Sajtóközlemény


Szabad-e tüzet gyújtani?

A tűzesetek megelőzése és a lakosság biztonsága érdekében a szabadtéri tűzgyújtást minden esetben jogszabályban rögzített előírások és ideiglenes rendeletek szabályozzák, a tűzgyújtás aranyszabálya azonban állandó: csak akkora lángot élesszünk, amekkorát el is tudunk oltani.

A jó idő beköszöntével egymást érik a szabadtéri teendők és programok, ilyenkor országszerte megnő a füstölő avarral, lángoló aljnövényzettel és égő gazzal összefüggő tűzesetek száma, az esetek döntő többségében emberi gondatlanság következtében. Az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése, illetve a lakosság biztonsága érdekében kiemelten fontos, hogy minden esetben a szabadtéri tűzgyújtást szabályozó rendeletek előírásai szerint járjunk el.

Általános érvényű szabály, hogy amennyiben a lángok gyújtását jogszabály vagy rendelet nem tiltja, kizárólag akkora tüzet keltsünk életre, amekkorát el is tudunk oltani. A lángokat egy pillanatra se hagyjuk felügyelet nélkül, és még a tűzgyújtás előtt gondoskodjunk azokról az eszközökről és oltóanyagoktól, amelyekkel a tüzet később elfojthatjuk. Különösen fontos, hogy ne csak a lángokra, de a parázsló részekre is figyeljünk, a hirtelen feltámadó szél ugyanis könnyedén felkaphatja a parazsakat, amely a tűztől akár több tíz méterre is újabb lángokat okozhat.

Ugyanez vonatkozik a kerti sütögetéshez és grillezéshez használt tüzekre is: az efféle tűzgyújtást a jogszabályok és a rendeletek alapesetben nem tiltják, a lángokat azonban ez esetben sem szabad felügyelet nélkül hagyni.

A szabadtéri tűzgyújtást szabályozó kormányrendelet értelmében a kerti munkákból – például növényzetvágásból vagy növénytermesztésből – származó elszáradt hulladékot tilos meggyújtani, kivéve, ha ezt külön jogszabály engedélyezi. Ilyen engedélyező rendeletet csak az adott település önkormányzata adhat ki, azonban még ez esetben is kötelező betartani az égetéshez rendeletben megjelölt helyszínt, időpontot és módszert. A külterületi ingatlanokon gyújtott szabadtéri lángokat ráadásul előzetesen jelenteni és engedélyeztetni is kell a tűzvédelmi hatósággal.

Erdőtűzveszélyes időszakokban a vidékfejlesztési miniszter által hatályba léptetett országos szintű, illetve az erdészeti hatóság által kiadott területi szintű tűzgyújtási tilalom minden részletében felülírja a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályokat, így ilyen tilalom esetén általános jellegű tiltás lép érvénybe. Tüzet gyújtani ilyenkor még a kijelölt tűzrakóhelyeken is tilos.

A jogszabályi és a rendeleti tilalom ellenére, illetve az érvényben lévő szabályozástól eltérő vagy hatósági engedélyt nélkülöző tűzgyújtás miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

A tűzgyújtási tilalommal és az erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért kérjük, keresse fel a katasztrófavédelem központi és megyei weboldalait (http://www.katasztrofavedelem.hu, illetve http://megye.katasztrofavedelem.hu), vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetők meg:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=39

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

 

 

 

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS

Az elmúlt évek adatai alapján a 2015/2016. évi fűtési szezonban megnőtt a kéménytüzek száma a szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben életveszélyes állapotot is előidézhet.

A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tiltja, a rendelet alapján háztartási tüzelőberendezésben kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.

A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba, növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket, tüdő- és májkárosodást okozhat.

Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, ill. építenek be kiegészítő fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megnöveli ezen lerakódás mértékét, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, - illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a környezetében lévő bútorzatra.

A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi javakat és az emberi életet is, ezért felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!

 

Biztonságban a fűtési szezonban is

2013-10-07

Az ősz beköszöntével megkezdődött a fűtési szezon, de nem szükségszerű, hogy a fűtés beindulása a kéménytüzes, füstmérgezéses esetek számának növekedését hozza magával, hiszen a gyakran tragikus kimenetelű események többsége kellő odafigyeléssel és felkészüléssel megelőzhető lenne.

