Tájékoztató anyagok 2


A lakástűz megelőzhető

A lakóházakban előforduló tüzek saját és szeretteink életét, anyagi javaink biztonságát veszélyeztetik. A segítségünkre érkező tűzoltók mindent megtesznek a tűz mielőbbi megfékezése, a bajba jutottak kimentése érdekében. Munkájuk során számos olyan akadályba ütköznek, melyek a lakók jogkövető magatartása esetén nem fordulnának elő.
Ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a közlekedő helyiségek (lépcsőház, folyosó) leszűkítése különböző oda nem illő tárgyak bútorok elhelyezésével. A tűzoltás során korlátozott látási viszonyok között ezek az akadályok feleslegesen növelik meg a beavatkozás idejét. A menekülési útvonalakon tárolt minden, de főleg az éghető anyag ráadásul jelentősen rontja a tűz esetén a biztonságos terekbe történő menekülés esélyeit. Hasonló akadályt jelent mind a beavatkozó tűzoltó állomány, mind az ott lakók számára a közlekedők vagyonvédelmi céllal történő rácsos lezárása.
Tűz esetén a kiérkező tűzoltó járművek hatékony bevetésének feltétele, hogy azok a rendeltetési helyükön tudják megkezdeni a beavatkozást. A gépjárműfecskendők huzamos üzemeltetésének feltétele, hogy azok a föld feletti, vagy föld alatti tűzcsapok közelében tudjanak megállni. A föld alatti tűzcsapokat a tűzoltók nem tudják használni, ha azok felett gépjármű parkol (a tűzcsap elhelyezését a közelében lévő falra, vagy oszlopra rögzített jelzőtábla is jelöli). A többszintes-, középmagas- és magasépületek felsőbb szintjeiről a füsttel telítődő lépcsőházon keresztüli menekülés veszélyes, és sokszor önerőből lehetetlen. Ilyenkor az épületek melletti ún. tűzoltási felvonulási területre települt magasból mentő járművek (gépezetes tolólétra, emelő kosaras jármű) segítségével tudnak a bajba jutottak kimenekülni. Ezen speciális mentőjárművek azonban nem tudják feladatukat betölteni, ha ezen a területen más gépjárművek előzőleg odaparkolnak. A tűzoltási felvonulási területnek annak méretén túl több lényeges paramétere van (fák, oszlopok és légvezetékek közelsége; az épületen mentésre alkalmas ablakok közelsége; lejtés), nem lehet megoldás, hogy a később kiérkező tűzoltó majd oda áll, ahol még talál szabad helyet.
Bár a legmagasabb épületek legfelső szintjén keletkező tűz oltásához szükséges mennyiségű tűzoltó tömlő a gépjármű fecskendőkön rendelkezésre áll, a gyakorlati tapasztalatok szerint gyorsabban lehet beavatkozni (ezzel jelentős anyagi javakat lehet megóvni), ha a tűzoltók az emeletes házakban az oda telepített száraz felszálló vezetéket használni tudják. Ennek azonban az a feltététele, hogy a száraz felszálló vezeték ne legyen bezárt helyiségben (szemétledobóban), és a vezeték csonkjain található kupakkapcsok hiánytalanul a helyükön legyenek. Az égő házban lakók – megfelelő áramtalanítást követően! – a közös területekre telepített fali tűzcsapokat is csak akkor tudják használni, ha azok megfelelő műszaki állapotban vannak (szakember általi rendszeres karbantartás), valamint a fali tűzcsap ajtói nyithatóak.

