Tájékoztató anyagok 2


Társasházak tűzmegelőzése, fontosabb tűzvédelmi előírások

Otthonunk és lakókörnyezetünk biztonsága mindannyiunk számára fontos. A biztonságról elsőként a betörések elleni vagyonvédelem jut az emberek eszébe, holott arra is gondolnunk kell, hogy egy esetleges tűzeset során értékeink károsodhatnak, rosszabb esetben az egészségünk, testi épségünk is sérülhet. A társasházakra és azok minden lakójára nézve kötelező az általános és a társasházra vonatkozó egyedi tűzvédelmi használati szabályok betartása.

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. § (1) bekezdése alapján a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni a tűzvédelmi szabályokat, valamint gondoskodnia kell ezen szabályok megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

A tűzvédelmi szabályok ismerete a lakók biztonsága miatt fontos, tűz esetén segítik az életmentés és a tűzoltás gyors végrehajtását,

Fontosabb tárolási szabályok, előírások:

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében:

Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (például: benzin, aceton), valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (például: gázolaj) tárolható.

Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol, és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.

Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül parkoló állásonként és tároló helyiségenként legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.

Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propánbutángáz-palack. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol a tartószerkezet az esetleges gázrobbanás következtében összeomolhat.

  

A tárolási szabályok betartásánál külön említést igényel a társasházak szemétledobóinak használata. A társasházak lakói többségében ma már csak tárolásra használják a korábban hulladékledobóként funkcionáló helyiségeket. A rendeltetéstől eltérő használat azonban könnyen okozhat kiterjedt tüzet, ezért nagyon fontos betartani a szemétledobók és hulladéktárolók használatára vonatkozó szabályokat. Fokozott veszélyt jelent, hogy a szemétledobó összeköti az épület szintjeit, ezáltal egy valahol kialakult tűz rendkívül gyorsan tud szintről-szintre terjedni. További veszélyt jelent a lakókra nézve, hogy a szemétledobóban keletkezett tűz füstje és hője nagyon megnehezíti a lépcsőházban való menekülést, és a mentést.

 

A szemétledobó-helyiségek tároló helyiségként történő használata a létesítéskor hatályos

jogszabályi előírások szerinti kialakítás mellett jogszabálysértő és szigorúan tilos! Helyiséget csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.

A szemétledobó-helyiségeket csak akkor szabad tárolásra használni, ha a szemétledobót eltávolítják a födémből és annak helyét arra alkalmas tűzgátló megoldással lezárják. A tűzgátlás megfelelő kialakítása érdekében a lezárást a helyiség alatti és feletti födémen is el kell végezni. Amennyiben homlokzati síkon elhelyezett szemétledobó-helyiségeket alakítanak át tárolóvá, a födém lezárása mellett a szintek közötti homlokzaton való tűzterjedés meggátlásáról is gondoskodni kell a megfelelő kialakítással.

Társasházak közlekedőivel kapcsolatos fontosabb előírások:

A lakóépület közlekedési célú tereit és helyiségeit alkalmassá kell tenni a rendeltetésszerű zavartalan és biztonságos közlekedésre, egyúttal biztosítani kell, hogy veszély esetén az építményt vagy annak egyes részeit meghatározott időn belüli ki lehessen üríteni. Az épület valamennyi helyiségét a rendeltetésének megfelelően szabad csak használni.

 

Alapszabály, hogy a lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagokat, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagokat, valamint a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyakat nem szabad elhelyezni.

 

 

Kivételt képeznek ez alól az alábbiak:

a menekülési útvonalat le nem szűkítő növények elhelyezése a menekülésre számításba vett közlekedőn és lépcsőházi pihenőn, a lépcsőfokokra helyezés kivételével;

növények elhelyezése lehetőleg 1,95 méter felett (a virágtartó alsó része, vagy a növény legalsó pontja legyen a megadott magasság felett);

azok a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15 százalékát fedik le és a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem rontják (pl.: lábtörlő, falikép, hirdetőtábla, stb.);

a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá le nem szűkítő egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15 százalékát fedik le.

 

Amennyiben a közlekedő, lépcsőház szélessége tárolással nem szűkíthető le, viszont a fenti szabályok betartása mellett növények, tárgyak elhelyezése elfogadott, ha azok nem szűkítik a menekülési útvonalat.

Biztosítani kell a hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok, valamint a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét , ebben az esetben elegendő egy méter széles útvonalat fenntartani.

Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a villamos berendezés kapcsolóját (kapcsolószekrény, kapcsolótábla, stb.), a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó-szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket (pl.: fali tűzcsapot, szárazfelszálló-vezeték csatlakozási pontját) eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad, állandóan biztosítani kell a hozzáférést és a megközelítést!

A társasházak felsőbb szintjeiről a füsttel telítődő lépcsőházon keresztül menekülni veszélyes, sokszor lehetetlen. Ilyenkor az épületek melletti tűzoltási felvonulási területre telepített magasból mentő járművek segítségével tudja a beavatkozó állomány a bajbajutottakat kimenteni. A tűzoltási felvonulási területen tilos a gépjárművek parkolása, a legtöbb esetben ezt tábla, illetve felfestés is egyértelművé teszi.

Az épületen belül a homlokzati mentési pontot meg kell jelölni, és szabadon kell hagyni.

Mindig biztosítani kell a tűzcsapokhoz való hozzáférést, ezért tűzcsapok mellé, illetve föld alatti tűzcsapokra nem szabad parkolni!

Vagyonvédelmi rácsok és a bejáratok lezárása

A rácsos ajtó elhelyezéseinek feltételei:   

a rácsos ajtóval lezárt területen nem lehet tűzvédelmi biztonsági berendezés, ezek indító, nyitó szerkezetei, valamint a közműelzárók főkapcsolói (fali tűzcsap, hő- és füstelvezető ablak, mentésre szolgáló ablak, hő- és füstelvezető nyitó szerkezete, villamos főkapcsoló, stb.);

a rács által elzárt közlekedőn nem lehet kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak távnyitóját a ráccsal elzárt területen kívül, bárki által hozzáférhetően kell elhelyezni; javasolt a vagyonvédelmileg védett téren belül megjelölt kulcsdobozt kihelyezni!

a rács – nyitásiránya, mérete alapján – nyitott állapotban ne akadályozza a menekülést (pl.: ne nyíljon rá lépcsőre, ne szűkítse le azt);

azok, akik a ráccsal elzárt közlekedőt menekülés során igénybe vehetik, rendelkezzenek a rácsos ajtót nyitó kulccsal;

a rács által elzárt területen a tárolással, tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelmények a közlekedőkre vonatkozó követelményekkel azonosak, azoknak teljesülnie kell.

Bár a rácsos ajtó elhelyezése nem ellentétes a tűzvédelmi előírásokkal, azonban a kialakítás a menekülést, valamint a tűzoltói beavatkozás hatékonyságát korlátozza.

 

A lakások bejárati ajtajának ráccsal történő lezárása, valamint a lakóépületek főbejáratainak kulccsal, illetve elektromos zárral (kóddal) történő zárása nem sért tűzvédelmi jogszabályokat. Elektromos zár esetén a menekülés irányából jól észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni.

 

A társasház lakóinak közös érdeke a társasház villámvédelmi rendszerének, elektromos hálózatának, hő- és füstelvezető rendszerének, száraz felszálló vezetékeinek, valamint az oltóberendezéseinek és készülékeinek (fali tűzcsapok, tűzoltó készülék) időnkénti felülvizsgálata. A rendszeres felülvizsgálat és karbantartás révén megelőzhetőek a berendezések hibás működése által okozott tűzesetek.

 

További tűzmegelőzési és tűzeseti tanácsok a társasház lakói részére:

Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, közelébe nem szabad éghető anyagot elhelyezni.

Soha ne takarjuk le a villamos fűtőberendezést, ne tegyük közel bútorhoz, vagy éghető anyagból készült tárgyhoz.

Villamos fűtőberendezést ne csatlakoztassunk elektromos hosszabbító kábelhez.

Több elektromos hosszabbító kábelt ne csatlakoztasson egymásba.

Amennyiben elhagyja otthonát, áramtalanítsa elektromos berendezéseit (kivéve a 24 órás üzemű berendezéseket), így megelőzhetőek az elektromos zárlatból keletkező tüzek (pl.: üzemelő mosógépét ne hagyja őrizetlenül).

Az elektromos hálózatban keletkezett hibákat minden esetben szakemberrel javítassa meg.

Soha ne hagyja őrizetlenül a tűzhelyre feltett ételt!

Ha főzés során meggyullad a tűzhelyen az olaj, soha ne oltsa vízzel, hanem tegyen rá egy fedőt! Oxigén hiányában a tűz el fog aludni.