Győr-Moson-Sopron megyében az idei évben összesen 20 alkalommal riasztották a katasztrófavédelem tűzoltó egységeit szén-monoxid mérgezés miatt, 12 alkalommal kéménytűznél, 1 esetben pedig kazán túlhevülése, robbanása miatt kellett beavatkozniuk.

A szén-monoxid-mérgezés legtöbbször a tüzelő-, fűtő-, és egyéb berendezések (páraelszívó, kandalló) helytelen használatára, a karbantartás és ellenőrzés hiányára, vagy a helyiségek nem megfelelő szellőztetésére vezethető vissza. Éppen ezért különös jelentősége van a kémények rendszeres ellenőrzésének. A nehezen észlelhető színtelen és szagtalan szén-monoxid ugyanis jellemzően a tüzelőberendezésen vagy a nem megfelelően működő kéményből áramlik vissza a helyiség légterébe. Kerülhet mérgező gáz a lakótérbe nem kellően tömített kályhából, kandallóból, füstcsőből, kazánból, vagy az elszennyeződött fürdőszobai „átfolyós” vízmelegítőből is.

Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő, fűtő berendezést használjunk, ezt szakembernek kell beüzemelnie és javítania. A kémény állapotát előírt időszakonként – gázüzemű berendezés esetén évente, szilárd és olajtüzelésű berendezés esetén félévente – ellenőriztessük. A gázkészüléket (kazán, bojler, konvektor) is évente vizsgáltassuk felül. Hasznos lehet a szén-monoxid-érzékelő készülék használata, egy megfelelő eszköz életet menthet. Ezek azonban nem helyettesítik a rendszeres karbantartást, felülvizsgálatot!

A kazánnal, főként vegyes tüzelésű kazánnal felszerelt ingatlanban a kémények ellenőrzése mellett érdemes átvizsgáltatni magát a berendezést is (vízkőlerakódás, biztonsági szelep működőképessége, csapok, szelepek állapota, vegyes tüzelés esetén huzatszabályzó állapota stb.). Mindezeken túl ügyelni kell a tüzelőanyag tárolására is, biztosítsuk a megfelelő távolságot a tüzelő, fűtő berendezés és az éghető anyag között. A kazán közelében felhalmozott éghető anyagokat távolítsuk el.

Még a fűtési szezonban sem késő átvizsgáltatni a különböző tüzelő-fűtő berendezéseket, mivel a gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat.

A használat során elengedhetetlen a berendezések kifogástalan állapota, de fontos az is, hogy körültekintően használják őket. A fűtőberendezés és az égésterméket elvezető cső közelében ne tároljunk éghető anyagokat, ne legyen azok közelében éghető falburkolat, hiszen a fűtőberendezések műszaki meghibásodásán túl, a készülékek hibás használata, hőátadás, kipattanó szikra miatt tűz keletkezhet.

A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy robbanásveszélyes éghető folyadékot. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső tüzet okozhat. A füstcsövet 1,5 méterenként – de legalább egy helyen – fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A koromzsák- és tisztítóajtót tartsuk folyamatosan zárt állapotban. A padlástérben a kémény legalább egy méteres környezetében éghető anyagot ne tároljunk.

Az égésterméket, izzó parazsat ne öntsük műanyag szemetes edénybe, mert az megolvadhat és kigyulladhat. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves állapotban ne tárolják be, mert öngyulladásra hajlamos.

Ugyancsak figyelembe veendők a helyiségek légellátását, légáramlási viszonyát módosító tényezők (pl. a nyílászárók utólagos szigetelése, fokozott légzárásúra cserélése, szagelszívók, ventillátorok beépítése), melyek befolyásolva a levegő utánpótlását, a gázfogyasztó berendezés működési zavarát, ezáltal az égéstermékben a mérgező szén-monoxid arányának növekedését, a helyiségben való felhalmozódását okozhatják. Az új technológiájú nyílászárók korlátozottan engedik be a levegőt a lakásba, pedig a folyamatos levegő-utánpótlás nagyon fontos, hiszen egy köbméter gáz biztonságos elégetéséhez kb. 10 köbméter levegő szükséges. A szellőző nyílások eltakarása épp ezért tilos, a megfelelő szellőzést biztosítani kell.

