A megye veszélyeztetettségének elemzése


Katasztrófa veszélyeztetettség

I. A MEGYE KATASZTRÓFA VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK ELEMZÉSE

Az összesített veszélyelhárítási terv Győr-Moson-Sopron Megye közigazgatási területén belül, a várhatóan előforduló ár- és belvíz, földrengés, súlyos ipari baleset, nukleáris baleset, közúti-, vasúti-, vízi veszélyes anyag szállítással kapcsolatos, valamint rendkívüli időjárás okozta veszélyhelyzetekre vonatkozik elsősorban.
A megye veszélyeztetettségének megítélése során, a fentieken felül az országhatártól való távolság, illetve az esetleges migráció veszélyét is figyelembe kell venni.
Az energetikai közművek meghibásodása, zavara a mindennapi életvitelt jelentősen befolyásolja, veszélyezteti, így mindenképpen szükséges a közművek hibáiból adódó veszélyek számításba vétele, a végrehajtandó feladatok tervezése.


I. 1. Veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos veszélyek

A veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó nemzetközi előírások a következők:
• ADR - Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás,
• RID – Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására szóló Szabályzat,
• ADN – Európai egyezmény veszélyes anyagok nemzetközi szállítására belföldi vízi utakon.
A veszélyes áruk, anyagok önmagukban is veszélyforrások, szállítás, fuvarozás közben pedig fokozott veszélyt jelentenek a forgalom lebonyolításában részt vevő személyekre, a veszélyes árukkal együtt fuvarozott árukra, a lakosságra, a környezetre és baleset esetén az elhárítást végzőkre. Ezért kiemelten fontos foglalkozni a veszélyes anyagok szállítása során - ezen belül is gyakoriságuk miatt elsősorban közúton és vasúton - bekövetkező baleseteknél felmerülő feladatokkal.
A hazai és tranzitáruk szállításában egyre nagyobb a veszélyes áruk szállításának részaránya. A biztonsági előírások maradéktalan betartása esetén is előfordulhatnak műszaki meghibásodások, közlekedési balesetek miatt, veszélyes anyagok szállításából adódó katasztrófahelyzetek.
Az egyik legfontosabb hibalehetőség az anyagazonosítás hiánya - szállítás során hamis, hiányos vagy pontatlan adatok közlése - ami a mentés eredményességét alapvetően meghatározza.
Veszélyes anyagot szállítani az érvényben lévő szabályzók betartásával a megye bármelyik útján lehet. Fő veszélyt az jelenti, hogy - a monitoring rendszer hiánya miatt - nem ismert a megyén belüli veszélyes anyag szállítás nagyságrendje.
I. 2. Ipari eredetű, telephelyen bekövetkező szerencsétlenség

A Győr-Moson-Sopron Megye Magyarország egyik legfejlettebb gazdasági régiója, sok gazdasági társaság és fejlett ipari struktúra jellemzi.
A tizenegy városból ötben van potenciálisan veszélyes ipari objektum. Ez kb. 270.000 főt érint összességében. Természetesen HAVARIA esetén ez lokálisan sokkal kisebb számban jelentkezik, de az egyre toxikusabb veszélyes anyagok miatt számolni kell vele. A fő veszélyt az hordozza magában, hogy a veszélyes zóna kialakulását rendkívül sok összetevő határozza meg, amely nehezen prognosztizálható (emberi mulasztás, meteorológiai paraméterek, anyagok).
I. 3. Nukleáris veszélyeztetettség

Nukleáris és nagyaktivitású radioaktív anyag miatti veszélyeztetettség
A nukleáris veszélyhelyzetek esetén az Igazgatóságra háruló helyi szintű védekezési feladatokat részletesen a veszélyelhárítási tervhez kapcsolódó Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (BEIT), valamint az ennek a részét képező Lakosság Tájékoztatási Terv (LATÁCS) tartalmazzák.
Veszélyhelyzeti tervezési kategóriák
A baleset-elhárítási tervezés egységesítése céljából a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – a kockázatok nagysága és időbeli változása alapján – a nukleáris létesítmények üzemeltetése, illetve a nukleáris és radioaktív anyagokkal végezhető tevékenységek következtében lehetséges nukleáris veszélyhelyzetek besorolására öt veszélyhelyzeti tervezési kategóriát ajánl. A veszélyhelyzeti tervezési kategóriák főbb ismérveit a következőkben foglaljuk össze.

Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények

Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába olyan létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események (beleértve a kis valószínűséggel bekövetkező eseményeket is) súlyos, determinisztikus egészségügyi hatásokat válthatnak ki a telephelyen kívül is. Idetartoznak továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlóakban ilyen események már bekövetkeztek. Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriájú létesítmények jellemzően az alábbiak:
? 100 MWth feletti hőteljesítményű atomreaktorok.
? Fűtőelem-pihentető medencék, amelyek több mint 0,1 EBq 137Cs tartalmú, nem több, mint kb. egy hónapja kirakott fűtőelemet tartalmaznak (ez megfelel mintegy 3000 MWth hőteljesítményű reaktorzóna töltetének)
? Olyan létesítmények, amelyek súlyos, telephelyen kívüli determinisztikus hatásokat létrehozni képes diszperz radioaktív anyagot tartalmaznak.

A Paksi Atomerőmű (PAE)
A létesítmény neve: Paksi Atomerőmű
A létesítményt üzemeltető neve: Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.)
A létesítmény típusa: VVER-440/213
Főbb jellemzői: 4 db blokk
Névleges hőteljesítmény blokkonként 1375 MWth
(1485 MWth a teljesítménynövelést követően)
A létesítmény telephelyének címe, földrajzi elhelyezkedése: 7030 Paks, Atomerőmű
Az atomerőmű telephelye Paks város központjától 5 km re délre, a Dunától 1 km re nyugatra és a 6. sz. főközlekedési úttól 1,5 km re keletre helyezkedik el. A déli országhatár az atomerőműtől a Dunán folyásirányban 94 km re található.
A telephely koordinátái: Szélesség (fok) 46,60 É
Hosszúság (fok) 18,85 K

A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények
A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába azok a létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események olyan dózisokat idézhetnek elő a telephelyen kívül, hogy sürgős óvintézkedések elrendelése válik indokolttá. Idetartoznak továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlókban ilyen események már bekövetkeztek. Győr-Moson-Sopron megyét II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmény nem veszélyezteti.

A III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények
A III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába azok a létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események sürgős óvintézkedések telephelyen belüli elrendelését indokolttá tevő dózisokat, szennyezettséget idézhetnek elő, továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlóakban ilyen események már bekövetkeztek. Idetartoznak azok a létesítmények, amelyekben:
? az alkalmazott eljárások lehetővé teszik 1 méteres távolságban 100 mGy/h dózisteljesítményű árnyékolatlan forrás létrejöttét,
? a telephely határától 0,5 km-nél távolabb ellenőrizetlen kritikusság léphet fel,
? 2 MWth-nál nem nagyobb teljesítményű reaktor üzemel,
? telephelyen belül sürgős óvintézkedések bevezetését szükségessé tehető diszperz, vagy a baleseti folyamat során diszperzzé válható radioaktív anyagot tartalmaz.
A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriával ellentétben, a III.-ba tartozó létesítmények esetében a feltételezések szerinti, telephelyi események nem indokolják telephelyen kívüli sürgős óvintézkedések elrendelését.
III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények a megyében:
? Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (9024 Győr, Zrínyi u.13.)
? Radiográfia Anyagvizsgáló, Építő, Szolgáltató Kft. (9172 Győrzámoly, Iskola u. 34.)
? Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u.1.)

A IV. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó tevékenységek

A IV. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába elsősorban olyan radiológiai veszélyhelyzetet kiváltó tevékenységek tartoznak, amelyek előre nem látható körzetekben indokolják sürgős óvintézkedések elrendelését. E tevékenységek tartalmazzák a nem engedélyezett tevékenységeket is, így például az illegálisan szerzett, veszélyes sugárforrásokkal kapcsolatos tevékenységeket. Ezenkívül idetartoznak a szállítási tevékenységek, valamint az engedélyezett tevékenységek, úgymint a mobil sugárforrásokkal kapcsolatos tevékenységek, például az ipari radiográfia sugárforrásai, nukleáris energiát vagy radiotermikus generátorokat alkalmazó műholdak. A IV. tervezési kategóriába tartozó tevékenységek következtében kialakulható veszélyhelyzetek általában alacsonyabb fenyegetettségi szintet jelentenek, mint az egyéb tervezési kategóriák lehetséges veszélyhelyzetei, de országunk bármely területét érinthetik, ezért elhárításukra minden közigazgatási területnek föl kell készülnie.