Kérjük, ne gyújtson rá ágyban vagy kanapén, mert a lehulló parázs könnyen tüzet okozhat, elalvás esetén az égő cigarettáról a tűz továbbterjedhet.

Javasolt otthon tűzoltó készüléket készenlétben tartani, hatékonyan alkalmazható kezdeti tűz oltására, komolyabb károkat és a személyi sérülést lehet vele megelőzni.

Elektromos tüzet ne oltsunk vízzel, léteznek kifejezetten erre alkalmas készülékek.

Javasolt otthonunkba beszerezni és működtetni egy füstérzékelőt, ami a kezdeti tüzeket is jelzi.

 

 Tűzeseti tanácsok a társasházak lakói számára

A gondos megelőzési tevékenység mellett is bekövetkezhetnek tűzesetek. A tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelismerés. A tűz másodpercek alatt terjed, így ha esélyt látunk a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg, ha nincs erre esély, akkor azonnal értesítsük a tűzoltókat és a lakóépület többi lakóját.

A tűzoltóságot a központi segélyhívón, vagyis a 112-es hívószámon keresztül lehet értesíteni. A segélyhívás során fontos elmondani, hogy mi a tűz keletkezésének pontos címe, mi ég, milyen károk vannak, mit veszélyeztet a tűz, fennáll-e a személyi sérülés veszélye, ha már vannak sérültek, határozzuk meg a számukat és adjuk meg saját azonosító adatainkat.

Elektromos tüzet csak kifejezetten erre a célra gyártott tűzoltó készülékkel kezdjünk oltani!

Tűz esetén a társasházban kiépített liftet, felvonót ne használjuk, hiszen a tűzoltói beavatkozás során a legelső lépés az épület, épületrész áramtalanítása, a lifttel menekülők tehát a felvonóban ragadhatnak. Mindig a lépcsőházon keresztül meneküljünk az épületből! Ha a társasházban több lépcsőház van, és biztosított a lépcsőházak közötti átjárás, akkor a tűztől távolabbi lépcsőházon keresztül meneküljünk. Amennyiben a lakásból kilépve módunkban áll a lépcsőházban kiépített hő- és füstelvezető berendezést működésbe hozni, így a lépcsőházban felgyülemlett füst a legfelső építményszinten kiépített és kinyitott nyílászáró szerkezeten keresztül a szabadba jut, megkönnyítve ezzel a menekülők és a beavatkozó állomány dolgát.

 

   Tüzelő- és fűtőberendezések biztonságos használata

 

Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a készüléket nem rendeltetésszerűen használjuk, ha szabálytalan a kivitelezés, illetve ha elmulasztjuk a műszaki felülvizsgálatot vagy ellenőrzést. A nem rendeltetésszerű használat következtében jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetek alakulhatnak ki, sőt, robbanás is előfordulhat.

 

Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem előírás szerinti tüzelőanyagot égetnek, az így elzáródott kéményből pedig a káros anyagok áramolhatnak vissza. Ezek a veszélyforrások a megfelelő használattal teljesen kiküszöbölhetőek.

 

A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. Ezt a munkát is minden esetben bízzuk szakemberre.

 

A tűzre dobott háztartási hulladék azon túl, hogy nagy mértékben szennyezi a környezetet és károsítja az egészséget, könnyen életveszélyes állapotokat idézhetnek elő otthonunkban. Környezetünk védelme, egészségünk megóvása és a biztonságos fűtés érdekében kiemelkedő jelentőségű, hogy csak a tüzelőberendezésünkhöz használható tüzelőanyagokkal fűtsünk, a kéményeket pedig szakemberrel ellenőriztessük és tisztíttassuk. A nem megfelelő tüzelőanyag-választás és a kéménykarbantartás hiánya miatt megnőtt a szilárdtüzelésű fűtőberendezésekkel felszerelt lakóingatlanokban keletkezett kéménytüzek száma. Feltehetően a fűtési költségek csökkentése érdekében sokan otthon égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékot. Fontos hangsúlyozni, hogy szilárdtüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. A tüzelőberendezések használatát kormányrendelet szabályozza, az abban leírtak megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indíthat és bírságot szabhat ki, hiszen például a háztartási hulladékok otthoni fűtőberendezésben való elégetése során mérgező anyagok szabadulhatnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új, mérgező vegyületeket hozhatnak létre. Ezek pedig a levegőbe kerülve a környező talajba, a növényzetbe és az élővizekbe is beépülhetnek. A mérgező anyagok az emberi szervezetben különféle megbetegedéseket okozhatnak, elősegíthetik például a rosszindulatú daganatok kialakulását is.

 

A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az ne jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A tüzelőberendezés füstcsöve legyen fémbilinccsel a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni, kiesni a helyéről.

 

A tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használatakor győződjön meg arról, hogy a szellőzés megfelelő, így megelőzhető a szén-monoxid-mérgezés.

 

Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan, fémből készült parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

 

Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni! Forró hamut tilos üríteni épületben vagy annak közvetlen közelében, illetve ott, ahol az tüzet okozhat.

 

A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészülék közelében ne tároljunk fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak kihűlt fűtőberendezésbe szabad tölteni! A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül.

 

Rendszeresen (minden évben, lehetőleg a fűtési szezon megkezdése előtt) ellenőriztessük gázkészülékeink állapotát! A gázzal üzemelő tűzhelyet, propánbutángáz-palackos hősugárzót ne használjon lakásfűtés céljára!

 

A fűtőberendezések, füstelvezetők okozta tüzek és balesetek, szén-monoxid-mérgezések megelőzése érdekében az alábbiakra kell odafigyelnünk:

- A nyílt lánggal működő fűtőberendezések telepítését minden esetben szakemberrel végeztessük, valamint rendszeresen vizsgáltassuk felül a készülékeket és füstelvezetőket!

- A kátrány keletkezése csökkenthető és a kéménytűz megelőzhető, ha száraz fával tüzelünk, és folyamatosan biztosítjuk az égéshez szükséges levegő-utánpótlást.

- Tartsuk tisztán a fűtőberendezések és füstelvezetők környezetét, közelükből távolítsuk el a gyúlékony, éghető anyagokat!

- A fűtőberendezést csak a gyártó által meghatározott tüzelőanyaggal üzemeljük be, begyújtáshoz ne használjunk tűz- és robbanásveszélyes folyadékot és ne égessünk műanyag hulladékot!

- Csak száraz fát, vagy erre alkalmas éghető anyagokat használjunk!

- Háztartási hulladékkal üzemeltetni a fűtőberendezéseket szigorúan TILOS!

- Fáradt olajjal üzemeltetni a fűtőberendezést szigorúan TILOS!

- Tüzelőberendezéseket nem szabad túlterhelni, egyszerre sok fát rátenni!

- Szellőztessen rendszeresen!

- Kiskorú személyre tüzelő-fűtő berendezés beindítása, üzemeltetése veszélyt

jelenthet, ezért javasolt a fenti feladatok végzését nagykorú személyre bízni!

 

A készüléket csak rendeltetésének megfelelően használják, sütésre-főzésre készült berendezéssel fűteni tilos. Az égéstermék elvezető nélkül üzemelő készülékek használata során gyakran szellőztessenek. A készüléket mindig arra alkalmas eszközzel (elektromos gázgyújtó, hosszú szálú gyufa) gyújtsák be.

 

A tűzhelyek, a kályhák és ezek tartozékai megannyi tűzveszély forrásai lehetnek, a füstelvezető csövek és kémények hibái füstmérgezéshez vezethetnek. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhánkat csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal gyújtsuk be. Soha ne használjunk éghető folyadékot (pl. petróleum, gázolaj, benzin) a tűz élesztésére, mert súlyos robbanás és sérülés lehet a végeredmény.

 

Az olajkályhákról külön is szólni kell! Begyújtás előtt meg kell vizsgálni a kályha alatti olajfelfogó tálcát. Az összegyűlt, lecsepegő olajat, pihét ki kell takarítani, mert meggyulladhat. Begyújtáshoz nem használható könnyen gyulladó folyadék (alkohol, benzin stb.)! Begyújtás után az olajadagolást csak fokozatosan növeljük! Várjuk meg, míg a tűztér és a kémény jól átmelegedett! Csak akkor hagyjuk magára a kályhát, ha már egyenletes az olaj égése! Üzemelő kályha kiürülő tárolóját soha ne töltsük fel olajjal, mert az a forró kályhára fröccsenve azonnal lángra lobban. Lehetőleg csőrös kannából, tölcséren át folyassuk az olajat a hideg kályha tartályába.

 

 

Tanácsok röviden, tömören:

• Évente egyszer a fűtési rendszert szakemberrel felül kell vizsgáltatni!

• Ismerni kell saját fűtési rendszerünk tökéletes működését!

• A kályhák körül ne tároljunk tüzelőanyagot!

• Ne szárítsunk a fűtőkészülék tetején!

