorban közúton és vasúton - bekövetkező baleseteknél felmerülő feladatokkal.
A hazai és tranzitáruk szállításában egyre nagyobb a veszélyes áruk szállításának részaránya. A biztonsági előírások maradéktalan betartása esetén is előfordulhatnak műszaki meghibásodások, közlekedési balesetek miatt, veszélyes anyagok szállításából adódó katasztrófahelyzetek.
Az egyik legfontosabb hibalehetőség az anyagazonosítás hiánya - szállítás során hamis, hiányos vagy pontatlan adatok közlése - ami a mentés eredményességét alapvetően meghatározza.
Veszélyes anyagot szállítani az érvényben lévő szabályzók betartásával a vármegye bármelyik útján lehet. Fő veszélyt az jelenti, hogy - a monitoring rendszer hiánya miatt - nem ismert a vármegyén belüli veszélyes anyag szállítás nagyságrendje.
I. 2. Ipari eredetű, telephelyen bekövetkező szerencsétlenség

A Győr-Moson-Sopron vármegye Magyarország egyik legfejlettebb gazdasági régiója, sok gazdasági társaság és fejlett ipari struktúra jellemzi.
A tizenegy városból ötben van potenciálisan veszélyes ipari objektum. Ez kb. 270.000 főt érint összességében. Természetesen HAVARIA esetén ez lokálisan sokkal kisebb számban jelentkezik, de az egyre toxikusabb veszélyes anyagok miatt számolni kell vele. A fő veszélyt az hordozza magában, hogy a veszélyes zóna kialakulását rendkívül sok összetevő határozza meg, amely nehezen prognosztizálható (emberi mulasztás, meteorológiai paraméterek, anyagok).
I. 3. Nukleáris veszélyeztetettség

Nukleáris és nagyaktivitású radioaktív anyag miatti veszélyeztetettség
A nukleáris veszélyhelyzetek esetén az Igazgatóságra háruló helyi szintű védekezési feladatokat részletesen a veszélyelhárítási tervhez kapcsolódó Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (BEIT), valamint az ennek a részét képező Lakosság Tájékoztatási Terv (LATÁCS) tartalmazzák.
Veszélyhelyzeti tervezési kategóriák
A baleset-elhárítási tervezés egységesítése céljából a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – a kockázatok nagysága és időbeli változása alapján – a nukleáris létesítmények üzemeltetése, illetve a nukleáris és radioaktív anyagokkal végezhető tevékenységek következtében lehetséges nukleáris veszélyhelyzetek besorolására öt veszélyhelyzeti tervezési kategóriát ajánl. A veszélyhelyzeti tervezési kategóriák főbb ismérveit a következőkben foglaljuk össze.

Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények

Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába olyan létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események (beleértve a kis valószínűséggel bekövetkező eseményeket is) súlyos, determinisztikus egészségügyi hatásokat válthatnak ki a telephelyen kívül is. Idetartoznak továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlóakban ilyen események már bekövetkeztek. Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriájú létesítmények jellemzően az alábbiak:
? 100 MWth feletti hőteljesítményű atomreaktorok.
? Fűtőelem-pihentető medencék, amelyek több mint 0,1 EBq 137Cs tartalmú, nem több, mint kb. egy hónapja kirakott fűtőelemet tartalmaznak (ez megfelel mintegy 3000 MWth hőteljesítményű reaktorzóna töltetének)
? Olyan létesítmények, amelyek súlyos, telephelyen kívüli determinisztikus hatásokat létrehozni képes diszperz radioaktív anyagot tartalmaznak.

