Veszélyhelyzet kezelés


Győr-Moson-Sopron Megye általános jellemzői

Győr-Moson-Sopron megye kb. 4200 km2 területű, Magyarország észak-nyugati szögletében helyezkedik el.
Győr-Moson-Sopron megye "kaputérség". Itt haladnak az országot Európa nyugati felével összekötő legfőbb vasút-, gépjármű- és hajóközlekedési útvonalak. Az ország határforgalmának közel 40 %-át a megye bonyolítja le.
A Fertő-tó és a változatos folyóvidék - a Duna által összegyűjtött Rába, Répce, Rábca, Marcal, Pándzsa, Hanság-főcsatorna - gazdag vízivilága, a feltárt kedvező hatású ásvány- és gyógyvizek, a térségben található számos műemlék jelentős idegenforgalmat vonz megyénkbe.
Győr-Moson-Sopron megye Magyarország egyik legfejlettebb gazdasági régiója. Budapest után itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP.

I. 1. Győr-Moson-Sopron megye természetföldrajza, tájai

Győr-Moson-Sopron megye Magyarország észak-nyugati szögletében helyezkedik el. Északon Szlovákiával (73,152 km-en), nyugaton Ausztriával határos (177,653 km-en). Szlovákia felé a Duna többé-kevésbé egyenes vonalon választja el a két országot. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre, a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik hazánk területére. Megyénk délen Vas- és Veszprém-megyével, keleten Komárom-Esztergom megyével határos.
A nyugati fekvés mindig jelentős hatást gyakorolt a megye mezőgazdaságának, iparának, kereskedelmének, közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban, az idegenforgalom alakulásában, különösen a határ menti idegenforgalom fejlődésében játszik nagy szerepet.
Győr-Moson-Sopron megye területén hazánk három nagytája (makrorégió) találkozik: a Kisalföld, a Dunántúli-középhegység, illetve az ehhez sorolt Pannonhalmi-dombság, a Nyugat-magyarországi peremvidék.
A legnagyobb területet a Kisalföld foglalja el, amelynek három középtája (mezorégió) van:
1. Győri-medence, amelyhez 4 kistáj (mikrorégió) tartozik: Szigetköz, Mosoni-síkság, Fertő-Hanság-medence, Rábaköz
2. Komárom-Esztergomi-síkság, két kistája: Győr-Tatai-teraszvidék, Igmánd-Kisbéri-medence
3. Marcal-medence
Legkisebb a Dunántúli-középhegység, amelynek kistája a Pannonhalmi-dombság. Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén a Nyugat-magyarországi peremvidéket találjuk. Egyik középtája a Sopron-Vasi-síkság, ennek egyetlen kistája a Répce-síkság. A másik középtája az Alpokalja, ehhez három kistáj tartozik: Soproni-hegység, Fertő-melléki dombság, Soproni-medence - Ikva-síkság.

Megyénkben 44.766 ha országos jelentőségű védett terület található, ebből:
• Nemzeti park : 23.588 ha
• Tájvédelmi körzet: 21.118 ha
• Természetvédelmi terület: 60 ha

I. 2. Éghajlat

A megye nagyobbik része síkság, éghajlata mégis különbözik az Alföld éghajlatától. A különbség oka az Atlanti-óceántól való távolság. A hazánkba érkező óceáni légtömegek előbb érik el a Kisalföldet, mint az Alföldet, ahová gyakran el sem jutnak, másrészt eredeti tulajdonságaikat is jobban megőrzik, érvényesítik Győr-Moson-Sopron megye területén.
Győr-Moson-Sopron megye éghajlata a fekvés és a domborzat szerint változik. Míg keleti részére a kontinentális klíma vonásai a jellemzők, addig nyugati részén az óceáni hatások jelentkeznek intenzívebben.
Az évi napsütéses órák száma csak a megye keleti részén éri el és haladja meg kismértékben a 2000 órát, a nyugati részén ez az érték 1800-1900 órára csökken.
A nyár mérsékelten meleg. A júliusi középhőmérséklet csak keleten éri el a 21,0 oC-ot, Sopronban már 20,0 oC alatt marad. A tél az ország többi tájához viszonyítva enyhébb, különösen a Rábaközben és a Marcal-medencében.
Az uralkodó szél az északnyugati. A Dévényi-kapun nagy sebességgel behatoló áramlások miatt hazánk legszelesebb tája Mosonmagyaróvár környéke. A Kisalföld belseje felé haladva változik a szélirány is. Sopronban az Alpok módosító hatása következtében már az északi szél az uralkodó. (A jellemző szélirányok Győrben 2700 és 3150, Sopronban 1800, 3150 és 3600.)
Az évi csapadékmennyiség a Kisalföld keleti részén az 550 mm-t sem éri el. Nyugat felé a csapadék mennyisége növekszik, Brennbergbányán megközelíti a 800 mm-t.
A megye középső területein júniusban, nyugaton júliusban legtöbb a csapadék. A legszárazabb hónap a január és a február. A hótakarós napok száma 35-40. Nyugat felé mind a hó mennyisége, mind a hótakarós napok száma növekszik.
A megye éghajlata szárazföldi jellegű, a hőmérséklet kb. 80 napon keresztül 20 oC-on felüli. A tél enyhe, a közepes hőmérséklet 0 – 5 oC közötti. A csapadék évi középértéke 600 – 650 mm.