A tevékenység jellege szerint négy fő veszélyhelyzet-típusba csoportosítható a IV. Veszélyhelyzeti Tervezési Kategória, melyekhez az alábbi veszélyhelyzeteket sorolják:

? IV.A. Sugárforrással előidézett veszélyhelyzetek:
o radioaktív besugárzás egészségügyi tüneteinek észlelése,
o sugárforrás elvesztése vagy ellopása,
o ellenőrizetlen sugárforrás megtalálása,
o sugárforrás felnyílása vagy sérülése,
o magasabb sugárszint detektálása,
o nukleáris vagy sugárzó anyagot tartalmazó műhold visszatérése,
o atomfegyverekkel történő baleset.

? IV.B. Szállítási balesetek
o sugárforrás szállítása során bekövetkező veszélyhelyzet,
o nukleáris anyag szállítása során bekövetkező veszélyhelyzet.

? IV.C. Súlyos besugárzás
o véletlenszerű egészségügyi többletbesugárzás,
o súlyos, nem egészségügyi használatból eredő többletbesugárzás,
o tömeges szennyeződés vagy besugárzás.

? IV.D. Szándékosan előidézett veszélyhelyzetek (terrortevékenység)
o a hitelt érdemlő, vagy megerősített terroristafenyegetés,
o nem hitelt érdemlő terroristafenyegetés,
o radiológiai diszperziós robbanó eszköz,
o vízbázis szándékos szennyezése,
o élelmiszer és egyéb termékek szándékos szennyezése.

A veszélyhelyzetek csoportosítása az EPR-METHOD 2003 „Method for Developing Arrangements for Response to a Nuclear or Radiological Emergency” műszaki dokumentum ajánlásai szerint készült, és nem kizárólagos jellegű, a veszélyhelyzet körülményeinek tisztázásával az adott veszélyhelyzet átminősíthető. A felsorolás célja a lehetséges veszélyhelyzetek számbavétele, és ez alapján súlyosságának előzetes becslése a megfelelő intézkedések kiválasztása érdekében. A veszélyhelyzet súlyosságának értékelését lehetőség szerint a D veszélyességi tényező figyelembevételével kell megítélni, ha a veszélyhelyzetet előidéző sugárforrás paraméterei ismertek, felderíthetők, illetve kiszámíthatók. Ismeretlen sugárforrás esetén a legveszélyesebb kategóriát kell föltételezni.

Sugárforrások veszélyesség szerinti csoportosítása
A sugárforrások veszélyességének jellemzésére az ún. D veszélyességi tényezőt alkalmazzák, amely olyan nuklidspecifikus aktivitásértéket jelent, amely determinisztikus (korai) károsodást eredményezne, amennyiben a forrás kikerülne az ellenőrzés alól. A sugárforrásokat veszélyességük szerint három csoportba sorolják. A Magyarországon használt radioaktív források és nukleáris anyagok naprakész nyilvántartása az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (NURAF) felelősségi körébe tartozik. Az egyes izotópok D értékét az IRM 2008. évben megjelenő rendelete tartalmazza.
Egy A aktivitású sugárforrás az alábbi sugárveszélyességi csoportok valamelyikébe sorolható:
? 1. sugárveszélyességi csoport (A/D ? 1000): amennyiben nem biztonságosan történik a forrás kezelése, vagy nem gondoskodnak a védelméről, akkor az azt kezelő vagy vele érintkezésbe kerülő személy néhány perc alatt súlyos, maradandó sérülést szenvedhet. Ha ilyen forrás árnyékolatlanná válik, néhány perc vagy maximum 1 órás időtartam alatt halálos dózist eredményezhet. A gyakorlatban ilyenek a sugárterápiában és a hőgenerátorokban alkalmazott sugárforrások.
? 2. sugárveszélyességi csoport (10 ? A/D < 1000): amennyiben nem biztonságosan történik a forrás kezelése, vagy nem gondoskodnak a védelméről, akkor az azt kezelő vagy vele érintkezésbe kerülő személy rövid idő (perces, ill. órás) időtartam alatt súlyos, maradandó sérülést szenvedhet. Ha egy ilyen forrás árnyékolatlanná válik, néhány óra vagy maximum 1 nap időtartam alatt halálos dózist eredményezhet. Ilyen forrásokat alkalmaznak az ipari radiográfiában, valamint a nagy és közepes intenzitású ún. közelterápiás kezeléseknél.
? 3. sugárveszélyességi csoport (1 ? A/D < 10): amennyiben nem biztonságosan történik a forrás kezelése, vagy nem gondoskodnak a védelméről, akkor az azt kezelő vagy vele érintkezésbe kerülő személy néhány órás időtartam alatt komoly, maradandó sérülést szenvedhet. Lehetséges, bár kevéssé valószínű, hogy ilyen árnyékolatlan forrás közelében történő néhány napos (maximum hetes) tartózkodás halálos dózist eredményezhet. Ilyen források a tipikusan az iparban alkalmazott, nagy aktivitású, telepített szintjelző eszközök (pl. szintmérők).
Az 1-2.-3. sugárveszélyességi csoportokba tartozó sugárforrások tulajdonosainak listája megyénkben:
Az 1. sugárveszélyességi csoportba tartozó sugárforrások tulajdonosa
Intézmény Cím Sugár-forrás
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 9024 Győr, Zrínyi u.13. 60Co