A Paksi Atomerőmű (PAE)
A létesítmény neve: Paksi Atomerőmű
A létesítményt üzemeltető neve: Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.)
A létesítmény típusa: VVER-440/213
Főbb jellemzői: 4 db blokk
Névleges hőteljesítmény blokkonként 1375 MWth
(1485 MWth a teljesítménynövelést követően)
A létesítmény telephelyének címe, földrajzi elhelyezkedése: 7030 Paks, Atomerőmű
Az atomerőmű telephelye Paks város központjától 5 km re délre, a Dunától 1 km re nyugatra és a 6. sz. főközlekedési úttól 1,5 km re keletre helyezkedik el. A déli országhatár az atomerőműtől a Dunán folyásirányban 94 km re található.
A telephely koordinátái: Szélesség (fok) 46,60 É
Hosszúság (fok) 18,85 K

A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények
A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába azok a létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események olyan dózisokat idézhetnek elő a telephelyen kívül, hogy sürgős óvintézkedések elrendelése válik indokolttá. Idetartoznak továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlókban ilyen események már bekövetkeztek. Győr-Moson-Sopron vármegyét II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmény nem veszélyezteti.

A III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények
A III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába azok a létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események sürgős óvintézkedések telephelyen belüli elrendelését indokolttá tevő dózisokat, szennyezettséget idézhetnek elő, továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlóakban ilyen események már bekövetkeztek. Idetartoznak azok a létesítmények, amelyekben:
? az alkalmazott eljárások lehetővé teszik 1 méteres távolságban 100 mGy/h dózisteljesítményű árnyékolatlan forrás létrejöttét,
? a telephely határától 0,5 km-nél távolabb ellenőrizetlen kritikusság léphet fel,
? 2 MWth-nál nem nagyobb teljesítményű reaktor üzemel,
? telephelyen belül sürgős óvintézkedések bevezetését szükségessé tehető diszperz, vagy a baleseti folyamat során diszperzzé válható radioaktív anyagot tartalmaz.
A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriával ellentétben, a III.-ba tartozó létesítmények esetében a feltételezések szerinti, telephelyi események nem indokolják telephelyen kívüli sürgős óvintézkedések elrendelését.
III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények a vármegyében:
? Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház (9024 Győr, Zrínyi u.13.)
? Radiográfia Anyagvizsgáló, Építő, Szolgáltató Kft. (9172 Győrzámoly, Iskola u. 34.)
? Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u.1.)

A IV. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó tevékenységek

A IV. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába elsősorban olyan radiológiai veszélyhelyzetet kiváltó tevékenységek tartoznak, amelyek előre nem látható körzetekben indokolják sürgős óvintézkedések elrendelését. E tevékenységek tartalmazzák a nem engedélyezett tevékenységeket is, így például az illegálisan szerzett, veszélyes sugárforrásokkal kapcsolatos tevékenységeket. Ezenkívül idetartoznak a szállítási tevékenységek, valamint az engedélyezett tevékenységek, úgymint a mobil sugárforrásokkal kapcsolatos tevékenységek, például az ipari radiográfia sugárforrásai, nukleáris energiát vagy radiotermikus generátorokat alkalmazó műholdak. A IV. tervezési kategóriába tartozó tevékenységek következtében kialakulható veszélyhelyzetek általában alacsonyabb fenyegetettségi szintet jelentenek, mint az egyéb tervezési kategóriák lehetséges veszélyhelyzetei, de országunk bármely területét érinthetik, ezért elhárításukra minden közigazgatási területnek föl kell készülnie.

A tevékenység jellege szerint négy fő veszélyhelyzet-típusba csoportosítható a IV. Veszélyhelyzeti Tervezési Kategória, melyekhez az alábbi veszélyhelyzeteket sorolják:

? IV.A. Sugárforrással előidézett veszélyhelyzetek:
o radioaktív besugárzás egészségügyi tüneteinek észlelése,
o sugárforrás elvesztése vagy ellopása,
o ellenőrizetlen sugárforrás megtalálása,
o sugárforrás felnyílása vagy sérülése,
o magasabb sugárszint detektálása,
o nukleáris vagy sugárzó anyagot tartalmazó műhold visszatérése,
o atomfegyverekkel történő baleset.