I. 3. Vízrajz

Győr-Moson-Sopron megye hazánknak felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb területe. A felszíni vízbőséget a Duna és mellékfolyói biztosítják. A Duna a Dévényi-kapun keresztül jut a Kisalföldre, ahol alsószakasz jellegű lesz, hordalékát lerakja, számos ágra szakad, szigeteket és zátonyokat alkot. Két fattyúág ágazik ki belőle, egyik a Kis-Duna, amely Szlovákia területén a Csallóközt fogja közre, a másik a Mosoni-Duna, amely megyénkben a Szigetközt határolja. A Duna Dévény-Gönyű közti részét két szakaszra szokták osztani. Az első szakasz Szapig tart. Itt a folyó esése aránylag nagy, 25-35 cm/km közötti, ami megközelítően egyenlő az osztrák szakaszéval. Szap után az esés átmeneti szakaszon 15-20 cm/km-re csökken, Gönyűtől lefelé már csak 8-10 cm/km.
A Duna vízjárása az Alpok éghajlati viszonyaitól függ. Vízjárására két árhullám jellemző. A kora tavaszi árhullámot, a jeges árt a hóolvadás okozza. Ez a kisebb, de mégis veszedelmes lehet, ha az éjszakai fagyok miatt a jégtáblák összefagynak és a medret lezáró jégdugó keletkezik. A második, a nagyobbik árhullám, a zöldár nyáron, főleg júniusban, júliusban jelentkezik a bőséges nyári esők és a magasabban fekvő hómezők olvadása következtében. Októbertől februárig általában alacsony a vízállás. A Duna megyei szakaszán a legkisebb vízhozam 550-600 m3/s, a közepes vízhozam 2000 m3/s körüli, az 1954-es szigetközi árvíz tetőző vízhozama Rajkánál 10100 m3/s volt. A Duna szabályozását 1886-1896 között hajtották végre.