• A szobai, konyhai függönyök legyenek távol a tüzelő-, fűtőberendezésektől, azokat még a szél se fújja az égőtér fölé!

 

Különösen ügyelni kell a fa szerkezetű (könnyűszerkezetes) épületetekben létesített kandallók bekötésének műszaki megfelelősségére. A válaszfalon átvezetett füstcsövet un. Három héjú /acélcső-hőszigetelő anyag-belső füstcső/ bekötőcsővel kell a kéményhez csatlakoztatni. Ezekben a házakban a kandalló mögötti falrészt nem éghető anyagú épületszerkezetből kell kialakítani, illetve e falszakaszon nem éghető anyagú burkolatot kell alkalmazni. A kandalló beépítését minden esetben megfelelő szakemberrel végeztessük el.

A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy robbanásveszélyes éghető folyadékot.

Füstelvezetésre csak jól összeillesztetett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni.

A koromzsák- és tisztítóajtót tartsuk folyamatosan hozzáférhető és zárt állapotban.

A padlástérben a kémény legalább egy méteres környezetében éghető anyagot ne tároljunk.

Kémény tisztíthatóságát – annak teljes hosszában – biztosítani kell.

Az elszaporodó kéménytüzek megelőzése érdekében magas ragasztó és gyantatartamú bútorlap hulladékkal egyéb tüzelésre alkalmatlan anyagokkal (műanyag, rongy, gumi, háztartási hulladék, stb.) ne tüzeljünk.

Használaton kívüli kéményt újból használatba venni csak a kéményseprő szakember kéményvizsgálata után szabad. Az alkalmassági vizsgálat elvégzése szükséges akkor is, ha a régi tüzelőberendezést újabbra cserélik.

 

A gázkészülékek létesítési, üzemeltetési és karbantartási munkálataira – balesetek elkerülése végett – szigorú előírások vonatkoznak.

  • Gáz égéstermék – elvezetőt minden esetben a tető fölé kell kivezetni.

  • Új égéstermék elvezetőt, meglevő kémény gáz égéstermék-elvezetővé való átalakítását tervezni kell, terhelhetőségét számítással kell meghatározni.

  • Tervezett levegő bevezető nyílások, szellőző nyílások eltakarása tilos.

  • Gázüzemű tüzelőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely minősítéssel rendelkezik.

  • Nyitott égésterű gázüzemű tüzelőberendezések helyiségében vagy azzal légtérkapcsolatban álló helyiségben reteszelés nélkül működő – depressziót keltő – gépi berendezés nem használható (páraelszívó, szellőztető ventilátor, cserépkályha, központi porszívó, szárítógép).

 

Figyelem! 1 m3 földgáz tökéletes elégetéséhez 10 m3 levegő szükséges.

Egy légbevezető nélküli fokozott légzárású ablakkal mi magunk „fojtjuk meg” a gázkészüléket és létesítünk életveszélyes helyzetet.

A szagelszívó ventilátor megfordítja a kémény huzatát és a visszaáramló égéstermék balesetet okozhat.

Az égéstermék visszaáramlásáról egyszerű módon meggyőződhetünk, ha a nyílt égésterű gázkészülék áramlásbiztosítójához (készülék felső síkjában lévő rács) a begyújtás után tükröt tartunk. Ha a tükör bepárásodik visszaáramlás van.

A fűtésrendszerek szabálytalan beépítése, üzemeltetése, a lakáshasználók és környezetük számára lappangó veszélyforrás.

 

Mit tegyünk tűz esetén?

  • Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltóságot a 112-es telefonszámon! Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!

  • Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében.

  • A lakásunkban keletkező tüzet próbáljuk meg eloltani!

  • Amennyiben nem sikerül a tüzet eloltani, azonnal hagyjuk el a lakást! A bejárati ajtót csukjuk be magunk után, ezzel megakadályozhatjuk, vagy lassíthatjuk a tűz továbbterjedését (kulccsal bezárni nem szabad).

  • Kiabálással riasszuk a többi lakót!

  • A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót! (biztonsági lift tűz esetén is használható)

  • Hagyjuk el a házat!

  • Amennyiben a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni. Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés! Várjuk a tűzoltókat, hogy a rendelkezésünkre álló információkkal segíthessük a gyors beavatkozást!

 

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe.

 

A füstérzékelő életet menthet a lakásokban!

 

Nemcsak a tűz gyilkos tényező, hanem a keletkező füst és a különböző mérgező gázok is. A halálos kimenetelű szerencsétlenségek legtöbbször éjszaka következnek be, ugyanis tévhit az, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire. Ez sajnos ritkán van így. Az otthonunkban előforduló tűzesetek megelőzését szolgálják azok a füstérzékelők, amelyek a mennyezeten elhelyezve hangjelzéssel riasztanak.

Az otthoni riasztók optikai elven működő füstérzékelővel vannak ellátva. Ez azt jelenti, hogy a riasztó érzékelni tud egy esetleges tűzből származó füstöt a levegőben, ugyanakkor nem érzékeli se a meleget, se a gázt, vagy közvetlenül a tüzet. Ha a füstérzékelőt megfelelően szerelik fel és kellően karbantartják, akkor veszély esetén időben fog jelezni. Tűz esetén értékes másodperceket nyerhetünk vele, ez pedig elég lehet ahhoz, hogy el tudjuk hagyni a házat és hívni tudjuk a tűzoltókat.

 

Hova érdemes felszerelni:

Amennyiben a teljes lakás védelmét szeretnénk biztosítani, akkor minden helyiségbe, ahol fűtő-, sütő-, vagy főző-, illetve elektromos berendezés található, szereljünk érzékelőt. Amennyiben többszintes épületben lakunk, akkor minden szinten legalább egy berendezés szükséges a minimális védelem érdekében. A mennyezet sarkától több mint 50 centiméter távolságra kell elhelyezni a készüléket.

Hova nem érdemes felszerelni:

Ne tegyük az érzékelőt olyan helyiségbe, ahol a hőmérséklet 4 Celsius-fok alá, illetve 40 fölé emelkedhet, közvetlenül ajtó és ablak mellé, radiátor vagy ventilátor közelébe, illetve a gáz- vagy villanytűzhely fölé (a sütésnél, főzésnél keletkező gőzök is működésbe hozhatják).

Figyelem!

  • A füstérzékelő nem működik, ha letakarjuk, lefestjük!

  • Ha lemerül az áramforrás (9V elem), hangjelzést ad!

  • A riasztót füstérzékelésre tervezték, a tüzet nem tudja megakadályozni.

 

 

Konyhai tüzek megelőzése

 

A főzés természetéből fakadóan tűzveszélyes tevékenység, és mint ilyen, kiemelt veszélyforrásnak tekinthető, hiszen például súlyos következményekkel járhat, ha a tűzhelyen felejtett zsiradék túlhevül és meggyullad. Egy-egy ilyen eset alapvetően az emberi figyelmetlenségre, gondatlanságra vezethető vissza, ezért főzés közben figyeljünk oda.

A tűzhelyen felejtett étel, olaj gyorsan tüzet okozhat, a konyhában elhelyezett gyúlékony anyagokon (konyharuha, műanyag eszközök, konyhabútor) pedig gyorsan továbbterjedhetnek a lángok. Fontos, hogy se főzés, se pedig ételmelegítés közben ne hagyjuk felügyelet nélkül a tűzhelyet! Ha elhagyjuk a lakást, minden esetben szüneteltessük a főzést, vegyük le az ételt a tűzről, zárjuk el a gázt, kapcsoljuk ki a tűzhelyet, mert számos tűzesetet éppen az okoz, hogy az otthonról távozó háziak elfelejtik, hogy a tűzhely bekapcsolva maradt. Bármi közbejöhet, és könnyen előfordulhat, hogy nem érünk haza „öt perc múlva”, ahogy pedig terveztük.

Ha mégis meggyulladt az étel, a zsiradék vagy az olaj, a legfontosabb, hogy soha ne próbáljuk azt vízzel eloltani! A magas hőmérséklet miatt a tűzre öntött víz pillanatok alatt gőzzé alakul és az égő zsiradék, olaj robbanásszerűen kivetődik az edényből, lángba borítja az egész konyhát és súlyos égési sérüléseket is okozhat! Ilyenkor a legfontosabb, hogy az ételt nem éghető anyagú fedővel takarjuk le, így az égés oxigén hiányában megszűnik. Zárjuk el a gázt, kapcsoljuk ki a tűzhelyet! További probléma, hogy a tűz az elhanyagolt, tisztítatlan, nem tűzszakaszolt gépészeti aknákon továbbterjedhet, komoly károkat okozva a környező lakásokban is.

Hogyan előzhetőek meg a háztartási tüzek, és mi a teendő, ha már bekövetkezett a baj?