? IV.B. Szállítási balesetek
o sugárforrás szállítása során bekövetkező veszélyhelyzet,
o nukleáris anyag szállítása során bekövetkező veszélyhelyzet.

? IV.C. Súlyos besugárzás
o véletlenszerű egészségügyi többletbesugárzás,
o súlyos, nem egészségügyi használatból eredő többletbesugárzás,
o tömeges szennyeződés vagy besugárzás.

? IV.D. Szándékosan előidézett veszélyhelyzetek (terrortevékenység)
o a hitelt érdemlő, vagy megerősített terroristafenyegetés,
o nem hitelt érdemlő terroristafenyegetés,
o radiológiai diszperziós robbanó eszköz,
o vízbázis szándékos szennyezése,
o élelmiszer és egyéb termékek szándékos szennyezése.

A veszélyhelyzetek csoportosítása az EPR-METHOD 2003 „Method for Developing Arrangements for Response to a Nuclear or Radiological Emergency” műszaki dokumentum ajánlásai szerint készült, és nem kizárólagos jellegű, a veszélyhelyzet körülményeinek tisztázásával az adott veszélyhelyzet átminősíthető. A felsorolás célja a lehetséges veszélyhelyzetek számbavétele, és ez alapján súlyosságának előzetes becslése a megfelelő intézkedések kiválasztása érdekében. A veszélyhelyzet súlyosságának értékelését lehetőség szerint a D veszélyességi tényező figyelembevételével kell megítélni, ha a veszélyhelyzetet előidéző sugárforrás paraméterei ismertek, felderíthetők, illetve kiszámíthatók. Ismeretlen sugárforrás esetén a legveszélyesebb kategóriát kell föltételezni.

Sugárforrások veszélyesség szerinti csoportosítása
A sugárforrások veszélyességének jellemzésére az ún. D veszélyességi tényezőt alkalmazzák, amely olyan nuklidspecifikus aktivitásértéket jelent, amely determinisztikus (korai) károsodást eredményezne, amennyiben a forrás kikerülne az ellenőrzés alól. A sugárforrásokat veszélyességük szerint három csoportba sorolják. A Magyarországon használt radioaktív források és nukleáris anyagok naprakész nyilvántartása az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (NURAF) felelősségi körébe tartozik. Az egyes izotópok D értékét az IRM 2008. évben megjelenő rendelete tartalmazza.
Egy A aktivitású sugárforrás az alábbi sugárveszélyességi csoportok valamelyikébe sorolható:
? 1. sugárveszélyességi csoport (A/D ? 1000): amennyiben nem biztonságosan történik a forrás kezelése, vagy nem gondoskodnak a védelméről, akkor az azt kezelő vagy vele érintkezésbe kerülő személy néhány perc alatt súlyos, maradandó sérülést szenvedhet. Ha ilyen forrás árnyékolatlanná válik, néhány perc vagy maximum 1 órás időtartam alatt halálos dózist eredményezhet. A gyakorlatban ilyenek a sugárterápiában és a hőgenerátorokban alkalmazott sugárforrások.
? 2. sugárveszélyességi csoport (10 ? A/D < 1000): amennyiben nem biztonságosan történik a forrás kezelése, vagy nem gondoskodnak a védelméről, akkor az azt kezelő vagy vele érintkezésbe kerülő személy rövid idő (perces, ill. órás) időtartam alatt súlyos, maradandó sérülést szenvedhet. Ha egy ilyen forrás árnyékolatlanná válik, néhány óra vagy maximum 1 nap időtartam alatt halálos dózist eredményezhet. Ilyen forrásokat alkalmaznak az ipari radiográfiában, valamint a nagy és közepes intenzitású ún. közelterápiás kezeléseknél.
? 3. sugárveszélyességi csoport (1 ? A/D < 10): amennyiben nem biztonságosan történik a forrás kezelése, vagy nem gondoskodnak a védelméről, akkor az azt kezelő vagy vele érintkezésbe kerülő személy néhány órás időtartam alatt komoly, maradandó sérülést szenvedhet. Lehetséges, bár kevéssé valószínű, hogy ilyen árnyékolatlan forrás közelében történő néhány napos (maximum hetes) tartózkodás halálos dózist eredményezhet. Ilyen források a tipikusan az iparban alkalmazott, nagy aktivitású, telepített szintjelző eszközök (pl. szintmérők).
Az 1-2.-3. sugárveszélyességi csoportokba tartozó sugárforrások tulajdonosainak listája vármegyénkben:
Az 1. sugárveszélyességi csoportba tartozó sugárforrások tulajdonosa
Intézmény Cím Sugár-forrás
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház 9024 Győr, Zrínyi u.13. 60Co