A Mosoni-Duna a Duna egyik fattyúága, nyomvonala szinte az eredeti mederben halad, rendkívül kanyargós. Vízbetáplálása teljes mértékben szabályozott mértékben történik a Csúnyi -duna ágból a Rajka 1-es zsilipen keresztül. A folyó az 53 km-es távolságot 121,8 km-en teszi meg és Véneknél torkollik a Dunába. A torkolattól felfelé egészen Hédervárig részben a Rába árvizei, részben a Duna visszaduzzasztó hatása következtében árvízveszély keletkezhet. A Mosoni-Duna mellékfolyói a Lajta, a Rábca és a Rába. A Lajta az Ausztria területén eredő Schwarza és Pitten egyesüléséből keletkezik és Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába.
A Duna legnagyobb mellékfolyója megyénkben a Rába. Ausztriában a Fischbachi-Alpokban ered, Szentgotthárdnál éri el a magyar határt. Rábakecöl és Nick között lép a megye területére. Nicknél duzzasztógátat építettek rá. A duzzasztott térből ágazik ki a Kis-Rába, amely ősi fattyúágak irányát követi a Hanság felé, ahol a Répcével egyesülve Rábcaként folyik tovább. A Rába Győrnél ömlik a Mosoni-Dunába. Árvizei gyorsan futnak le. A legtöbb vizet általában márciusban szállítja, amikor vízgyűjtőjének nagyobbik részén olvad a hó. A Rábába ömlik a Répce-árapasztó vize, a Marcal és a Nagy-Pándzsa.
A Duna másik jelentős mellékfolyója a Rábca (Répce). A Répce szintén Ausztriában ered, Zsira községnél lép a megye területére, azután délre kanyarodik Vas megyébe, majd újra visszatér Győr-Moson-Sopron megyébe. Dénesfától északi irányba halad és a Hanság területére jut. Itt felveszi a Kis-Rábát, és mint Rábca folytatja útját a győri torkolatig.
Az állóvizeket a Fertő tó (magyarországi területe 82 km2), morotvatavak, a Hanság területén visszamaradt tavak és néhány mesterséges tó képviseli. A morotvatavak közül legjellegzetesebb a dunaszegi Holt-Duna, a Hanság tavai közül legnagyobb a Fehér-tó és a Barbacsi-tó, mindkettő természetvédelmi terület.
A Fertő tó vízutánpótlása erősen ingadozó. Területe 335 km2, hossza 36 km, szélessége 6,5-12 km, átlagos mélysége 1-1,5 m, legnagyobb mélysége 4 m. Területéből 82 km2 tartozik hazánkhoz. Legnagyobb mellékpatakja a Wulka-patak. Felesleges vizét a Hansági-főcsatorna vezeti le.
A Győri-medence termálvizekben is gazdag. Mélyfúrással több helyen (Győr, Lipót, Mosonmagyaróvár, Lébény, Csorna, Kapuvár, Pető háza, Hegykő) melegvizet hoztak a felszínre. Közülük néhányat már gyógyvízzé minősítettek.
Folyók főbb adatai:

Folyó neve Szélessége
(m) Mélysége
(m) Vízsebesség
(m/s)
Duna 300 3,0 - 4,0 2,0
Mosoni-Duna 70-120 3,0 - 4,0 0,5
Rába 30-80 2,0 - 4,0 1,0
Rábca 30-40 2,0 0,5
Répce 10-15 1,0 – 1,5 0,5
Marcal 30 1,5 – 1,5 1,0

A felsorolt folyókon kívül számtalan ér, patak, csatorna található, melyek vízbősége főként a csapadék függvénye.

I. 4. Élővilág

Győr-Moson-Sopron megye területének legnagyobb része a magyar flóratartományhoz tartozik. Kivételt képez a Soproni-hegység, amely az alpi flóratartomány része. A magyar flóratartomány eredeti növényvilágát az ember munkája megváltoztatta és az egyes tájakat nagy részben mezőgazdasági kultúrtájjá alakította. Itt található hazánk egyik legértékesebb gabona, takarmány- és iparinövény-termesztő területe.