A szabályok betartása különösen azokban az esetekben fontos, ahol az év folyamán az épületen nyílászárót vagy gázkészüléket cseréltek, páraelszívót építettek be a gázszolgáltató és a kéményseprő vállalkozó szakvéleménye nélkül. Veszélyt jelent továbbá, ha a gázkészülékek és a fogyasztói rendszer időszakos felülvizsgálata elmarad, valamint az évek óta használaton kívüli kéményt felülvizsgálat nélküli újból üzembe helyezik.

A fűtés biztonsága érdekében a felülvizsgálatokat minden esetben szakemberrel végeztessük el (épületgépész tervező, jogosult felülvizsgáló és kéményseprő szakember).

Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely megfelelő minősítéssel rendelkezik.

A PB gázzal üzemelő berendezést és pb-gázpalackot panelszerkezetű lakóépületben, illetőleg talajszint alatti helyiségben elhelyezni nem szabad. Kizárólag ép, sérülésmentes gázpalackot használjunk, melynek szerelvényei megfelelő tömítéssel rendelkeznek. A tömítés megbízhatóságát szappanos vízzel, vagy borotvahabbal ellenőrizzük. A külön égéstermék elvezetővel nem rendelkező fűtőberendezést (az égési gázok az adott helyiség légterébe ürülnek) csak nagy körültekintéssel, intenzív szellőzéssel rendelkező helyiségben használjunk.

Baj esetén azonnal hívjuk a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 112-es, vagy a 105-ös segélyhívó számon!

 

A kéménytüzek megelőzhetőek

Országosan csaknem hétezer-ötszáz kémény használata tiltott – Győr-Moson-Sopron megyében 100 kémény használatának tiltására került sor az idei évben.

A közszolgáltatói ellenőrzések rendszeres elvégzését az elhanyagolt, gyakran házilag beüzemelt vagy átalakított, potenciális veszélyt jelentő kémények nagy száma indokolja. Csak az idén 100 esetben tiltották meg kémény üzemeltetését az elsőfokú hatóságként eljáró katasztrófavédelmi kirendeltségek Győr-Moson-Sopron megyében.

A vonatkozó rendeletek értelmében a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakembereinek időszakonként ellenőrizniük kell a használatban lévő és a tartalék kéményeket. Azon égéstermék-elvezetőket, amelyekre gáztüzelésű berendezést kötöttek, legalább évente egyszer, azokat pedig, amelyek szilárd- vagy olajtüzelésű berendezést szolgálnak ki, évente legalább kétszer kell ellenőrizni és szükség szerint tisztítani. Amennyiben az ellenőrzés során a kéményseprő élet- vagy vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságot észlel, írásban arra szólítja fel az ingatlan használóját, hogy azonnal állítsa le az üzemeltetést, egyben tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a gázszolgáltatót.

Közvetlen veszélyeztetésnek számít például, ha az égéstermék tartósan visszaáramlik a légtérbe, ha nem megfelelő tömörségű vagy állékonyságú az égéstermék-elvezető, vagy ha azon nem végezték el a műszaki vizsgálatot, tisztítást. Az üzemeltetés azonnali leállítását vonja maga után a nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy a nem zárható tisztítónyílás is. Az elvezető tömörségének, illetve állékonyságának problémája esetén az építésügyi hatóság, a többi esetben pedig a katasztrófavédelmi kirendeltségek járnak el elsőfokú hatóságként.

Idén a legtöbb tiltó határozatot megyénkben a Soproni és a Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén hozták meg, a legkevesebb tiltás a Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén történt.

A kémény újbóli üzembe helyezését ugyancsak a katasztrófavédelmi kirendeltségek engedélyezik, természetesen a szabálytalanság megszűntetése után. Ennek megtörténtét a közszolgáltatótól kapott ismételt szakvélemény bizonyítja.

Győr-Moson-Sopron megyében szeptember végéig 32 esetben ismét engedélyezték a kémény üzemeltetését, így jelenleg közel 70 kéményt tilos használni megyénkben.

 

A téli időjárás veszélyei

A tél beköszöntével fel kell készülnünk az időjárás jelentős változására és annak hatásaira, akár a tartós fagypont alatti hőmérsékletre, akár jelentős mennyiségű hó lehullására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság néhány jó tanáccsal szeretné felhívni a lakosság figyelmét a megelőző óvintézkedésekre.