A 2. sugárveszélyességi csoportba tartozó sugárforrások tulajdonosa
Intézmény Cím Izotóp
Radiográfia Anyagvizsgáló, Építő, Szolgáltató Kft. 9172 Győrzámoly, Iskola u. 34. 192Ir

A 3. sugárveszélyességi csoportba tartozó sugárforrások tulajdonosai
Intézmény Cím Izotóp
Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u.1. 241Am Be
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház 9024 Győr, Zrínyi u.13. 192Ir


Az V. veszélyhelyzeti kategóriába tartozó külföldi létesítmények és tevékenységek

Más országokban üzemelő I. vagy II. tervezési kategóriába tartozó létesítmények balesetei, illetve nukleáris vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenységek következtében előfordulhat az élelmiszerek olyan mértékű szennyezése, hogy a nemzetközi szabványok szerinti élelmiszer-korlátozások elrendelése válik szükségessé. Figyelembe véve a környező országokban létesített atomerőművek elhelyezkedését, típusát és teljesítményét, idesorolható gyakorlatilag Magyarország teljes területe.
Győr-Moson-Sopron vármegye határától számított 300 km-en belül működő atomerőművek listáját az alábbi táblázat tartalmazza, megadva az atomerőmű nevét és országhatárunktól mért legrövidebb távolságát, az üzemeltető országot és a további jellemző adatokat tartalmazó internetes honlap címét (URL).

Fsz. Név Ország,
település URL cím Távolság [km]
1. Mochovce Szlovákia,
Mochovce http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=mochovce 40
2. Bohunice Szlovákia,
Trnava http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=bohunice 60
3. Krsko Szlovénia,
Krsko http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=krsko 100
4. Dukovany Csehország,
Trebic http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=dukovany 140
5. Temelin Csehország
Temelin http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=temelin 230

Nukleáris veszélyhelyzetet okozható létesítmények tervezési zónái

Győr-Moson-Sopron vármegyében nukleáris veszélyhelyzetet okozható létesítmények tervezési zónáinak megnevezését és területi kiterjedését a következő táblázat mutatja be.

MÓZ SÓZ ÉÓZ
I. kategória
Paksi Atomerőmű 3 km 30 km 300 km

III. kategória
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház
Teleterápiás Berendezés - - -
Radiografia Anyagvizsgáló - - -
Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt - - -
Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház
Belső besugárzó berendezés - - -
V. kategória
Bohunice 3 km 30 km 300 km
Mohovce 3 km 30 km 300 km
Krsko 3 km 30 km 300 km
Dukovany 3 km 30 km 300 km
Temelin 3 km 30 km 300 km