I. 5. Közlekedési infrastruktúra

Győr-Moson-Sopron Megyén keresztül halad át Nyugat – Európát és a fővárost összekötő fő közlekedési útvonal az M 1-es autópálya, valamint a nagy forgalmat bonyolító E 60, 65, 75 –ös és a 10 –es főút.
Győr-Moson-Sopron megye közúthálózati ellátottsága az országos átlagnál kedvezőbb. A megye állami közúthálózatának hossza kb. 1750 km, melyből 72 km autópálya, 409 km főút, 1263 km mellékút, valamennyi kiépített. A főutak műszaki állapota az országos átlag körüli, de burkolatszélesség és életkor tekintetében rosszabbnak minősíthető, (mely további viszonylagos forgalomnövekedést eredményez a jobb burkolatú főutakon).
A megye állami úthálózatán lévő 357 híd (autópálya hidakkal együtt) közül 33 nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.
Az országhatár-szakaszon 8 állandó és 5 időszakos közúti határátkelőhely üzemel, melyek közül a jánossomorjai és a fertőrákosi átkelőt csak gyalogosok és kerékpárosok használhatják. A határátkelőhelyek forgalma az EU csatlakozást követően jelentősen emelkedett. Csökkent a hegyeshalmi határátkelő teherforgalma, a rajkai átkelőé viszont nőtt, köszönhetően az ausztriai magas útdíjnak (teher).
Az utak forgalma a motorizáció hatására, illetve az Európai szállítási folyosók miatt ugrásszerűen megnőtt. 25 év múlva várhatóan minden második ember rendelkezni fog gépjárművel, ami a jelenlegi úthálózatot nagyon megterhelné. A megye főútjait terheli az országon átmenő legmarkánsabb, északnyugat-délkelet irányú tranzit teherforgalom (napi 600 db nagyságrendben) és az M1-es, 1. számú. főút, 150., 81., 85. és 86. sz. főutak tranzitforgalma, valamint az ország belsejébe – főleg Budapestre – irányuló nyugati célforgalom is. Az 1-es számú főúton, Győr- Gönyű közötti szakaszon az autópálya matricás rendszere valamint a Gönyűi hajókikötő üzembe helyezése miatt megnövekedett a forgalom. A soproni RO-LA terminál kamionforgalma jelentősen visszaesett. Legdrasztikusabb növekedés a 86-os számú főúton figyelhető meg ahol a forgalom 5 év alatt duplájára nőtt.
Megyében az összes település szilárd burkolatú úton megközelíthető, de található 12 olyan település, amelynek csak egy megközelítési lehetősége van. Ezek a települések a rendkívüli időjárás esetén a legsérülékenyebbek.
A forgalom folyamatos növekedése, valamint átrendeződése miatt fontos lenne az úthálózat fejlesztése, a városokat elkerülő útszakaszok, új hálózati elemek építése, valamint a közlekedésbiztonsági feltételek javítása. Távlati célként meg kellene oldani a közúti-vasúti kereszteződések külön szintű kiépítését. Fokozni kell az ADR hatálya alá eső járművek ellenőrzését, valamint monitoringozását, mivel a járművek úgy haladnak át a megye területén, hogy nincsenek nyomon követve. Törekedni kellene a parkolóknál a higiénés szükségletek elvégzésére alkalmas feltételek megteremtésére, különös tekintettel a határátkelők előtti útszakaszokra.
A utak karbantartottsága megfelelő. A téli megfelelő szintű üzemeltetéshez a feltételek adottak a Magyar Közút NZRT-nél. Forgalomzavarok, még nagyobb havazáskor sem voltak. Egyre többet fordítanak megyénkben is a közlekedésbiztonság javítására (körforgalom, lámpás kereszteződések).

A vasúti közlekedési ellátottság jónak mondható. Nagy a nemzetközi forgalom, melyet a MÁV és a GySEV bonyolít. A kis mértékben növekvő személyszállítási tevékenység mellett a vasúti áruszállítás éves nagyságrendje nemzetközi forgalomban meghaladja az 5 millió árutonnát, melynek jelentős hányadát képviseli a veszélyes áruk mennyisége.
Fuvarozási tevékenységük fő útvonala a Győr-Sopron-Ebenfurth útirány, melyen a RoLa (gördülő országút) tevékenység lebonyolítása is zajlik a Sopron-Ebenfurth-Wels útirányon keresztül.
A vonat szerelvények a vonalon lévő állomásokon keresztül kapcsolatba kerülnek a településekkel is. Ez az állapot szükségszerűen magában hordozza a fuvarozás, illetve a vasúti közlekedés közben bekövetkezhető katasztrófahelyzetek kialakulásának lehetőségét is. A közvetlenül veszélyeztetett, több vágányú állomással rendelkező települések: Győr, Ikrény, Enese, Kóny, Csorna, Rábatamási, Kapuvár, Petőháza, Fertőszentmiklós, Sopron.