A lakástüzek okai
Panelházakban a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik (44%), ami az ott folyó sütéssel főzéssel van összefüggésben. Második legveszélyesebb terület a lépcsőház (9%), mivel ezek jellemzően közösen használt részek, a felelősség így megoszlik, nincsen állandó ott tartózkodás, ráadásul a terek geometriája, a közműcsatornák, liftakna és hulladék ledobó általi összeköttetés a tűz gyors kifejlődésének és terjedésének kedvez. Ezek után előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek (6%), ami egyértelműen a dohányzási szokásokkal van összefüggésben.
A lakástüzek legtöbbje némi odafigyeléssel megelőzhető. A nyílt láng használata a lakástüzek legfőbb forrása. Nyílt lángot leginkább a tűzhelyek, kandallók és a kályhák használnak, így arra kell kiemelten figyelnünk, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk a közelében (például ne a kandalló hőjével próbáljuk gyorsabb szárításra bírnia a kimosott ruhákat)! Komoly gondok okoznak a felelőtlenül elhelyezett illetve magukra hagyott gyertyák és mécsesek is: ezek esetenként könnyen leverhetőek vagy égve felejtve kaphatnak bele tárgyakba (jellemzően függönyökbe, terítőkbe, esetenként bútorokba, ha azokhoz túlságosan közel helyezzük az égő tárgyakat) amikből percek alatt lakástűz válik. Decemberben a felügyelet nélkül hagyott adventi koszorúkon égő mécsesek, gyertyák okozhatnak tüzet.
Az ágyban való cigarettázás is sok lakástűz forrása: a cigarettából kihulló parázs, vagy a kiborult hamutartó begurulhat az ágyba, és ott csak órák alatt fogok tüzet okozni - pont akkor, amikor már alszunk! Kifejezetten veszélyes az, amikor alkohol vagy egyéb tudatmódosító szerekkel vegyítjük az esti cigizést (gondoljunk akár csak erős gyógyszerekre, altatókra, nyugtatókra, fájdalomcsillapítókra). A cigarettának nem csak a tüze, hanem az abból keletkező szén-monoxid is halálos lehet. Szintén komoly gondot szokott okozni a szilveszter: a csillagszórók és egyéb pirotechnika eszközök szikrái méterekre is ellövellhetnek, így ezeket kizárólag szigorú odafigyelés mellett használjuk.
A tűzesetek másik igen gyakori oka az elektromos energia. Ez ellen leginkább az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával, megfelelően méretezett eszközök, hosszabbítók, csatlakozók használatával tudunk védekezni. Kiemelten fontos a különböző elektromos, és egyéb tűzveszélyes eszközök rendszeres ellenőrzése is: kémények, kazánok, szűrők és a hősugárzók mind ebbe a kategóriába tartoznak (utóbbi hordozható változatát értelemszerűen tartsuk egy méternél messzebb az éghető anyagoktól és ne tegyük gyerekek vagy álaltok elérhetőségének közelébe). A nem használt és felforrósodott villamos berendezést (a fűtőberendezéseken túl a sütőket, vasalót) a használatot követően kapcsoljuk ki!
Kerüljük a szabálytalan villanyszerelést, mint például az olvadó biztosítékok „megpatkolását”, a vezeték toldásokat és egyéb szabálytalanul kialakított kötéseket, a hosszabbítók egymásba kapcsolását. Amennyiben lehetséges különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) ne kapcsoljunk egymáshoz!

 

Tennivalók tűz esetén
Ha már kitört a tűz, akkor oda kell rá figyelnünk, hogy milyen tüzet mivel oltunk. Elektromos tüzet például tilos vízzel oltani, léteznek külön erre szolgáló tűzoltó készülékek, vagy ha olyan nincs a háznál, akkor próbálkozhatunk homokkal vagy valamilyen nem gyúlékony, nagy felületű anyaggal, ami elzárja az oxigént a tűztől. Ha van rá idő és mód, és ezzel mások menekülését sem nehezítjük, elvégezhetjük az áramtalanítást, de a vízzel való tűzoltás ezek után is kockázatos lehet.
A karácsonyi sütés-főzés alkalmával előfordulhat, hogy figyelmetlenség miatt az étolaj túlhevül, és külön gyújtóforrás nélkül begyullad. Égő étolaj oltásánál a vízzel (jéggel) oltás szigorúan tilos, mivel a gőzzé váló víz miatt „robbanás” következhet be, az égő olaj szétszóródhat, és ezzel még nagyobb tragédiát okozhatunk. A megoldás, hogy egy fedővel kell letakarni az edényt és ki kell várni, amíg a tűz előbb-utóbb magától elalszik (az öngyulladásig felforrósodott olaj visszahűlése akár fél óra is lehet, ha korábban távolítjuk el a fedőt, akkor a már kialudt tűz újra be fog gyulladni). Fontos, hogy eme művelet után azonnal nyissunk meg minden szellőztetési lehetőséget és menjünk ki a helyiségből, mert az olaj égése során kifejezetten mérgező gázok keletkezhetnek.