Veszélyhelyzeti tervezési zóna: olyan létesítmények esetében, amelyekben egy baleset következtében jelentős, telephelyen kívüli kibocsátás lehetséges, a tervezés szintje függ a telephelytől mért távolságtól. Ezekre a létesítményekre a tervezés három veszélyhelyzeti tervezési zónával számol:
MÓZ - Megelőző Óvintézkedési Zónája (Precotionary Action Zone) - 3 km
Ez az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében egy előre kijelölt terület, amelyre a sürgős óvintézkedéseket előre megtervezik, és az általános veszélyhelyzet kihirdetését követően azonnal elrendelik.
SÓZ - Sürgős Óvintézkedési Zónája (Urgent Protective Action Planning Zone) - 30 km
Az I. vagy II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében előre kijelölt terület, ahol előkészületeket kell tenni sürgős óvintézkedések azonnali elrendelésére a környezeti monitorozási adatok vagy a létesítmény állapotának értékelése alapján.
ÉÓZ - Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája – 300 km
Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. Az ÉÓZ-ban a védekezés alapvetően a helyi termelésű élelmiszerek fogyasztásának előre megtervezett korlátozását jelenti a lenyelt sugárzó anyagok sztochasztikus hatásainak csökkentése céljából (2.1. ábra). A lakosság esetleges áttelepítése, az élelmiszerkorlátozás és a mezőgazdaságban foganatosítandó védelmi rendszabályok elrendelése a környezeti ellenőrzésen és élelmiszerminták elemzésén alapszik, a tapasztalatok szerint több száz km távolságig kell élelmiszer-korlátozással számolni. Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása.

I. 4. Természeti eredetű katasztrófák

A vármegye területére jellemző természeti katasztrófák fajtái:
• hidrológiai (árvíz, belvíz),
• meteorológiai, rendkívüli időjárás,
• geológiai (földrengés).

I. 4. 1. Árvízi (belvízi) veszélyhelyzet
Magyarország árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az országra jellemző, hogy 2-3 évenként kis- vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával kell számolni. A nagy árhullámok a folyók felső szakaszán 5-10 napig, a középső és alsó szakaszokon akár 50-120 napig is tartósak lehetnek. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású, az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1-2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres áradást okozva. Éghajlati viszonyainkra jellemző, hogy bármely folyónkon, bármely évszakban, bármikor előfordulhatnak árvizek.
Az árvízi veszélyeztetés szempontjából vármegyénk előkelő helyet foglal el. Területének mintegy 50 %- a víz alá kerülhet kedvezőtlen körülmények esetén. ( Pl. a vízgyűjtő területen több napig tartó rendkívüli esőzés, illetve hirtelen hóolvadás esetén.) A vízügyi igazgatóság megfelelőképpen felkészült az árvízi események kezelésére és jól működő előrejelző kapcsolatokkal rendelkezik a szomszédos országokkal is. Az érintett települések is kiemelten kezelik a kérdést, végzik a felkészülést.
Az árvízi veszélyeztetést a vármegye területén található folyók adják: Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rába, Répce, Marcal, Lajta.
A fő veszélyt a Duna, illetve a Mosoni–Duna jelenti. Természetesen a többi folyó is magában hordozza az árvízveszélyt magas vízállás, tartós esőzés esetén. A védőgát rendszerek kiépítettek, megfelelnek a követelményeknek, a települések csatornázottak, így a jelentős belvizek kialakulásának veszélye csökkenthető. A kitelepítés-befogadás főbb adatait külön tervek tartalmazzák.