A vízi közlekedés fő útvonala a Duna. A megyénken belüli hajózható vízi út hossza jelentősen lerövidült, gyakorlatilag a Duna-Majna-Rajna nemzetközi vízi út megyénket érintően Szaptól a 1810 fmk-től a Gönyű és Komárom közötti 1784,5 fmk-ig tart. Megyénkben két jelentősebb kikötő található, a győri és gönyűi kikötők.
A Duna szlovákiai elterelésével a vízi út Szigetközi szakasza gyakorlatilag megszűnt. A Dunakilitin felépült hajózsilip rendeltetésszerű használatra, üzemeltetésre jelen állapotában nem alkalmas. A korábban jelentőséggel bíró dunaremetei és ásványrárói kikötők elvesztették a jelentőségüket, megszűntek.
A Duna Gy-M-S megyei szakaszán - mint nemzetközi vízi úton - személy- és teheráru szállítás egyaránt jelen van. A hajózás során számításba vehető veszélyhelyzetek: hajó összeütközés, műtárgynak ütközés, hajó felakadás, tűz, robbanás, ennek következtében létrejött vízszennyezés, stb. Ezek közül legnagyobb kockázatot jelentenek az ADN, illetve az ADNR hatálya alá tartozó anyagokat szállító önjáró hajók és uszályok. Az ADN és az ADNR köteles hajók a területileg illetékes Hajózási Felügyeletnél kötelesek bejelentkezni és az általa kiadott engedély birtokában haladhatnak tovább. A hajók hatósági ellenőrzésére, haváriákkal kapcsolatos intézkedésekre a vízirendészet jogosult. A terület felügyeletét a komáromi Vízirendészet látja el, a győri és a gönyűi őrsök bevonásával.
A leggyakrabban szállított anyagok – nyersolaj, pakura, orsóolaj, gázolaj, benzin, de más tűz és robbanás veszélyes anyagok is nagy számban előfordulnak.
A hajózó útba, illetve a Duna-meder vízébe került veszélyes anyagok felfogására, szétterjedésének megakadályozására kidolgozott módszer nincs. A Duna vízének átlagos folyási sebessége 10 km/ óra a sodorvonalban. A lefolyás gyors, így a mentesítésére a kijutás helyétől viszonylag nagy távolságra van lehetőség. Az olajszármazékok hajózóútba való kijutása közvetlenül a kisbácsai ivóvíz bázisokat nem veszélyezteti.
Veszélyes anyag vízi szállítása során bekövetkező baleset esetén az ÉDUKÖVIZIG-et is azonnal értesíteni kell.
A kikötőn kívüli hajózóútvonalon történő havária esetén komoly megközelítési nehézségekkel kell számolni. Az árterületen keresztül vezető utakon történő eligazodás csak helyismerettel rendelkező vízügyi dolgozó bevonásával lehetséges.
A Duna mellékágain – Mosoni-Duna, Rába - és a Fertő-tavon többnyire csak turisztikai szempontokat szolgáló hajóforgalom található (kisebb mértékű), áruszállítás nem jellemző.

A megyében működő repülőterek főbb jellemzőit az alábbi táblázat mutatja:

Település Fajta
(katonai, polgári) Típus
(állandó, tartalék) Pálya típusa Pálya méretei (m) Használhatóság
Pér polgári állandó aszfaltbeton 30X1450 folyamatos
Fertőszentmiklós polgári állandó aszfaltbeton 23X986 folyamatos

A repülőterek mellett található több nem nyilvános fel- és leszállóhely is (Bőny, Pusztacsalád). Ezek füves pályával rendelkeznek, használatuk időszakos. A leszállópályát általában sport és hobby céllal, illetve mezőgazdasági szolgáltatás (pl.: permetezés, szúnyogirtás) céljából használják kisrepülőgépek, helikopterek.
Elmondható megyénk légi közlekedéséről, hogy az átrepülő légi járműveken kívül a céljellegű, személy és teherszállító forgalom még csekély, a lakosságra, iparra nem jelent jelentős kockázatot, tehát ez jelenleg nem képez igazán kritikus infrastruktúrát.
A meglévő, szilárd burkolattal ellátott repülőterek a jövőben várhatóan fejlesztésre kerülnek, ami elsősorban a légi személyforgalom, kisebb részben a légi teherszállítás növekedését eredményezhetik. A kisebb, füves nem nyilvános fel- és leszállóhelyek jelenleg minimális igénybevétellel működnek, ezeknél jelentős fejlesztés nem várható.
Az egészségügyi céllal érkező helikopterek (melyek nem igényelnek kifutót) leszállása szükségmegoldásként a megyében a legtöbb helyen a település közvetlen közelében megoldható, az egészségügyi ellátás gyorsaságát tekintve ez kiemelten fontos. Baleseti segítségnyújtás esetén a helikopterek bárhol leszállhatnak, ahol a pilóták alkalmasnak vélik rá a területet.

I. 6. Települések

A megyében található települések száma (db) 182
Községek száma (db) 171
Városok száma (db) 11

Városok: Győr, Sopron (megyei jogú városok), Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Fertőd, Pannonhalma, Tét, Jánossomorja, Fertőszentmiklós, Beled
Jelentős a napi ingázás a munkahelyekre, oktatási intézményekbe a városközeli településekről.

I. 7. Gazdaság
Az egy lakosra jutó GDP előállításában a megye a főváros után a második helyen áll. A vállalatok (Kft-k, Rt -k stb.) döntő többsége a városokban koncentrálódik. Jelentősek megyénkben a külföldi befektetések. Az utóbbi években megjelentek az ipari parkok és a nagy bevásárló centrumok is.

