Nem volt szén-monoxid-érzékelő

A házban, ahol a lakók rosszullétre panaszkodtak, a fürdőszobában egy kombi gázkazán üzemelt. A helyszínen a mentők szén-monoxid-érzékelője bejelzett, majd a tűzoltók és a gázszolgáltató szakembereinek mérései is igazolták a mérgező gáz jelenlétét.

Az ingatlanból hat embert szállítottak a mentők szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt további vizsgálatokra a kórházba.

A szén-monoxid a lakás légterébe a kéményen, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe. Az utólag beépített gépészeti berendezések (pl. szagelszívó, szárító), valamint az utólagos építészeti átalakítások is befolyásolhatják az épület levegő ellátását, a kéménykör működését. 

A szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében kiemelten fontos a lakás megfelelő szellőzésének biztosítása, akár az új, jól szigetelő ajtókba és ablakokba résszellőzők szereltetésével. 

A megfelelő légellátás biztosítása mellett azonban elengedhetetlen a tüzelő-fűtőberendezések, kazánok, kályhák, fürdőszobai vízmelegítők rendszeres, - szakember által végzett – karbantartása és a kémények rendszeres ellenőrzése.

A biztonság növelése érdekében szaküzletből megbízható szén-monoxid-érzékelő beszerzése javasolt.