I. 4. 2. Rendkívüli időjárási viszonyok

Meteorológiai katasztrófa veszély általában ötévente, a rendkívüli havazás okozta zavarok. A havazás mellett – kisebb területre kiterjedően - a rendkívüli, nagy erejű szélvihar, illetve a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék okozhatnak veszélyt vármegyénkben, ezek előfordulása területileg bárhol lehetséges.
A rendkívüli időjárásból adódó veszélyek az utóbbi évek technikai fejlődése, az időbeni felkészülés eredményeként, valamint az egyre pontosabb meteorológiai előrejelzés következtében kezelhetővé váltak. A vármegyei közigazgatási szerveknek rendelkezésére állnak a megfelelő technikai eszközök a kialakult helyzet kezelésére. Számolni lehet hosszabb ideig kint tartózkodók, elakadtak fagyási és egyéb sérüléseire, valamint az állandó ellátást igénylők ellátási nehézségeire (pl. dialízis, kezelések).
A vármegye települései ki vannak téve a téli időjárási anomáliáknak. A vármegyében a hótakaró átlagos magassága 7 - 8 cm (október - április). A valóságos viszonyok között a szél jelentősen módosíthatja a hótakaró vastagságát, helyenként napokra lezárhat közlekedési útvonalakat, elzárhat településeket.
Veszélyeztetett térség: a vármegye út és vasúthálózata, elsősorban a vármegye D-i területén, a 82-es főút Bakonyi szakasza, valamint a 85-ös számú főútvonal Vitnyéd - Fertőszentmiklós közötti szakasza, a 83-as út Győr - Győrszemere, Tét - Pápa között, valamint a Csorna - Jánossomorja közötti utak, ahol nagyobb a valószínűsége hófúvások kialakulásának.
Előfordulásának valószínűsége: évenként kell ismétlődően számolni vele, amikor az intenzív hóesés erős széllel párosul. A jelenlegi technikai berendezések és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások korlátozottsága nem teszi lehetővé a Magyar Közút NZRT.-nek, hogy a közlekedőknek minden időben ún. nyári útviszonyokat teremtsen. Ez csak hosszú távú igényként jelentkezhet.
Az NZRT. a 6/1998 (III. 11.) KHVM előírásai alapján tervezi meg a téli védekezést. Folyamatos 24 órás információs rendszer üzemel az utazók részére, valamint intézkedik a megfelelő szervek bevonásáról.
Közutakon a védekezés őrjáratos rendszerben az I. rendű főutak, és II. rendű főutak, összekötő és mellékutak, rendszeresen és teljes hosszban éjjel-nappal, vegyi vagy érdesítő anyaggal, síkosságtól függően történik. A hóeltakarítás során ezek az utak elsőbbséget élveznek.
Természetesen az autópálya, autóút, és ezek csomópontjai teljes körű elsőbbséget élveznek, mind a síkosság elleni védekezés mind a hóeltakarítás tekintetében.
A rajonos rendszerben az összekötő- és mellékutakon, a kerékpárutakon kerül sor a védekezésre, de nem a teljes út hosszában, hanem csak a veszélyes részeire (ívek, emelkedők stb.) korlátozódva.
Vármegyénkben a Magyar Közút NZRT négy üzemmérnöksége végzi a védekezést, Győr, Csorna, Mosonmagyaróvár, Fertőszentmiklós központokkal.