I. 8. Infrastruktúra

Áramszolgáltatás
Az infrastruktúra elemek között a lakosság komfortérzetét nagymértékben befolyásolja az áramszolgáltatás állapota. A villamosenergia-szolgáltatás olyan alapellátás, amely nélkül manapság jelentős zavarok lépnek fel a mindennapi életben. Az áramszolgáltatás minősége kihat a nemzetgazdaságra is, hisz az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási szektor szereplői a termelés, a gépek, szerelőszalagok, stb. üzemeltetése, a szolgáltatások végzése során villamos energiát használnak. A nagyfogyasztók az energiaellátásban kiemelt szerepet élveznek a szolgáltatónál.
Az áramszolgáltatást Győr-Moson-Sopron megyében az EON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. végzi. A szolgáltató tevékenysége még kiterjed Veszprém, Komárom-Esztergom, Vas megyék egészére, valamint Fejér és Zala megye körülbelül fele területére is.
Az áramszolgáltatás különböző feszültségű hálózatokon (vezetékeken), transzformátorállomásokon keresztül, valamint azok működését vezérlő és felügyelő berendezésekkel valósul meg. Győr-Moson-Sopron megye villamosenergia-ellátása teljes körű, a fejlesztések igazodnak az új igényekhez és a növekedéshez. A megyében jelentős közüzemi erőmű nem található. A megye minden településén van villamosenergia-ellátás.
• A kisfeszültségű hálózat hossza: 3 310 km
• Fogyasztók száma: 237 853 db
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb feszültségű hálózati elemek nagyobb villamos teljesítménnyel rendelkeznek, ebből fakadóan több energiát képesek szállítani, és ezért a kiesésük több fogyasztót érinthet. Tehát a meghibásodásuk nagyobb kockázati tényezőt jelent. Ezért az országos alaphálózat (400 kV, 220 kV), a főelosztó hálózat (120 kV) és ezek csomópontjai (400/220/120 kV-os és 120/KÖF transzformátorállomások) az n-1 elv alapján épültek ki és kerülnek további fejlesztésre. A középfeszültségű és a kisfeszültségű hálózat esetén már nem érvényesítjük az n-1 elvet.
Az üzemzavarok kiterjedésének érzékeltetésére a következők mondhatók az érintett fogyasztók számát tekintve:
• Alaphálózati üzemzavar: milliós nagyságrend
• Főelosztó hálózati üzemzavar: 10 000 - 50 000
• Középfeszültségű üzemzavar: 1000 - 5000
• Kisfeszültségű üzemzavar: 100 - 500

Gázellátás
A vezetékes, vagy propán-bután gáz felhasználása a fejlett infrastruktúrával rendelkező területeken az utóbbi 10 évben robbanásszerűen megnőtt, illetve elmondhatjuk, hogy a vezetékes gázzal történő ellátottság az egyes térségeket vizsgálva a fejlettség egyik mutatója lett. A fejlődés ütemére jellemző, hogy míg 1970-ben 25.112, 1980-ban 41.088, 1990-ben 55.658, addig 2000-ben már 103.402 lakás fogyasztott vezetékes gázt, ami a teljes lakásállomány 64,2%-a. Az összes gázfogyasztó száma 2009. őszére elérte a 142.790-t. A gázt valamilyen módon felhasználó lakosság számára vonatkozóan nincsenek pontos adataink, azonban kijelenthetjük, hogy az élet valamely területén - lakás, munkahely, iskola, intézményrendszer- a teljes populáció élvezi az előnyeit, illetve ki van téve a fellépő problémáknak, esetleges veszélyeknek.
A szolgáltatási oldal megyénkben 93 %-os lefedettséget biztosít, 182 település közül 173 van bekötve a hálózatba, a vezetékek együttes hossza több mint 3.900 km, melyen évente kb. 300.000.000 m3 gáz jut el a fogyasztókhoz.
A palackos vagy tartályos gáz használata ebből fakadóan csökkent, azonban még mindig a lakosság jelentős része alkalmazza ezt a megoldást.
Győr-Moson-Sopron megye területén a vezetékes gázellátásban két jelentős cég vesz részt. A nagynyomású (40-65 bar) vezetékeket, nyomáscsökkentő (3-25 bar) gázátadó állomásokat üzemeltető FGSZ Földgázszállító Zrt. és az átadóállomásoktól a felhasználókig leágazó vezetékeket és a kiszolgáló berendezéseket, létesítményeket üzemeltető ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. A települések egyik része az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Győri-, míg a másik a Szombathelyi Kirendeltséghez tartozik.