 

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe. Ha a tűz akkora, hogy már a testi épségünket, vagy a lakás szerkezetét veszélyezteti, akkor hagyjuk el az épületet és haladéktalanul szóljunk a szomszédoknak és az esetleges más lakóknak is.
Lakásunkat ezen túlmenően füstérzékelőkkel, beépített tűzjelző berendezéssel vértezhetjük fel, amelyek jelzése tűz esetén akár a katasztrófavédelem ügyeletén is megjelenhet.

 

Biztonságos lépcsőházak és közlekedők

 

 

Előzzük meg közösen a szabadtéri tüzeket!

A 2013. január 25-én megalakuló Győr-Moson-Sopron Megyei Tűzmegelőzési Bizottság a tűzesetek számának csökkentését tűzte ki célul. A Bizottság tájékoztatókat ad ki elsősorban a lakosság részére az egyes élethelyzetekben követendő helyes magatartásról, így a szabad területi tüzek elkerülése érdekében is.

2013-ban (köszönhetően a kedvező időjárási körülményeknek is) összesen 218 szabadterületi tűznél avatkoztak be a megyében működő tűzoltóságok, ezekből az év első öt hónapjában összesen 59 tűzeset következett be.

A keletkezési helyek tulajdonságai közt azonban vannak közös vonások:

  • nem gondozott, általában száraz, magas füves vegetációval borított terület
  • belterület, művelt terület közelsége
  • utak közelsége

A tűzesetek körülményeinek vizsgálata az mutatja, hogy azokat túlnyomóan emberi felelőtlenség, gondatlanság okozta. Az esetek túlnyomó többségében valamely tűzvédelmi szabály megszegése okozza a tüzet. A szabadtéri tűzesetek jellemzően számszerűsíthető kárt nem okoznak, viszont a katasztrófavédelem számára (így az adófizetők számára is) jelentős költségekkel járnak: 100.000 forinttól akár több tízmillióig terjedhetnek.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény meghatározza a gazdálkodók tűzvédelmi és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait. Gondoskodniuk kell a tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Kötelesek a tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani. Az erdő- és a parlagtűz elleni védelem a tulajdonos, a kezelő, illetve a használó feladata.

A termőföld-területeknek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. §.-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítási kötelezettség teljesítése során is el kell végezni a gyommentesítést.

A felügyelet mellett történő égetés végrehajtásának alapvető akadálya a jelenleg hatályos, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet. Az alapvető tilalom abban az esetben ad felmentést, ha egyéb jogszabály másként rendelkezik. Ez a természetvédelmi területeken növény-egészségügyi indokból természeti kár megelőzését, vágástéri hulladékok égetését teszi lehetővé.

A tervezett tarló, nád, vagy növényi hulladék égetését az égetés megkezdése előtt legalább 24 órával írásban be kell jelenteni az illetékes hivatásos tűzoltó-parancsnokságra. Az égetés végrehajtásához azonban szükséges az illetékes erdészeti igazgatóságok, természetvédelmi hatóságok engedélye!

A kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. Ez alól kivétel abban az esetben van, ha az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az égetés feltételeit. Tájékozódjanak a helyi önkormányzatnál az égetés helyi szabályairól!

 

Jótanácsok, hogyan kerüljük el a szabadtéri tüzeket:

  • Soha ne dobjon el égő cigarettacsikket! A kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek nemcsak az utazókra jelentenek veszélyt, hanem az erdőkre és mezőgazdasági területekre is.
  • Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtson tüzet!
  • Tartsa be a tűzgyújtási tilalom szabályait!
  • Szabadban a tüzelés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Gondosan oltsa el a tüzet, használjon hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet, máskülönben a szélben visszagyullad! Előzze meg a kiterjedt tüzek kialakulását!
  • Igyekezzen a kertben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud izzó zsarátnokokat továbbvinni! Csak szélcsendes időben tüzeljen a kiskertjében!
  • Soha ne hagyja a szabadtéri tüzet őrizetlenül! A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
  • A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
  • Távolítsák el a birtokukban lévő területeken található száraz növényzetet!
  • Tartsák be a tűzrakás szabályait!
  • A kerti tüzelés helyett válassza inkább a környezetkímélőbb komposztálást, ezzel hasznos tápanyagokat is visszanyerhet!