I. 4. 3. A vármegye földrengés veszélyeztetettsége

A földrengés a tektonikus lemezmozgások során az ütközési, találkozási pontokon, vonalakon felhalmozódott feszültségnek, egy adott pillanatban történő töréshez vezetése, vulkáni tevékenység, föld alatti üregek beomlása, vagy földalatti kísérleti robbantások során felszabaduló energiának rezgések formájában való tovább terjedése, felszínre jutása.
A földrengés hipocentrumának nevezzük azt a pontot, amellyel a földrengés fészke helyettesíthető. A földrengés-fészek a földnek azon belső része, ahol maradandó deformáció keletkezik. A földrengés epicentruma a földrengés fészkének föld felszíni vetülete.
A földrengés nagyságának értékelésére Richter amerikai szeizmológus 1935-ben bevezette a méret, vagy magnitúdó fogalmát. A magnitúdó kapcsolatban van azzal az energiával, amely a földrengés fészkéből rugalmas hullám alakjában terjed. A legelfogadottabb (és legismertebb) skála, ezért a hivatalos szervek és a tömegkommunikációs eszközök rendszerint ez szerint jellemzik a földrengés erősségét, azaz: megadják a földrengés fészkében felszabaduló energia adatait.
A földrengést rendszerint szélzúgás-szerű zaj, távoli mennydörgés, kocsizörgés, bombázás hangjához hasonló jelenség előzi meg (azon túlmenően, hogy – meta-kommunkációs jelenségként – néhány órával vagy nappal korábban, néhány állatfaj elhagyja a területet), amelyet 1 – 2 másodperc múlva – a földrengés méretétől és az epicentrumtól való távolságtól függő – heves rázkódás követ. Előfordulhat, hogy az első földrengést az előzőnél kisebb (vagy nagyobb) újabb rengések (utórengések) követik. Egy újabb, de kisebb rengés nagyobb károkat tud okozni, mert a korábbinál az épületek szilárdsága már meggyengült és a kisebb lökéseknek már nem képesek ellenállni.
Ezért igen fontos, hogy a földrengés előrejelzésére, a reagálásra, a beavatkozásra, a mentésre és védekezésre, a helyreállítási és újjáépítési feladatok megoldására megfelelően felkészüljön minden érintett szervezet, illetve az állampolgár.
A földrengés-előrejelzés még jelenlegi korunkban sem megoldott, annak ellenére, hogy igen jelentős eredmények születtek ezen a területen is. Gondot jelent ugyanis, hogy az előrejelzésnek ki kellene terjednie, hogy melyik pillanatban, hol, milyen erősségű földrengés fog kipattanni. Erre nem tudnak választ adni, ezért a károk nagyságrendjének csökkentési lehetőségeire (település, létesítmény altalajának megválasztása, építmények földrengés-biztos tervezése, stb.), a mentés és védekezés megszervezésére, illetve a helyreállítás és újjáépítés biztosítására irányulhat.
A vármegye földrengés szempontjából nem tartozik a veszélyeztetett vármegyék közé, számolni kell vele, de nem jellemző veszélyforrás.
A Dunaszerdahely (Szlovákia) - Kapuvár törésvonal átszeli, a Veszprém- Érsekújvár, Ács - Mór irányú geológiai törésvonal pedig körülveszi a vármegye településeit. A tapasztalatok (levéltári adatok) azt mutatják, hogy a Richter-skála szerinti 2–3-as erősségű földrengés 120-180 évente fordul elő. Ezért megállapítható, hogy a vármegye nem földrengés veszélyes, de mindenképpen számolni kell vele.


I. 5. Országhatártól való távolság, migráció, torlódások kialakulásának veszélye
Vármegyénk határmenti vármegye, így a települések jelentős része az országhatártól számított 30 km-es zónába belesik. Ez azonban napjainkra már elvesztette egykori jelentőségét (a települések polgári védelmi besorolásánál azonban ezt a veszélyeztető tényezőt még figyelembe vesszük).
Általánosságban elmondható, hogy a határ közelsége jó hatással van a környező települések idegenforgalmára, infrastruktúrájuk fejlődésére.
A szomszédos Ausztria és Szlovákia felé vármegyénk több településénél határátkelőhely üzemel, melyek a torlódások, migrációs jelenségek által leginkább veszélyeztetettek.
A kedvező földrajzi adottság, a gazdag vízivilág, a feltárt kedvező hatású ásvány- és gyógyvizek, a térségben található számos műemlék jelentős idegenforgalmat vonz vármegyénkbe, ez mintegy 300 – 400 ezer főre tehető. Ennek kb. 44 %-a külföldi, az átlagos tartózkodási idő 2 éjszaka/fő.
Két fajta migráció előfordulásával számolhatunk. Egyrészt a szezonális jellegű, megnövekedett tranzitforgalom, amikor a nyári időszak elején és végén, észak-nyugat és dél-kelet irányban, a nyugati országokban dolgozó vendégmunkások nyári szabadságra való oda-vissza utazása történik. Ilyenkor a határátkelőknél a várakozási idők hosszú órákra növekednek, és torlódások alakulnak ki.
A határ közelében fekvő településeket nagyon megterhelik ezek az időszakok. A meglévő feltételek nem biztosítottak az alapvető higiénés szükségletek ellátására. Jellemzően családok utaznak, (kisgyermekek, idősek) akiket fokozottan megvisel a hosszú utazás. Nem megoldott az egészségügyi ellátás sem.
Augusztus végén a Forma-1-re érkező, és az onnan haza távozó külföldiek nagy száma okoz fennakadást a határátkelőhelyeken. Jellemzően a versenyt megelőző és a versenyt követő néhány napban torlódik a forgalom. Veszélyt a közúti forgalom növekedése és a várakozási idő meghosszabbodása okoz.
A civilizációs migráció vármegyénkben nem számottevő, de számolni kell vele, hogy egyes országokból, földrészekről háborúk, politikai üldöztetés, éhínség, stb. miatt az ott élő emberek elmenekülnek, elvándorolnak. (pl.: Délszláv háborúk, Afganisztáni háború.)
Az illegális és tömeges migráció összetett veszélyforrás és különleges kihívást jelent a célországok számára. Magyarország egyre inkább célországgá válik. A kockázatok abban vannak, hogy a migrációs nyomással rendszerint összekapcsolódik a szervezett bűnözés, és a migrációs mozgásokat saját céljaikra felhasználhatják a nemzetközi terrorszervezetek is. Az ország, így vármegyénk veszélyeztetettsége is növekedhet, ha a dél-kelet európai térségben növekszik az instabilitás, kiújulnak a fegyveres konfliktusok, vagy újak keletkeznek.