Ivóvíz ellátás
Összességében elmondható, hogy megyénkben az ivóvíz ellátás a jelenlegi műszaki technikai kiépítettségében megfelelő színvonalon biztosítja a lakosság és az ipar szükségleteinek kielégítését.
A megyében közüzemi vízellátással rendelkezik 175 település. A vízhálózatba 156.918 db bekapcsolt lakás található, és így 410.074 fő vezetékes víz ellátása biztosított, ami a lakosság 96,6 % - át jelenti. A települések zömében kétirányú megtáplálásúak.
Az átlag víztermelés 48.450 m3 / nap, melyet 39.300 m3 minimum és 66.400 m3 maximum teljesítmény alapján kell biztosítani. Az éves víztermelés 17.683.850 m3.

Az ellátási területen 51.250 m3 tároló kapacitás található, melyet 100 tározó biztosít.

• Vízmű telepeken térszíni tározó 25 db
• Glóbusz illetve víztorony 49 db
• Hegyvidéki magastározó 26 db

Az ivóvíz vezetékek hossza összesen 2.833 km, anyaga acél, eternit és műanyag.

A feladataikat a győri székhelyű központ és az öt üzemmérnökségen ( Győr, Nyúl, Kapuvár, Csorna, és Jánossomorja ) keresztül végzi.
A szolgáltató alaptevékenységébe tartozik a víztermelés, vízellátás, ivóvíz és iparivíz biztosítás, szennyvízelvezetés és tisztítás, hévíz- és fürdőszolgáltatás.
Az ivóvíz beszerzése mélyfúrású kutakból történik. A kutak mélysége 38 – 300 m közötti tartományban található. Nagy részük védett rétegvizet csapol meg. Részleges védettségűnek kell tekinteni az üzemeltetett kutak közül azokat, melyeknek mélysége 100 m feletti, de összefüggő vízzáró réteg nem fedi a vízadó réteget (pl: a révfalui, szőgyei és a dunakiliti, jánossomorjai kutak).
A felszín alatti vizek közül a réteg és mélységi vizek legnagyobb részben bakteriológiai szempontból kifogás alá nem esnek, viszont a hálózatba jutás előtt a vízmű telepen kezelni – vas- és mangántalanítani - kell. Folyamatos fertőtlenítésre egy telepen sincs szükség.
A felszín alatti vízkészletekből történő ivóvízbeszerzés önmagában nem garancia a havaria jellegű ivóvízszennyezés kizárására. Amennyiben felszín közeli vízadó rétegből történik a vízbeszerzés és a vízadó rétegnek nincs összefüggő természetes védőrétege, akkor a felszíni szennyeződés lejuthat a vízadóba és veszélyezteti a termelt víz minőségét. Ha ilyen vízkivétel közvetlen környezetében történik szennyezés a felszínen, az rövid idő alatt bekerülhet a kutakba és havaria jellegű vízszennyezést okoz.
A legsérülékenyebb vízbázisok a partiszűrésű vízbázisok, ahol nem csupán a felszín felől érkezhet gyorsan szennyezés, hanem a folyó felől is, ami még rövidebb idő alatt bekerül a kutakba, illetve a termelt vízbe.
Győr-Moson-Sopron megyében is előfordulnak sérülékeny vízbázisok, ahol nem zárható ki a havaria jellegű szennyezés, mint pl. Sopron Somfalvi galéria, Fertőrákos Vízbázis, Kapuvár, stb. és köztük partiszűrésű vízbázis is, mint Győr-Révfalu vagy Szőgye.
A kutakból nyert vizet a szükséges ellenőrzések után a kiépített rendszeren (hálózaton) keresztül juttatják el a fogyasztókhoz. A folyamatos és biztonságos vízellátás érdekében több regionális vízellátó, többségében összekötött rendszer működik, a települések zöme kétoldali megtáplálású.
Az üzemeltető szervezetek rendelkeznek valamennyi vízellátó rendszerre vonatkozóan havaria tervvel, mely részletesen tartalmazza havaria fokozatonként a végrehajtandó elhárító intézkedéseket.