 

Következmények:

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet 2013. január 17-i hatállyal egy új tűzvédelmi bírságtételt léptetett életbe. Az új tétel kimondja, hogy amennyiben valaki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik, 60.000-200.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

A bírságról szóló jogszabály a hatóság számára kötelező bírságolást ír elő az alábbi esetekben:

  • tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100.000 – 1.000.000 forintig,
  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200.000 – 3.000.000 forintig,
  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő 100.000 – 1.000.000 forintig.

Amennyiben mégis tűz keletkezik, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tüzek” eloltásán túl haladéktalanul értesíteni a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon, valamint a terület tulajdonosát.

 

Csak rajtunk múlik, előzzük meg közösen a szabadtéri tüzeket!

Együttműködésüket köszönjük!

 

 

 

 

 

 

 

Szén-monoxid-mérgezés – a baj megelőzhető

Mind a szén-monoxid, mind a kéménytűz alapvetően veszélyezteti az emberi életet és a vagyontárgyakat. Fontos, hogy a lakosok saját biztonságuk érdekében vegyék komolyan azokat az óvintézkedéseket, melyekkel a saját és családjuk biztonságát megóvják.

 
A szén-monoxid-mérgezést legtöbbször a nem megfelelő műszaki állapotú, vagy a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázkazán, gázzal működő vízmelegítő vagy vegyes tüzelésű kazán okoz. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződő színtelen, szagtalan gáz valamely rendellenesség miatt a lakótérbe kerül, és megmérgezi az ott tartózkodókat.
 
Beavatkozás szempontjából fontos még kiemelni, hogy az ilyen balesetet szenvedő embereket speciális, a tűzoltók által használt légzőkészülékben lehet biztonsággal kimenteni, mert a másik segítségére siető ember a helyiségbe lépve maga is a szén-monoxid áldozatává válhat. Szén-monoxid mérgezés gyanúja esetén mindenképpen a mentők mellett a 104-es segélyhívón értesíteni szükséges a katasztrófavédelmet a 105-ös számon. Az egységek kiérkezéséig meg kell próbálni szellőztetni a helyiséget, a nyílászárók nyitva tartásával, szükség esetén betörésével. A zárt térbe légzőkészülék hiányában kizárólag átszellőztetés után lehet bemenni.
 
A szén-monoxid rendkívül agresszív, mérges gáz. Belélegezve a tüdőn át a vérbe kerül, ahol kétszázötvenszer intenzívebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, vagyis megakadályozza az oxigénfelvételt. A szén-monoxid már rendkívül alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben a koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletveszés. Ha indokolatlan fejfájás, szédülés, émelygés, alsó végtagi bénulás, kis mozgásra szapora létvétel, a látás- és hallásképesség csökkenésének tüneteit észleli az ember, szén-monoxid-mérgezésre lehet gyanakodni. A gázkészüléket azonnal el kell zárni, és ki kell szellőztetni a lakást. Tiszta levegőn a vérben lekötött szén-monoxidnak mintegy fele egy óra alatt távozik.
 
A védekezés egyik legfontosabb biztosítéka a szén-monoxid-érzékelő, ugyanis a színtelen, szagtalan, a levegőnél szinte alig könnyebb, nem irritáló gázt az ember nem érzi.
A szén-monoxid-érzékelők közül az EN 50291:2001-es szabványnak megfelelő készüléket kell választani, azt fejmagasságban célszerű a helyiségekben felszerelni, és mindenképpen a kezelési útmutató előírásai alapján javasolt használni.
 
A fűtési időszakban a tűzesetek megelőzése érdekében nem szabad megfeledkezni a szilárd tüzelésű berendezésekről sem. Éghető anyagokat, berendezési tárgyakat, tüzelőanyagot, újságpapírt a fűtőberendezés és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében nem szabad elhelyezni. Figyelni kell arra is, hogy a kazánok vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen. Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik, ilyenkor a tüzelést nem szabad folytatni, a parazsat el kell távolítani a kazánból. Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat. A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók, kályhák nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik, ezért fontos, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, fontos a rendszeres szellőztetés.
 