• Vámosszabadi (14. sz. út),
• Hegyeshalom, Levél külterület, Mosonmagyaróvár, (1 sz. út),
• Rajka, Bezenye (150. sz. út),
• Sopron elkerülő út, Kópháza belterület, Fertőd belterület (84. sz. út).

I. 6. Energetikai közművek meghibásodásából, zavarából adódó veszélyek

IVÓVÍZ-ELLÁTÁS KIESÉSE
Az ivóvíz hálózatokban fellépő mechanikai behatások (törések) illetve szennyeződés esetén legfeljebb 16-24 órás vízszolgáltatási szünetre kell számítani. Ennyi idő alatt nem lép fel olyan dominó-hatás, mely különösebb beavatkozást tesz szükségessé a katasztrófavédelem részéről.
Amennyiben azonban olyan helyzet következik be, amely már több napos vízhiányt idéz elő (vízbázis elszennyeződése, kutak, vezetékrendszer talajmozgás, vagy esetleges terrorcselekmények hatására bekövetkező törése, vezetékrendszer teljes szennyeződése) korlátozó és vízpótlásra vonatkozó intézkedéseket kell bevezetni, amely intézkedéseket a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság készít elő és a TVB elnöke adja ki.

VEZETÉKES GÁZSZOLGÁLTATÁS, TÁVFŰTÉS KIESÉSE

Amennyiben a napi átlaghőmérséklet 0-5 C0 alá süllyed, és a lakások fűtéséhez szükséges infrastruktúra sebezhető pontjai súlyosan sérülnek, a Területi Védelmi Bizottság Elnökének részéről intézkedések bevezetése válik szükségessé. Ez a helyzet elsősorban a városi lakosságot érintheti érzékenyen, mivel a lakások (lakótelepek) egyedi fűtése nem lehetséges. A családi házban lakók többségének vagy vegyes tüzelésű fűtése van, vagy a vezetékes gáz mellett rendelkezésre áll a hagyományos (alternatív) fűtési mód is.

ÁRAMSZOLGÁLTATÁS KIESÉSE

Rendkívüli időjárási viszonyok (elsősorban rendkívüli téli időjárás, szélviharok esetén), elemi csapás, vagy terrorcselekmény esetén lehet elsősorban hosszú időtartamú áramkimaradással számolni, ami sok területen zavart okozhat a normál életvitelben.