Szennyvízcsatorna-hálózat
Győr-Moson-Sopron megye 182 települése közül 116 rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal. Az ellátottság 63% -os. A hálózatba bekapcsolt lakások száma 111159, ami 66 %-a a megye lakásállományának.
A hálózat hossza 1944,4 km. Ide tartozik még a Gyarmat Szerecsenyi hálózat, illetve a Mórichidai új próbaüzem.
Az elvezetett szennyvíz mennyisége 21.999.000 m3, ebből a háztartásokból elvezetett 10.437.000 m3.
A megoszlásból jól látható, hogy az ipar termeli a keletkező szennyvíz 53 %-át.
A szennyvíz minőséget érintő havária jellegű szennyezések elsősorban az ipari tevékenységből adódhatnak.
A szennyvízcsatorna-hálózat üzemeltetését három nagy szolgáltató végzi a megyében. Közülük a tisztított szennyvíz mennyisége alapján a legnagyobb szolgáltató a Pannon-Víz Rt., amely az elvezetett szennyvíz mennyiségének 73 %-át, 16.030.070 m3 tisztítását végzi.

Távközlés
Megyénkben a vezetékes- és vezeték nélküli távközlés a kornak megfelelő technikai színvonalon biztosított. A szolgáltatók száma egyre nő (helyi kábeltv-k, rádiótelefon-szolgáltatók, Internet). A rendszerek élőerős és automatikus védelme megfelelő, e téren az automatikus védelem dominál.
Üzemzavar esetén biztosított az átirányítás lehetősége mindegyik szolgáltatónál, ugyanakkor a hibaelhárítás személyi feltételei is biztosítottak. Veszélyhelyzetekre, egyéb minősített időszaki helyzetekre minden szolgáltató rendelkezik tervekkel.
A távközlési rendszerek legsérülékenyebb pontja az elektromos energiaellátó rendszerekhez való kapcsolódásuk, aminek megszakadása mobil eszközökkel időlegesen áthidalható.
A mobil telekommunikáció jelenleg egyet jelent az úgynevezett GSM rádiótelefon-rendszerrel (Global System for Mobile – mobil kommunikációs átfogó rendszer), mely megyénkben a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávban működik. A jelenlegi kiépítettség megyénkben országos viszonylatban a jók közé sorolható, mind a kültéri, mind a beltéri lefedettségre vonatkoztatva. A rendszer átlagos, hétköznapi körülmények között megbízható, működőképes.

Távhőszolgáltatás:
Megyénkben 5 városban működik távhőszolgáltatás (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Csorna), a szolgáltatásban lakossági, ipari és egyéb (intézményi, iskolai, stb.) fogyasztók részesülnek.
A távhő ellátás technikai színvonala a ma elvárható szinten áll - a szolgáltatók gáztüzelésű kazánokkal, megfelelő automatizáltsággal rendelkeznek. Szolgáltatott energia: forró víz, gőz és melegvíz.
A lakossági ellátás forró vízzel üzemeltetett hőcserélős rendszerű, az ipari ellátás döntően forró víz és gőzellátást jelent. A szolgáltatás fontosságát jelzi az a tényt, hogy az ellátott területen többnyire nincs alternatívája a szolgáltatásnak. A távfűtésbe bekapcsolt, illetve a melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma az előző évekhez képest kis mértékben ugyan, de növekedett.

Gépjármű állomány, üzemanyag ellátás
Győr-Moson–Sopron megye közúti járműállománya: személyszállító (motorkerékpár, személygépkocsi, autóbusz) gépjármű 147312 db, teherszállító és különleges célú gépjármű 21854db, lassú jármű 6556 db.
A megyei személygépkocsi ellátottság 315 szgk/1000 lakos, a 2025 körül várható telítettségi érték mintegy 400 szgk/1000 lakos. A személygépkocsik száma üzemanyag–felhasználás szerint: benzinüzemű 113024 db, gázolajüzemű 26840 db, egyéb üzemű 116 db. (2007. Statisztikai Évkönyv)
Győr-Moson-Sopron megye üzemanyag töltőállomás ellátottsága az országos átlagnál kedvezőbb. A megyénkben folytatott megelőzési tevékenység magába foglalja a közúti veszélyes áru szállítmányok és a biztonsági rendszabályok betartásának rendszeres ellenőrzését. Az ellenőrzések alkalmával tapasztaltak alapján, valamint az elmúlt évtizedek zavartalan ellátását alapul véve elmondható, hogy a töltőállomások folyamatos üzemanyag ellátása biztosított.