  • A tűzhelyen készülő ételt ne hagyjuk felügyelet nélkül! A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és egy konyhában a tűz gyorsan továbbterjedhet.

  • Tartsunk készenlétben egy tűzoltó készüléket a konyhában, amellyel bármilyen jellegű tűz biztonsággal eloltható!

  • Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a katasztrófavédelmet az egységes 112-es segélyhívó számon! Az eloltott tüzet is be kell jelenteni!

  • A lakásunkban keletkező tüzet próbáljuk meg eloltani!

  • A konyhában meggyulladt olajat, zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani! A szétfröccsenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás, ha az égő zsiradékot fedővel letakarjuk.

  • Elektromos berendezést csak azután lehet vízzel oltani, ha már leválasztottuk a hálózatról!

  • Amennyiben nem sikerül a tüzet eloltani, azonnal hagyjuk el a lakást! A bejárati ajtót csukjuk be magunk után, ezzel megakadályozhatjuk, vagy lassíthatjuk a tűz továbbterjedését (kulccsal bezárni nem szabad).

  • Kiabálással riasszuk a többi lakót!

  • Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzésről, a többi lakó biztonságos menekülése érdekében!

  • A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót!

  • Hagyjuk el a házat!

  • Amennyiben a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni. Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés!

  • Várjuk a tűzoltókat, hogy a rendelkezésünkre álló információkkal segíthessük a gyors beavatkozást!

 

 

Gázkészülékek használatának veszélyei


Gázszivárgás leggyakrabban a karbantartás hiánya miatt következik be, vagy az elöregedett vezeték, berendezés műszaki meghibásodásból fakad. Ezen eseteknél fennáll a robbanásveszély hiszen a levegőbe jutó gáz azzal robbanóképes elegyet képez, és ha van gyújtóforrás, bekövetkezik a baj. Alsó robbanási határérték az a koncentráció, amikor a kiszabadult gáz és levegő keveréke már robbanóképes elegyet alkot. A vezetékes földgáz esetén ez az érték körülbelül 5 százalék, a propánbutángáz esetén jóval kevesebb, nagyjából 1,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy tíz légköbméter űrtartalmú helyiségben már 500 liter földgáz, vagy 150 liter propánbutángáz elegendő a robbanásveszélyhez.


Akár vezetékes földgázt, akár propánbutángázt használunk otthonunkban, bizonyos szabályokat be kell tartani. A palackban tárolt propánbutángáz használata kicsit több önállóságot igényel a felhasználó részéről (palackcsere, -tárolás, -szállítás, tömítettség ellenőrzése) éppen ezért a kockázat is nagyobb.


Ha új gázkészüléket tervezünk beüzemelni, vagy régebbi készüléken kell javítási, karbantartási munkát végezni, a munkálatokat minden esetben csak a gázszolgáltatónál regisztrált és szakképzett szakember végeztessük!


Kerüljük a saját kezűleg végzett gázszerelési munkákat!
Kizárólag a propánbutángázzal üzemelő berendezések palackcseréje a kivétel, kellő körültekintéssel ez házilag is elvégezhető.


Ma már csak égésbiztosítóval ellátott gázkészülékeket lehet vásárolni. Ha tehát a tűzhelyen üzemelő gázrózsa lángja elalszik, az égésbiztosító pár pillanat múlva reteszeli a kiáramló gáz útját, megszűnik gáz légtérbe áramlása. Azonban rengeteg olyan régi készülék van még használatban, amelyik nem rendelkezik ezzel a fontos biztonsági berendezéssel. Ezek üzemeltetése fokozott odafigyelést, kontrollt igényel.

A gázüzemű berendezésekben csak pentánálló gumitömítéseket és tömlőket szabad alkalmazni. Ezek csak gázszerelvényt árusító szakboltokban vásárolhatók meg, de a legbiztonságosabb, ha probléma esetén szakemberre bízzuk a javítást, beszerzést.


Alapszabály, hogy gázszag, vagy hallható gázszivárgás, gázömlés esetén,

1: azonnal el kell zárni a gázfőcsapot, illetve a palackszelepet,

2: áramtalanítsunk a villanyóránál,

3: az összes nyílászáró kinyitásával ki kell szellőztetni a helyiségeket, lakást,

4: értesítsük a gázszolgáltatót és/vagy a tűzoltóságot.

 

A propánbutángáz-palackokról:

Sok helyen használnak palackos gázt. Ez nehezebb a levegőnél, így ha szivárog, a mélyebb fekvésű helyekre ülepszik. Fontos szabály, hogy a palackot, illetőleg a gázkészüléket csak nyomáscsökkentő közbeiktatása után szabad üzembe helyezni. A palackot sem a tárolás, sem a felhasználás során nem szabad 40 C° feletti hőhatásnak kitenni.

A palack alumíniumból készül, űrtartalma típustól függően 4,85 - 52 liter között változik. A bennük tárolt gáz a propán-bután. A kibányászott földgázból a megfelelő eljárásokkal kivonják a propánt és a butánt. Ezek már kis nyomáson cseppfolyóssá válnak, palackban tárolva nagyon jó tüzelőanyagok. A tárolási nyomás 5-10 bar. Fontos, hogy a palackból a gázkivétel csak és kizárólag a gyártó által előírt nyomáscsökkentő egységen (reduktoron) keresztül történhet. Az is lényeges, hogy a palackot távol kell tartani mindenféle sugárzó hőtől. 

Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.

Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.

Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack

Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
Palackcsere közben ne dohányozzunk, és más nyílt lángú készüléket se üzemeltessünk! Csere után, vagy ha gázszivárgás gyanúja merül fel, magunk is elvégezhetjük a tömörségvizsgálatot a tömlő és a palack csatlakozási pontjánál. Ezt a vizsgálatot szappanos, vagy ultrás oldattal végezzük. Ha szivárog a gáz, akkor a csatlakozási helyet bekenve a szivárgás helyén bugyborékolni, szörcsögni fog. Sajnos volt már arra példa, hogy a gázszivárgás helyét valaki gyertyaláng segítségével akarta megkeresni. A ház felrobbant, az illető meghalt.


SOHA ne próbáljuk nyílt lánggal vagy más gyúlékony eszközzel megkeresni a gázszivárgás helyét!

Továbbá a gázpalackból az átfejtés szigorúan TILOS, a gázpalackokat csak cseretelepen szabad cserélni!


Ha hosszabb időre elhagyjuk a lakást, zárjuk el a gázvezeték főelzáró csapját. Amennyiben befejeztük a propánbutángáz-üzemű berendezés használatát, zárjuk el a palack szelepét. Ha hosszabb ideig nem is kívánjuk használni, szereljük le a nyomáscsökkentőt, és a szelepnyílásra helyezzük fel a kék biztonsági kupakot.


A gázkészülékek használatával kapcsolatban fontos foglalkozni az égéstermékek elvezetésével és a levegő-utánpótlással is.


A gáz égéstermékei mérgező elemeket tartalmaznak, tehát nagyon fontos a kémény rendszeres ellenőrzése és karbantartása. Ellenkező esetben a visszaáramló égéstermékek halálos mérgezést okozhatnak.


Egy fali vízmelegítő átlagosan óránként 3 m3 gázt fogyaszt. Egy ilyen készülék biztonságos üzemeléséhez a felhasznált gázmennyiség húszszorosának megfelelő friss levegőre van szükség. A manapság használt, szinte tökéletes légzárású ajtók és ablakok ekkora mennyiségű levegőt nem engednek be. Amennyiben olyan helyiségben vannak ilyen nyílászárók, ahol gázkészülék üzemel, fokozott a balesetveszély.


Nyílt lángú gázkészülék használata közben és után gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről, szellőztetésről.

A gázhasználat veszélyes üzem, de ha ismerjük a gáz tulajdonságaiból fakadó veszélyeket, a használatra vonatkozó szabályokat és veszélyhelyzeti teendőket, biztos, hogy kényelmesebbé teszi az életünket.

 

Elektromos tüzek megelőzése

A lakástüzek között az elektromos eredetűek az előkelő második helyet foglalják el. Ezek a lakástüzek is egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek.

Napjainkban rengeteg elektronikai berendezés vesz minket körül, és számuk egyre csak nő. A nyári kánikulában természetes, hogy behúzódunk a hűvös szobába, és bekapcsoljuk a ventillátort, légkondicionálót, aztán a kellemesre hűlt lakás egyik szobájában televíziót néznek a gyermekek, a másikban videojátékkal játszanak, apuka a számítógépen dolgozik, míg anyuka a konyhában a villanytűzhelyen készíti az ebédet. Az újszerű technológiák megjelenésével az áramforrásokat hosszú ideig, sokszor megszakítás nélkül használjuk, emiatt az elektromos tüzek száma is megnövekedhet.

