Nem volt szén-monoxid-érzékelő

A lakásban, ahol rosszullétre panaszkodtak az ott lévők, egy kombi gázkazán üzemelt. A tűzoltók szén-monoxid-érzékelője már a lakásba lépve bejelzett, pedig a helyszínre érkezésük előtt az ott tartózkodók már megkezdték a lakás átszellőztetését. A tűzoltók és a gázszolgáltató szakembereinek mérései egyaránt igazolták a mérgező gáz jelenlétét a lakásban, ahonnan négy embert szállítottak a mentők szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt további vizsgálatokra a kórházba.

A szén-monoxid a lakás légterébe a kéményen, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, vagy akár az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe. Az utólag beépített gépészeti berendezések (pl. szagelszívó, szárító), valamint az utólagos építészeti átalakítások is befolyásolhatják az épület levegő ellátását, a kéménykör működését. 

A szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében kiemelten fontos a lakás megfelelő szellőzésének biztosítása, akár az új, jól szigetelő ajtókba és ablakokba résszellőzők szereltetésével.

A megfelelő légellátás biztosítása mellett azonban elengedhetetlen a tüzelő-fűtőberendezések, kazánok, kályhák, fürdőszobai vízmelegítők rendszeres, - szakember által végzett – karbantartása és a kémények rendszeres ellenőrzése is.

A biztonság növelése érdekében szaküzletből megbízható szén-monoxid-érzékelő beszerzése javasolt.