Általánosságban:
• Ajánlott az időjárásnak megfelelően megválasztott, lehetőleg réteges öltözék viselése. Tartózkodjon az alkohol fogyasztásától, lehetőleg meleg italok fogyasztása javasolt.
• A huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ez élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét.
• Havas időben az összefagyott hó és jég a tetőkről-csatornákról a járókelőkre eshetnek, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak, A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthetnek (elbotlás, elesés, stb.). A közlekedés során különös tekintettel legyenek a mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők a havas jeges csúszós útviszonyokra.
• A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély.
• A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak.
• A téli sportoknál különös figyelemmel kell lenni arra, hogy csak a kijelölt helyen szánkózzunk, korcsolyázzunk, síeljünk, valamint mindig javasolt a védőfelszerelések (elsősorban fejvédő sisak) használata.

Jelentős mennyiségű hó lehullása esetén:
• Kövessék nyomon a közlekedési viszonyokról, valamint a várható időjárásról szóló híradásokat!
• Csak a legszükségesebb esetben induljanak útnak, hiszen az időjárási körülmények hirtelen és jelentős mértékben megváltozhatnak! Feleslegesen ne veszélyeztessék saját maguk és a segítségül érkezők testi épségét!
• Ha mégis feltétlenül szükséges az elindulás, legyen önöknél meleg ruha, takaró és termoszban forró ital. A gépjárműben legyen elegendő mennyiségű üzemanyag és legyen bekészítve hólánc, hólapát, jégkaparó, jégoldó.
• Akik otthon maradnak, gondoskodjanak több napra elegendő mennyiségű tartós élelmiszer, ivóvíz és gyógyszer biztosításáról!
• Készítsenek elő meleg ruhákat!
• Áramszünet idejére a hűtőben és fagyasztóban lévő élelmiszereket hideg helyen a szabadban helyezzék el!
• Áramszünet idején a vízteres kandalló és cserépkályha vízkeringetéséről gondoskodjon kiegészítő berendezés alkalmazásával (pl. aggregátor)! Az e célra igénybevett belső égésű motort csak szabadban alkalmazzák!
• Vegyes tüzelésű kazánok esetében, amennyiben gázüzemeltetésről áttérnek a másik tüzelési módra, kerüljön elzárásra a megfelelő zárócsap!
• A földgázszolgáltatás ideiglenes kimaradása esetére gondoskodjanak egyedi tüzelési berendezésekről (cserépkályha, olajradiátor, kandalló, vaskályha, villanykályha, PB tüzelés)!
• Biztosítsanak több napra elegendő mennyiségű tartalék tüzelőanyagot, amely könnyen hozzáférhető helyen legyen tárolva, közel a bejárathoz!
• Legyen előkészítve gyufa vagy öngyújtó, gyertya, elemlámpa (tartalék elemmel)!
• Áramszünet idejére készítsenek elő elemről működtethető rádiót, és biztosítson hozzá tartalék elemeket!
• Mobiltelefonja legyen üzemképes és feltöltött állapotú! 
   
Közlemény - A szüret veszélyei

A szüretet követően megkezdődik a szőlő feldolgozása, amely veszélyeket rejt magában, ugyanis a borkészítés egyik fontos mozzanata a must feldolgozása. A must erjedése során mustgáz szabadul fel (100 liter 18 fokos mustból 9 kilogramm szén-dioxid gáz), amely színtelen, szagtalan, és a levegőnél nehezebb, ezért a levegőt kiszorítja a föld közelében, ez gondos körültekintés hiányában akár halálos balesetek forrása is lehet. A szén-dioxid belégzése, illetve az oxigénhiányos állapot szédülést, hányingert, illetve mentális zavart okozhat. Utóbbi azért jelent külön veszélyt, mert még ha fizikailag képes volna is a mustgázt belélegzett ember menekülni, a szellemi funkciók zavara megakadályozza a helyiség elhagyásában.

A mentést is körültekintően kell végrehajtani, a mustgázmérgezést szenvedett embereket csak légzőkészülék használata mellett lehet biztonsággal kimenteni. A másik segítségére siető ember ugyanis az oxigénhiányos helyiségbe lépve maga is a mustgáz áldozatává válhat.

A mustgáz okozta szerencsétlenségek leginkább a szakértelem hiányára, valamint az emberi figyelmetlenségre vezethetők vissza.