Az ilyen típusú tüzek általában két módon keletkezhetnek: vagy az elektromos áram által működtetett eszköz, berendezés hibásodik meg, ilyenkor a belsejében rendellenes hőképződés indul, és ez okozza a tüzet, vagy pedig a villamos hálózat hibája miatt alakul ki tűz, hiszen a régi építésű házaknál nem a mai kor terheléséhez tervezték az elektromos hálózatot. Amíg régen egy porszívó teljesítménye 600-1000 Watt között mozgott, napjainkban 1500-2200 Wattal dolgozik, egy hajszárító a korábbi 300 Watt helyett már 1000-1500 Wattot fogyaszt. És akkor még nem beszéltünk a mikrohullámú sütőkről, a klímaberendezésekről, a mosó-, szárító-és mosogatógépekről, melyek szintén túlterhelhetik a régi hálózatokat. Az elektromos hálózat korszerűtlenségére utalhat, ha többször pislákol a lámpa vagy a szikráznak a konnektorok. Minden évben több tucat olyan tűzeset következik be, amely az elektromos hálózat hibájára vezethető vissza. Ezek nagy része otthon jellegű létesítményekben keletkezik. A társasházakban, panelházakban, régi családi házakban és egyéb épületekben gyakran találkozni elhasznált, alulméretezett vezetékekkel.

Nagy teljesítményű készülékeit – elektromos kandalló, automata mosógép, szerszámgépek – ne használja egyidejűleg. Túlterheli velük a hálózatot, s így könnyen tüzet okozhat. Ha valamelyik villamos kisgépe, fűtőberendezése meghibásodik, a javítást bízza szakemberre.

Az ember persze nem figyelhet egyszerre mindenre, de amikor már nem használja a kávédarálót, a vasalót, a hősugárzót, a centrifugát, vagy a mosógépet, minden esetben kapcsolja ki a készüléket. Fontos tudni, hogy a gépek kapcsolója is elromolhat, ezért biztosabb, ha a csatlakozókat ki is húzza a konnektorból. Mindennapos dolog, hogy tönkremegy egy-egy olvadóbiztosíték. Elterjedt, veszélyes szokás, hogy ezeket a biztosítékokat nem egyszer úgymond megtalpalják, drótozzák, ez azonban tűzveszélyes!

A karácsonyfa díszítésére már kevésbé jellemző a hagyományos viaszgyertya alkalmazása, felváltották őket az elektromos füzérek, karácsonyfa izzók. A rossz műszaki állapotú, gyakorta engedély nélkül forgalmazott darabok azonban zárlatosak lehetnek, tüzet okozhatnak, ezért fontos, hogy legális forrásból, engedélyezett terméket válasszunk. Még így is fontos, hogy lehetőleg ne hagyjuk felügyelet nélkül a kivilágított karácsonyfát, ha pedig távozunk a lakásból, áramtalanítsuk a fát.

Elektromos tüzet tilos vízzel oltani!, Az oltáshoz használjunk porral oltó kézi tűzoltó készüléket vagy ha olyan nincs a háznál, akkor használhatunk homokot vagy valamilyen nem gyúlékony, nagy felületű anyagot, amely elzárja az oxigént a tűztől. Javasolt otthon egy tűzoltó készülék készenlétben tartása, mert a kezdeti tüzek oltására hatékonyan alkalmazható, így megfékezhetjük a kezdődő tüzeket, védelmezve családunk és vagyontárgyaink épségét.

 

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe.

Jó tanácsok az elektromos tüzek megelőzése, az otthonok védelme érdekében:

  • Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa, égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le az elektromos berendezést a hálózatról, húzzuk ki a konnektorból!

  • A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessük, javíttassuk!

  • Használat előtt nézzük át elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket, hogy nincsenek-e eltörve, megrepedve!

  • Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, több elektromos hosszabbító kábelt ne csatlakoztassunk egymásba! Lehetőleg földelt eszközöket használjunk!

  • Ne használjon hosszabbítót, kábeldobot feltekerve! A feltekert kábel terhelve túlmelegszik, megolvad, tüzet, égési sérülést okoz.

  • Az elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz!

  • Ha nyaralni indulunk, vagy hosszabb időre elutazunk, ne hagyjuk áram alatt, konnektorba dugva az elektromos berendezéseket, mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üzemelnek! Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat!

  • Kizárólag szabványos elektromos készülékeket használjunk! A szaküzletek csak ezeket árulják! A piacokon vásárolt bizonytalan eredetű villamos készülékek veszélyesek!

  • A jó kapcsoló és a jó csatlakozó üzem közben nem melegszik. Ellenkező esetben cseréltesse ki!

  • Lámpáiban mindig a foglalatnak megfelelő méretű és teljesítményű izzókat használjon!

  • Különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) nem szabad egymáshoz csatlakoztatni, kötéseket kialakítani!

  • Az elektromos hálózatban keletkezett hibákat minden esetben szakemberrel javítassa meg!

 

Dohányzás és nyílt láng veszélyei

Sok lakástűz némi odafigyeléssel megelőzhető lenne. A nyílt láng használata a lakástüzek legfőbb forrása. Nyílt lángot leginkább a tűzhelyekben, kandallókban és a kályhákban használunk. Kiemelten figyelnünk kell arra, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk ezek közelében, például ne a kandalló hőjével próbáljuk gyorsabb száradásra bírni a frissen mosott ruhákat!

 

Komoly gondot okozhatnak a felelőtlenül elhelyezett, illetve magukra hagyott gyertyák és mécsesek is: ezek könnyen leverhetőek, lángjuk pedig könnyen belekaphat a közelben lévő tárgyakba, függönyökbe, terítőkbe, esetenként bútorokba, és percek alatt kiterjedt lakástűz keletkezhet.

 

Az adventi koszorú által okozott tüzeket is többnyire az égve felejtett gyertyák okozzák. Annak érdekében, hogy elkerüljük a hasonló tűzeseteket, az adventi koszorút helyezzük nem éghető anyagból készült felületre (fémre vagy hőálló üveglapra) és közvetlen közelében ne helyezzünk el más éghető anyagokat, a koszorún elhelyezett gyertyákat csak felügyelet mellett égessük, a helyiségből távozás előtt azokat oltsuk el.

A karácsonyi tűzesetek többsége a felügyelet nélkül hagyott gyertyák, csillagszórók, esetenként a működésben lévő elektromos árammal működő lámpafüzérek helytelen, vagy felügyelet nélküli használatára vezethető vissza. A karácsonyfa jellemző tulajdonsága, hogy kiszáradásával egyenes arányban nő a tűzveszélyessége, ezért az ünnepet tönkretevő tűzesetek elkerülése érdekében javasoljuk: csillagszórót, díszgyertyát a karácsonyfán csak felnőttek gyújtsanak meg. A helyiségből való távozás előtt a gyertyákat el kell oltani és a csillagszóró maradványát is el kell távolítania fáról. Amennyiben a karácsonyfán nyílt lánggal működő díszeket helyezünk el, a fát ne helyezzük függöny közelébe és lehetőség szerint rögzítsük, hogy ne dőljön el. Az esetleg fellobbanó lángok elharapódzását vizes pokrócokkal, vagy ha van, kézi tűzoltó készülék alkalmazásával lehet leggyorsabban megakadályozni. Figyeljünk arra, hogy amennyiben karácsonyfatűz alakul ki és a fán elektromos lámpafüzér volt, vízzel vagy vizes pokróccal csak azután kezdjük oltani az ilyen tüzet, miután a lámpafüzér csatlakozóját kihúztuk a dugaljból!

Jó tanácsok:

  • Nagyon fontos, hogy az égő gyertyát, mécsest soha ne hagyjuk őrizetlenül otthonunkban.

  • A gyertyát a huzat eldöntheti. Fontos, hogy ilyen esetben a láng ne érjen el semmilyen éghető anyagot, például koszorút, asztalterítőt.

  • A meggyújtott gyertyát olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem tud eldőlni, a közeléből pedig el kell tenni a gyúlékony anyagokat.

  • Minden esetben legyen hőálló alátét a gyertya alatt.

  • A gyertya felett szintén nem lehet éghető anyag, például függöny. Gondoljunk arra is, hogy nyitott ablak esetén a huzat a láng fölé fújhatja a textíliát.

  • A kanóc ne legyen hosszabb egy centiméternél, ebben az esetben kisebb lesz a láng magassága.

  • Soha ne hagyjuk teljesen leégni az adventi koszorún gyertyát, ne várjuk meg, amíg az összes viasz elfogy, mivel az átforrósodott mécsestartó is tüzet okozhat.

Szintén veszélyforrást jelent a konyhai szeméttárolóba dobott, még izzó gyufa és dohánynemű, amelyek lángra lobbanthatják a kuka tartalmát, vagy a szemétledobóban felhalmozódott kommunális hulladékot. Legyünk körültekintőek és bizonyosodjunk meg arról, hogy csak teljesen eloltott gyufát és dohányneműt dobunk a szemetesbe. Kerüljük a tűzveszélyes folyadékok háztartási hulladék közötti elhelyezését.