Az égéstermék-elvezetők felülvizsgálatát kéményseprők végezik el. Őket munkájukban akadályozni nem szabad. Ha a tulajdonos a helyszínre történő bejutást, vagy a munka akadálytalan elvégzését, ismételt szabályszerű értesítés ellenére akadályozza, a szolgáltató köteles az első fokú tűzvédelmi hatóságot írásban értesíteni. A tűzvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazhat. (hatósági felhívás, kötelezés, bírság)
Egyre többen térnek át a szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre. Ezért érdemes tudni, ha nem megfelelően kiszáradt fával fűtenek a lakók, akár három hét alatt képes eltömődni a kémény. Ez a lerakódott korom vagy szurokréteg bármikor be tud gyulladni és koromégéshez, kéménytűzhöz vezethet.
Optimális esetben az égéstermék a kéményen keresztül távozik, azonban ha nem megfelelő a kémény kialakítása, vagy elmarad annak tisztítása a füstgázok egyre feljebb haladva lehűlnek és lecsapódnak a kémény falán. A korom 480 Celsius fokot elérve izzani, égni kezd, és bekövetkezik a kéménytűz. A kéményben az izzás, égés során a hőmérséklet akár az 1000 Celsius fokot is elérheti. Ebben az esetben az első teendő, hogy a tűzoltóságot haladéktalanul értesítsék, és a tüzelőberendezés szellőzőnyílásait lezárják, majd a kémény felületéről minden éghető anyagot – képet, terítőt, falburkoló anyagot – azonnal el kell távolítani, és a kéményt teljes hosszában, egészen a padlásig ellenőrizni kell. Semmi esetben ne kezdjék meg az oltást vízzel, mert a kémény széthasad.
 
A háztartásokban megtalálható tüzelő-, fűtő berendezések fajtáiról és azok specifikus veszélyeiről tett említést.
 
Vegyes tüzelésű fűtőberendezések: A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű fűtőberendezéseket, kályhákat, tűzhelyeket, kandallókat csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal gyújtsuk be. A kályha alatt és előtt mindig legyen olyan nem éghető anyagú tálca (pl. acéllemez), amely nagyobb a tűztér ajtajánál, nyílásánál.
 
Olajkályha: Csak kihűlt kályha tartályába szabad olajat tölteni. A kályha alatti tálca olaj és egyéb éghető anyagú szennyeződéstől mentes legyen. Begyújtáshoz ne használjunk benzint.
 
PB- és vezetékes gázüzemű fűtőberendezések: A gázvezeték csatlakozási pontjainak szivárgásáról könnyen meggyőződhetünk, ha szappanos vízzel kenjük be (SEMMI ESETRE SEM NYÍLT LÁNGGAL), mert a kiáramló gáz hatására buborékok keletkeznek. Ha a lakásban gázszagot érzünk, akkor azonnal szellőztessünk és zárjuk el a vezetékes, illetve a PB gázpalack csapját, ilyenkor nem szabad elektromos eszközt bekapcsolni, vagy nyílt lángot használni. A gázkészülékeket minden évben ajánlatos ellenőriztetni a fűtési szezon kezdete előtt, amit csak szakemberrel szabad elvégeztetni, aki felelősséget is tud vállalni érte. A gázkészülékek felülvizsgálatát pedig 5 évenként kell arra feljogosított szakemberrel elvégeztetni.
 
Elektromos fűtőtest: Az elektromos fűtőtestet közvetlenül a fali konnektorba kell csatlakoztatni, tilos hosszabbítót használni. Ne takarjuk le még száradó ruhával sem.
 
A szakemberek kérik a lakosságot, hogy ne fogjanak hozzá a kémények házilagos – különböző tisztítócsomagok megvásárlásával – kitakarításához, ezt mindig bízzák szakemberre.
 
Szén-monoxid koncentráció a légtérben
Emberi szervezetre kifejtett hatás
0,003% térfogat százalék
8 órás munkahelyi egészségkárosodás nélküli tartózkodás határértéke
0,02% térfogat százalék
Gyenge fejfájás, fáradság, szédülés, émelygés 2-3 óra tartózkodás után
0,04% térfogat százalék
Erős fejfájás, rosszullét 1-2 óra után, életveszély 3 óra után.
0,08% térfogat százalék
45 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, halál 2-3 órán belül
0,16% térfogat százalék
20 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál 1 órán belül
0,32% térfogat százalék
5-10 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál félórán belül
0,64% térfogat százalék
1-2 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál 10-15 percen belül
1,28% térfogat százalék
1-3 percen belül beáll a halál
 
A nyári időszak veszélyeiről további gyakorlati tanácsokat olvashatnak a nyárra jellemző időjárási körülményekről, valamint a vízi túrázás során bekövetkező balesetek megelőzéséről. fontosságára