A tragédiák nagyon könnyen megelőzhetők a pincék megfelelő szellőztetésével, a hordók nagy térben való elhelyezésével és gázérzékelő riasztóberendezés használatával. Egy régen is bevált egyszerű módszerrel is megállapítható a gáz jelenléte: a pincébe derékmagasságban tartott és botra erősített gyertyával tanácsos lemenni, ha a gyertya elalszik, azonnal el kell hagyni a helyiséget.

Amennyiben ilyen balesetet észlelnek, akkor azonnal tárcsázzák a 105-ös vagy a 112-es telefonszámokat.
       

        ______________________________________________________________________________________________        
       

Közlemény - Jó tanácsok iskoláknak Győr-Moson-Sopron megyében

2012. évben a katasztrófavédelmi igazgatóságon súlyponti téma az iskolák tűzvédelmi, mind a mentő, mind a megelőző tűzvédelem terén.

A hatékony megelőzés szempontjából a következőkre hívjuk fel a figyelmet:

  • minden munkavállalót, illetve tanulót tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni,

  • az iskolákban tűzriadó gyakorlatot kell tartani,

  • a létesítményben kihelyezett és készenlétbe tartott tűzoltó készülékeket szemrevételezni kell (pl.: helyükön vannak-e?; Nem sérült vagy hiányos a készülék?)

  • a létesítmény tűzvédelméért felelős személy ellenőrizze a közlekedési, kiürítési, ill. a menekülési útvonalak állapotát. (pl.: mindenhol biztosított-e az akadálymentes szabadba jutás lehetősége?)

  • a tűzvédelemért felelős személy vizsgálja meg, hogy a létesítményben a vonatkozó előírásoknak megfelelően végeznek-e tárolást, raktározást. (pl.: külön figyelmet kell fordítani a kémiai, illetve vegyi anyagok tárolási módjára.)

  • meg kell vizsgálni, hogy a létesítmény villamos, illetve villámvédelmi berendezéseinek karbantartása vagy időszakos felülvizsgálata szükséges-e?

  • Ellenőrizni kell, hogy a menekülést elősegítő irányfények (pl.: akkumulátoros jelző, utánvilágító tábla; a hatályos jogszabályi előírásnak megfelelnek-e, működnek-e?)

  • Vizsgálni kell, hogy a közműelzárók hozzáférhetők-e, feliratozásuk ép-e (pl.: tűzvédelmi főkapcsoló, gázelzáró).

    A tűzmegelőzés elősegíti a bent dolgozók, bent tartózkodók biztonságát, valamint a tűzoltók munkáját egy esetleges tűzesetnél.

___________________________________________________________________________________________________

Sajtóközlemény - Gázolaj folyt a Dunába Szlovákiában

        2012. június 12.
       

               
        A MOL-csoport tájékoztatása szerint a cég szlovákiai alvállalkozójának uszályán töltés közben szabálytalanság történt az éjjeli órákban és jelentős mennyiségű, jelenlegi ismereteink szerint tizenegy és fél tonnányi gázolaj ömlött a Dunába Pozsonynál. Az illetékes szlovák hatóságok megkezdték az eset kivizsgálását. 

       
A folyó szlovákiai szakaszának mentesítése jelenleg is zajlik, a szlovák szakemberek habosítással és úszógátak alkalmazásával akadályozzák a szennyeződés továbbterjedését. Információink szerint a szlovák hatóságok a szennyeződést lokalizálták. 
       
A szennyeződést okozó kiömlött gázolaj a Duna magyarországi szakaszán jelenleg nem észlelhető, de a hazai hatóságok folyamatosan ellenőrzik a folyót, valamint elrendelték az elsőfokú vízminőség-védelmi készültséget. 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vízirendészettel és a vízügyi hatósággal intézkedett a magyarországi folyószakasz védelme érdekében a vízminőség figyelemmel kísérésére. 
       
A kialakult helyzetről és a mentesítés folyamatáról rendszeres tájékoztatást adnak a szlovák hatóságok, a balesetben érintett üzem és a szállítmányozó. A katasztrófavédelem főigazgatója felajánlotta a magyar kormányzat segítségét a helyzet lokalizálásában, a szükséges védekezési és mentesítési munkálatokban való közreműködésben.