Játékos kedvű gyermekeink – szülői felügyelet hiánya és a gondatlanság miatt – több tűzesetnek voltak már okozói. A kiskorú nem felelős cselekedeteiért, a szülők, a felnőttek mulasztása, ha a tűzgyújtó eszközöket olyan helyen hagyják, ahol a gyermek hozzáférhet. Elsősorban a padlás, a pince vagy a melléképület, illetve távoli szoba sarka az alkalmasnak vélt hely a tiltott játék, a gyufa és a cigaretta kipróbálására. A felügyelet hiánya tragédiához vezethet abban az esetben, ha a gyújtóeszközt (gyufát, öngyújtót stb.) hagyunk a gyermek közelében, illetve olyan szobában hagyjuk őket egyedül, ahol nyílt tüzelésű fűtőberendezés üzemel. Az ágyban fekvő pici is veszélyben van, különösen, ha közel tesszük az ágyat a tűzhöz.

A gyereket fokozatosan meg kell tanítani arra, hogy felismerje a veszélyt és a tűzszerszámoktól és a különböző hőtermelő berendezésektől ne féljen, hanem megfelelően használja azokat. Különösen fontos ez ott, ahol mindkét szülő dolgozik és a gyermeknek önállóan kell ellátnia magát, fűtenie kell és meg kell melegítenie az ételt.

 

Tanácsok röviden:

• A gyermek ágya ne legyen közel a hőforráshoz!

• Ne hagyjuk magára gyermekünket!

• Zárjuk el a gyújtóeszközt a gyermekek elől!

• Magyarázzuk el a tűz fontosságát és veszélyességét, hiszen a tűz nem játék!

• A nagyobbakat tanítsuk meg a tűz elleni védekezésre is!

 

Ahol nincs villany és a világítást petróleumlámpa, viharlámpa, gyertya vagy mécses szolgáltatja, ott fontos figyelni a lámpába kerülő petróleum vagy olaj gondos tárolásáról, kezeléséről. Lehetőleg kis műanyag kannában tároljuk ezeket az anyagokat, mert az üveg könnyen törik és a szétfolyó tűzveszélyes anyag veszélyt jelent. Legjobb, ha száraz homokot is tartunk otthon, hiszen ezzel gyorsan felitatható a kiömlött olaj vagy petróleum, az átitatott homok felseperhető és kivihető a lakásból. Ilyenkor ne feledkezzünk meg a szellőztetésről, mert a levegőbe éghető gázok kerülnek.

 

Nagyon sok tűz keletkezik DOHÁNYZÁS következtében.

 

A dohányzás egészségkárosító hatású, ennek ellenére nemcsak a felnőttek, hanem egyre több gyermek is a dohányzás rabjává válik. Esetükben fokozza a veszélyt, hogy nem ritkán olyan helyen dohányoznak, ahol az eldobott cigarettavég nagy valószínűséggel okoz tüzet. A dohányzók évente több száz tűzesetet okoznak. Aki dohányzik, fokozottan ügyeljen a biztonságra. A parázsló cigarettavég hőmérséklete 700 oC, ezért alkalmas az éghető anyagok meggyújtására.

 

Sok lakástűz vezethető vissza az ágyban való cigarettázásra: a cigarettából kihulló parázs, vagy az ágyba borult hamutartó csak órák múlva okoz tüzet – nagy valószínűséggel éppen akkor, amikor már alszunk. Növeli a veszély, amikor valaki alkohol fogyasztása vagy egyéb tudatmódosító szer használata közben gyújt rá, esetleg erős gyógyszert, altatót, nyugtatót vagy fájdalomcsillapítót szed.

 

Néhány jó tanács a dohányzással kapcsolatban:

 

Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

  • Ha gyúlékony, robbanékony anyaggal dolgozunk, ne dohányozzunk!

  • Használjunk üveg, kerámia vagy fém hamutartót!

  • Ügyeljünk arra, hogy ne a földre vagy a hamutartó mellé hamuzzunk!

  • A cigarettavéget mindig gondosan oltsuk el, lehetőleg locsoljunk rá vizet!

  • A hamutartót sose ürítsük papírral teli kukába!

  • Az égő cigarettát sose tegyük gyúlékony, éghető anyagra!

  • Ágyban ne dohányozzunk!

  • Parázsló, égő dohányneműt ne dobjuk ki ablakon, vagy a gépkocsiból!

  • Égő cigarettát ne hagyjuk ott még a hamutartóban sem!

 

 

A lakástűz megelőzhető

A lakóházakban előforduló tüzek saját és szeretteink életét, anyagi javaink biztonságát veszélyeztetik. A segítségünkre érkező tűzoltók mindent megtesznek a tűz mielőbbi megfékezése, a bajba jutottak kimentése érdekében. Munkájuk során számos olyan akadályba ütköznek, melyek a lakók jogkövető magatartása esetén nem fordulnának elő.
Ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a közlekedő helyiségek (lépcsőház, folyosó) leszűkítése különböző oda nem illő tárgyak bútorok elhelyezésével. A tűzoltás során korlátozott látási viszonyok között ezek az akadályok feleslegesen növelik meg a beavatkozás idejét. A menekülési útvonalakon tárolt minden, de főleg az éghető anyag ráadásul jelentősen rontja a tűz esetén a biztonságos terekbe történő menekülés esélyeit. Hasonló akadályt jelent mind a beavatkozó tűzoltó állomány, mind az ott lakók számára a közlekedők vagyonvédelmi céllal történő rácsos lezárása.
Tűz esetén a kiérkező tűzoltó járművek hatékony bevetésének feltétele, hogy azok a rendeltetési helyükön tudják megkezdeni a beavatkozást. A gépjárműfecskendők huzamos üzemeltetésének feltétele, hogy azok a föld feletti, vagy föld alatti tűzcsapok közelében tudjanak megállni. A föld alatti tűzcsapokat a tűzoltók nem tudják használni, ha azok felett gépjármű parkol (a tűzcsap elhelyezését a közelében lévő falra, vagy oszlopra rögzített jelzőtábla is jelöli). A többszintes-, középmagas- és magasépületek felsőbb szintjeiről a füsttel telítődő lépcsőházon keresztüli menekülés veszélyes, és sokszor önerőből lehetetlen. Ilyenkor az épületek melletti ún. tűzoltási felvonulási területre települt magasból mentő járművek (gépezetes tolólétra, emelő kosaras jármű) segítségével tudnak a bajba jutottak kimenekülni. Ezen speciális mentőjárművek azonban nem tudják feladatukat betölteni, ha ezen a területen más gépjárművek előzőleg odaparkolnak. A tűzoltási felvonulási területnek annak méretén túl több lényeges paramétere van (fák, oszlopok és légvezetékek közelsége; az épületen mentésre alkalmas ablakok közelsége; lejtés), nem lehet megoldás, hogy a később kiérkező tűzoltó majd oda áll, ahol még talál szabad helyet.
Bár a legmagasabb épületek legfelső szintjén keletkező tűz oltásához szükséges mennyiségű tűzoltó tömlő a gépjármű fecskendőkön rendelkezésre áll, a gyakorlati tapasztalatok szerint gyorsabban lehet beavatkozni (ezzel jelentős anyagi javakat lehet megóvni), ha a tűzoltók az emeletes házakban az oda telepített száraz felszálló vezetéket használni tudják. Ennek azonban az a feltététele, hogy a száraz felszálló vezeték ne legyen bezárt helyiségben (szemétledobóban), és a vezeték csonkjain található kupakkapcsok hiánytalanul a helyükön legyenek. Az égő házban lakók – megfelelő áramtalanítást követően! – a közös területekre telepített fali tűzcsapokat is csak akkor tudják használni, ha azok megfelelő műszaki állapotban vannak (szakember általi rendszeres karbantartás), valamint a fali tűzcsap ajtói nyithatóak.

A lakástüzek okai
Panelházakban a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik (44%), ami az ott folyó sütéssel főzéssel van összefüggésben. Második legveszélyesebb terület a lépcsőház (9%), mivel ezek jellemzően közösen használt részek, a felelősség így megoszlik, nincsen állandó ott tartózkodás, ráadásul a terek geometriája, a közműcsatornák, liftakna és hulladék ledobó általi összeköttetés a tűz gyors kifejlődésének és terjedésének kedvez. Ezek után előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek (6%), ami egyértelműen a dohányzási szokásokkal van összefüggésben.
A lakástüzek legtöbbje némi odafigyeléssel megelőzhető. A nyílt láng használata a lakástüzek legfőbb forrása. Nyílt lángot leginkább a tűzhelyek, kandallók és a kályhák használnak, így arra kell kiemelten figyelnünk, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk a közelében (például ne a kandalló hőjével próbáljuk gyorsabb szárításra bírnia a kimosott ruhákat)! Komoly gondok okoznak a felelőtlenül elhelyezett illetve magukra hagyott gyertyák és mécsesek is: ezek esetenként könnyen leverhetőek vagy égve felejtve kaphatnak bele tárgyakba (jellemzően függönyökbe, terítőkbe, esetenként bútorokba, ha azokhoz túlságosan közel helyezzük az égő tárgyakat) amikből percek alatt lakástűz válik. Decemberben a felügyelet nélkül hagyott adventi koszorúkon égő mécsesek, gyertyák okozhatnak tüzet.
Az ágyban való cigarettázás is sok lakástűz forrása: a cigarettából kihulló parázs, vagy a kiborult hamutartó begurulhat az ágyba, és ott csak órák alatt fogok tüzet okozni - pont akkor, amikor már alszunk! Kifejezetten veszélyes az, amikor alkohol vagy egyéb tudatmódosító szerekkel vegyítjük az esti cigizést (gondoljunk akár csak erős gyógyszerekre, altatókra, nyugtatókra, fájdalomcsillapítókra). A cigarettának nem csak a tüze, hanem az abból keletkező szén-monoxid is halálos lehet. Szintén komoly gondot szokott okozni a szilveszter: a csillagszórók és egyéb pirotechnika eszközök szikrái méterekre is ellövellhetnek, így ezeket kizárólag szigorú odafigyelés mellett használjuk.
A tűzesetek másik igen gyakori oka az elektromos energia. Ez ellen leginkább az elektromos hálózat megfelelő karbantartásával, megfelelően méretezett eszközök, hosszabbítók, csatlakozók használatával tudunk védekezni. Kiemelten fontos a különböző elektromos, és egyéb tűzveszélyes eszközök rendszeres ellenőrzése is: kémények, kazánok, szűrők és a hősugárzók mind ebbe a kategóriába tartoznak (utóbbi hordozható változatát értelemszerűen tartsuk egy méternél messzebb az éghető anyagoktól és ne tegyük gyerekek vagy álaltok elérhetőségének közelébe). A nem használt és felforrósodott villamos berendezést (a fűtőberendezéseken túl a sütőket, vasalót) a használatot követően kapcsoljuk ki!
Kerüljük a szabálytalan villanyszerelést, mint például az olvadó biztosítékok „megpatkolását”, a vezeték toldásokat és egyéb szabálytalanul kialakított kötéseket, a hosszabbítók egymásba kapcsolását. Amennyiben lehetséges különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) ne kapcsoljunk egymáshoz!

 

Tennivalók tűz esetén
Ha már kitört a tűz, akkor oda kell rá figyelnünk, hogy milyen tüzet mivel oltunk. Elektromos tüzet például tilos vízzel oltani, léteznek külön erre szolgáló tűzoltó készülékek, vagy ha olyan nincs a háznál, akkor próbálkozhatunk homokkal vagy valamilyen nem gyúlékony, nagy felületű anyaggal, ami elzárja az oxigént a tűztől. Ha van rá idő és mód, és ezzel mások menekülését sem nehezítjük, elvégezhetjük az áramtalanítást, de a vízzel való tűzoltás ezek után is kockázatos lehet.
A karácsonyi sütés-főzés alkalmával előfordulhat, hogy figyelmetlenség miatt az étolaj túlhevül, és külön gyújtóforrás nélkül begyullad. Égő étolaj oltásánál a vízzel (jéggel) oltás szigorúan tilos, mivel a gőzzé váló víz miatt „robbanás” következhet be, az égő olaj szétszóródhat, és ezzel még nagyobb tragédiát okozhatunk. A megoldás, hogy egy fedővel kell letakarni az edényt és ki kell várni, amíg a tűz előbb-utóbb magától elalszik (az öngyulladásig felforrósodott olaj visszahűlése akár fél óra is lehet, ha korábban távolítjuk el a fedőt, akkor a már kialudt tűz újra be fog gyulladni). Fontos, hogy eme művelet után azonnal nyissunk meg minden szellőztetési lehetőséget és menjünk ki a helyiségből, mert az olaj égése során kifejezetten mérgező gázok keletkezhetnek.

 

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan elterjedhet, így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen, és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe. Ha a tűz akkora, hogy már a testi épségünket, vagy a lakás szerkezetét veszélyezteti, akkor hagyjuk el az épületet és haladéktalanul szóljunk a szomszédoknak és az esetleges más lakóknak is.
Lakásunkat ezen túlmenően füstérzékelőkkel, beépített tűzjelző berendezéssel vértezhetjük fel, amelyek jelzése tűz esetén akár a katasztrófavédelem ügyeletén is megjelenhet.

 

Biztonságos lépcsőházak és közlekedők

 

 

Előzzük meg közösen a szabadtéri tüzeket!

A 2013. január 25-én megalakuló Győr-Moson-Sopron Megyei Tűzmegelőzési Bizottság a tűzesetek számának csökkentését tűzte ki célul. A Bizottság tájékoztatókat ad ki elsősorban a lakosság részére az egyes élethelyzetekben követendő helyes magatartásról, így a szabad területi tüzek elkerülése érdekében is.

2013-ban (köszönhetően a kedvező időjárási körülményeknek is) összesen 218 szabadterületi tűznél avatkoztak be a megyében működő tűzoltóságok, ezekből az év első öt hónapjában összesen 59 tűzeset következett be.

A keletkezési helyek tulajdonságai közt azonban vannak közös vonások:

  • nem gondozott, általában száraz, magas füves vegetációval borított terület
  • belterület, művelt terület közelsége
  • utak közelsége

A tűzesetek körülményeinek vizsgálata az mutatja, hogy azokat túlnyomóan emberi felelőtlenség, gondatlanság okozta. Az esetek túlnyomó többségében valamely tűzvédelmi szabály megszegése okozza a tüzet. A szabadtéri tűzesetek jellemzően számszerűsíthető kárt nem okoznak, viszont a katasztrófavédelem számára (így az adófizetők számára is) jelentős költségekkel járnak: 100.000 forinttól akár több tízmillióig terjedhetnek.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény meghatározza a gazdálkodók tűzvédelmi és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait. Gondoskodniuk kell a tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Kötelesek a tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani. Az erdő- és a parlagtűz elleni védelem a tulajdonos, a kezelő, illetve a használó feladata.

A termőföld-területeknek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. §.-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítási kötelezettség teljesítése során is el kell végezni a gyommentesítést.

A felügyelet mellett történő égetés végrehajtásának alapvető akadálya a jelenleg hatályos, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet. Az alapvető tilalom abban az esetben ad felmentést, ha egyéb jogszabály másként rendelkezik. Ez a természetvédelmi területeken növény-egészségügyi indokból természeti kár megelőzését, vágástéri hulladékok égetését teszi lehetővé.

A tervezett tarló, nád, vagy növényi hulladék égetését az égetés megkezdése előtt legalább 24 órával írásban be kell jelenteni az illetékes hivatásos tűzoltó-parancsnokságra. Az égetés végrehajtásához azonban szükséges az illetékes erdészeti igazgatóságok, természetvédelmi hatóságok engedélye!

A kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. Ez alól kivétel abban az esetben van, ha az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az égetés feltételeit. Tájékozódjanak a helyi önkormányzatnál az égetés helyi szabályairól!

 

Jótanácsok, hogyan kerüljük el a szabadtéri tüzeket:

  • Soha ne dobjon el égő cigarettacsikket! A kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek nemcsak az utazókra jelentenek veszélyt, hanem az erdőkre és mezőgazdasági területekre is.
  • Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtson tüzet!
  • Tartsa be a tűzgyújtási tilalom szabályait!
  • Szabadban a tüzelés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Gondosan oltsa el a tüzet, használjon hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet, máskülönben a szélben visszagyullad! Előzze meg a kiterjedt tüzek kialakulását!
  • Igyekezzen a kertben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud izzó zsarátnokokat továbbvinni! Csak szélcsendes időben tüzeljen a kiskertjében!
  • Soha ne hagyja a szabadtéri tüzet őrizetlenül! A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
  • A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
  • Távolítsák el a birtokukban lévő területeken található száraz növényzetet!
  • Tartsák be a tűzrakás szabályait!
  • A kerti tüzelés helyett válassza inkább a környezetkímélőbb komposztálást, ezzel hasznos tápanyagokat is visszanyerhet!

 

Következmények:

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet 2013. január 17-i hatállyal egy új tűzvédelmi bírságtételt léptetett életbe. Az új tétel kimondja, hogy amennyiben valaki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik, 60.000-200.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

A bírságról szóló jogszabály a hatóság számára kötelező bírságolást ír elő az alábbi esetekben:

  • tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100.000 – 1.000.000 forintig,
  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200.000 – 3.000.000 forintig,
  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő 100.000 – 1.000.000 forintig.

Amennyiben mégis tűz keletkezik, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tüzek” eloltásán túl haladéktalanul értesíteni a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon, valamint a terület tulajdonosát.

 

Csak rajtunk múlik, előzzük meg közösen a szabadtéri tüzeket!

Együttműködésüket köszönjük!

 

 

 

 

 

 

 

Szén-monoxid-mérgezés – a baj megelőzhető

Mind a szén-monoxid, mind a kéménytűz alapvetően veszélyezteti az emberi életet és a vagyontárgyakat. Fontos, hogy a lakosok saját biztonságuk érdekében vegyék komolyan azokat az óvintézkedéseket, melyekkel a saját és családjuk biztonságát megóvják.

 
A szén-monoxid-mérgezést legtöbbször a nem megfelelő műszaki állapotú, vagy a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázkazán, gázzal működő vízmelegítő vagy vegyes tüzelésű kazán okoz. A szénvegyületek tökéletlen égése során képződő színtelen, szagtalan gáz valamely rendellenesség miatt a lakótérbe kerül, és megmérgezi az ott tartózkodókat.
 
Beavatkozás szempontjából fontos még kiemelni, hogy az ilyen balesetet szenvedő embereket speciális, a tűzoltók által használt légzőkészülékben lehet biztonsággal kimenteni, mert a másik segítségére siető ember a helyiségbe lépve maga is a szén-monoxid áldozatává válhat. Szén-monoxid mérgezés gyanúja esetén mindenképpen a mentők mellett a 104-es segélyhívón értesíteni szükséges a katasztrófavédelmet a 105-ös számon. Az egységek kiérkezéséig meg kell próbálni szellőztetni a helyiséget, a nyílászárók nyitva tartásával, szükség esetén betörésével. A zárt térbe légzőkészülék hiányában kizárólag átszellőztetés után lehet bemenni.
 
A szén-monoxid rendkívül agresszív, mérges gáz. Belélegezve a tüdőn át a vérbe kerül, ahol kétszázötvenszer intenzívebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, vagyis megakadályozza az oxigénfelvételt. A szén-monoxid már rendkívül alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben a koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletveszés. Ha indokolatlan fejfájás, szédülés, émelygés, alsó végtagi bénulás, kis mozgásra szapora létvétel, a látás- és hallásképesség csökkenésének tüneteit észleli az ember, szén-monoxid-mérgezésre lehet gyanakodni. A gázkészüléket azonnal el kell zárni, és ki kell szellőztetni a lakást. Tiszta levegőn a vérben lekötött szén-monoxidnak mintegy fele egy óra alatt távozik.
 
A védekezés egyik legfontosabb biztosítéka a szén-monoxid-érzékelő, ugyanis a színtelen, szagtalan, a levegőnél szinte alig könnyebb, nem irritáló gázt az ember nem érzi.
A szén-monoxid-érzékelők közül az EN 50291:2001-es szabványnak megfelelő készüléket kell választani, azt fejmagasságban célszerű a helyiségekben felszerelni, és mindenképpen a kezelési útmutató előírásai alapján javasolt használni.
 
A fűtési időszakban a tűzesetek megelőzése érdekében nem szabad megfeledkezni a szilárd tüzelésű berendezésekről sem. Éghető anyagokat, berendezési tárgyakat, tüzelőanyagot, újságpapírt a fűtőberendezés és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövek közelében nem szabad elhelyezni. Figyelni kell arra is, hogy a kazánok vízkör elmenő, és visszatérő szelepe a fűtés alkalmával nyitva legyen. Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik, ilyenkor a tüzelést nem szabad folytatni, a parazsat el kell távolítani a kazánból. Ha elmegyünk otthonról, ne rakjuk meg a kazánt, mert ha áramszünet lesz, a keringetés megszűntével a víz felforr a kazánban, és az felhasadhat, felrobbanhat. A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók, kályhák nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik, ezért fontos, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, fontos a rendszeres szellőztetés.
 
Az égéstermék-elvezetők felülvizsgálatát kéményseprők végezik el. Őket munkájukban akadályozni nem szabad. Ha a tulajdonos a helyszínre történő bejutást, vagy a munka akadálytalan elvégzését, ismételt szabályszerű értesítés ellenére akadályozza, a szolgáltató köteles az első fokú tűzvédelmi hatóságot írásban értesíteni. A tűzvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazhat. (hatósági felhívás, kötelezés, bírság)
Egyre többen térnek át a szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre. Ezért érdemes tudni, ha nem megfelelően kiszáradt fával fűtenek a lakók, akár három hét alatt képes eltömődni a kémény. Ez a lerakódott korom vagy szurokréteg bármikor be tud gyulladni és koromégéshez, kéménytűzhöz vezethet.
Optimális esetben az égéstermék a kéményen keresztül távozik, azonban ha nem megfelelő a kémény kialakítása, vagy elmarad annak tisztítása a füstgázok egyre feljebb haladva lehűlnek és lecsapódnak a kémény falán. A korom 480 Celsius fokot elérve izzani, égni kezd, és bekövetkezik a kéménytűz. A kéményben az izzás, égés során a hőmérséklet akár az 1000 Celsius fokot is elérheti. Ebben az esetben az első teendő, hogy a tűzoltóságot haladéktalanul értesítsék, és a tüzelőberendezés szellőzőnyílásait lezárják, majd a kémény felületéről minden éghető anyagot – képet, terítőt, falburkoló anyagot – azonnal el kell távolítani, és a kéményt teljes hosszában, egészen a padlásig ellenőrizni kell. Semmi esetben ne kezdjék meg az oltást vízzel, mert a kémény széthasad.
 
A háztartásokban megtalálható tüzelő-, fűtő berendezések fajtáiról és azok specifikus veszélyeiről tett említést.
 
Vegyes tüzelésű fűtőberendezések: A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű fűtőberendezéseket, kályhákat, tűzhelyeket, kandallókat csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal gyújtsuk be. A kályha alatt és előtt mindig legyen olyan nem éghető anyagú tálca (pl. acéllemez), amely nagyobb a tűztér ajtajánál, nyílásánál.
 
Olajkályha: Csak kihűlt kályha tartályába szabad olajat tölteni. A kályha alatti tálca olaj és egyéb éghető anyagú szennyeződéstől mentes legyen. Begyújtáshoz ne használjunk benzint.
 
PB- és vezetékes gázüzemű fűtőberendezések: A gázvezeték csatlakozási pontjainak szivárgásáról könnyen meggyőződhetünk, ha szappanos vízzel kenjük be (SEMMI ESETRE SEM NYÍLT LÁNGGAL), mert a kiáramló gáz hatására buborékok keletkeznek. Ha a lakásban gázszagot érzünk, akkor azonnal szellőztessünk és zárjuk el a vezetékes, illetve a PB gázpalack csapját, ilyenkor nem szabad elektromos eszközt bekapcsolni, vagy nyílt lángot használni. A gázkészülékeket minden évben ajánlatos ellenőriztetni a fűtési szezon kezdete előtt, amit csak szakemberrel szabad elvégeztetni, aki felelősséget is tud vállalni érte. A gázkészülékek felülvizsgálatát pedig 5 évenként kell arra feljogosított szakemberrel elvégeztetni.
 
Elektromos fűtőtest: Az elektromos fűtőtestet közvetlenül a fali konnektorba kell csatlakoztatni, tilos hosszabbítót használni. Ne takarjuk le még száradó ruhával sem.
 
A szakemberek kérik a lakosságot, hogy ne fogjanak hozzá a kémények házilagos – különböző tisztítócsomagok megvásárlásával – kitakarításához, ezt mindig bízzák szakemberre.
 
Szén-monoxid koncentráció a légtérben
Emberi szervezetre kifejtett hatás
0,003% térfogat százalék
8 órás munkahelyi egészségkárosodás nélküli tartózkodás határértéke
0,02% térfogat százalék
Gyenge fejfájás, fáradság, szédülés, émelygés 2-3 óra tartózkodás után
0,04% térfogat százalék
Erős fejfájás, rosszullét 1-2 óra után, életveszély 3 óra után.
0,08% térfogat százalék
45 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, halál 2-3 órán belül
0,16% térfogat százalék
20 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál 1 órán belül
0,32% térfogat százalék
5-10 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál félórán belül
0,64% térfogat százalék
1-2 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál 10-15 percen belül
1,28% térfogat százalék
1-3 percen belül beáll a halál
 
A nyári időszak veszélyeiről további gyakorlati tanácsokat olvashatnak a nyárra jellemző időjárási körülményekről, valamint a vízi túrázás során bekövetkező balesetek megelőzéséről. fontosságára