A 2. sugárveszélyességi csoportba tartozó sugárforrások tulajdonosa
Intézmény Cím Izotóp
Radiográfia Anyagvizsgáló, Építő, Szolgáltató Kft. 9172 Győrzámoly, Iskola u. 34. 192Ir

A 3. sugárveszélyességi csoportba tartozó sugárforrások tulajdonosai
Intézmény Cím Izotóp
Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u.1. 241Am Be
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 9024 Győr, Zrínyi u.13. 192Ir


Az V. veszélyhelyzeti kategóriába tartozó külföldi létesítmények és tevékenységek

Más országokban üzemelő I. vagy II. tervezési kategóriába tartozó létesítmények balesetei, illetve nukleáris vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenységek következtében előfordulhat az élelmiszerek olyan mértékű szennyezése, hogy a nemzetközi szabványok szerinti élelmiszer-korlátozások elrendelése válik szükségessé. Figyelembe véve a környező országokban létesített atomerőművek elhelyezkedését, típusát és teljesítményét, idesorolható gyakorlatilag Magyarország teljes területe.
Győr-Moson-Sopron Megye határától számított 300 km-en belül működő atomerőművek listáját az alábbi táblázat tartalmazza, megadva az atomerőmű nevét és országhatárunktól mért legrövidebb távolságát, az üzemeltető országot és a további jellemző adatokat tartalmazó internetes honlap címét (URL).

Fsz. Név Ország,
település URL cím Távolság [km]
1. Mochovce Szlovákia,
Mochovce http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=mochovce 40
2. Bohunice Szlovákia,
Trnava http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=bohunice 60
3. Krsko Szlovénia,
Krsko http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=krsko 100
4. Dukovany Csehország,
Trebic http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=dukovany 140
5. Temelin Csehország
Temelin http://www.insc.anl.gov/cgi-bin/sql_interface?view=rx_list&country=all&type=all&status=all&plant=temelin 230

Nukleáris veszélyhelyzetet okozható létesítmények tervezési zónái

Győr-Moson-Sopron megyében nukleáris veszélyhelyzetet okozható létesítmények tervezési zónáinak megnevezését és területi kiterjedését a következő táblázat mutatja be.

MÓZ SÓZ ÉÓZ
I. kategória
Paksi Atomerőmű 3 km 30 km 300 km

III. kategória
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
Teleterápiás Berendezés - - -
Radiografia Anyagvizsgáló - - -
Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt - - -
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
Belső besugárzó berendezés - - -
V. kategória
Bohunice 3 km 30 km 300 km
Mohovce 3 km 30 km 300 km
Krsko 3 km 30 km 300 km
Dukovany 3 km 30 km 300 km
Temelin 3 km 30 km 300 km

Veszélyhelyzeti tervezési zóna: olyan létesítmények esetében, amelyekben egy baleset következtében jelentős, telephelyen kívüli kibocsátás lehetséges, a tervezés szintje függ a telephelytől mért távolságtól. Ezekre a létesítményekre a tervezés három veszélyhelyzeti tervezési zónával számol:
MÓZ - Megelőző Óvintézkedési Zónája (Precotionary Action Zone) - 3 km
Ez az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében egy előre kijelölt terület, amelyre a sürgős óvintézkedéseket előre megtervezik, és az általános veszélyhelyzet kihirdetését követően azonnal elrendelik.
SÓZ - Sürgős Óvintézkedési Zónája (Urgent Protective Action Planning Zone) - 30 km
Az I. vagy II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében előre kijelölt terület, ahol előkészületeket kell tenni sürgős óvintézkedések azonnali elrendelésére a környezeti monitorozási adatok vagy a létesítmény állapotának értékelése alapján.
ÉÓZ - Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája – 300 km
Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. Az ÉÓZ-ban a védekezés alapvetően a helyi termelésű élelmiszerek fogyasztásának előre megtervezett korlátozását jelenti a lenyelt sugárzó anyagok sztochasztikus hatásainak csökkentése céljából (2.1. ábra). A lakosság esetleges áttelepítése, az élelmiszerkorlátozás és a mezőgazdaságban foganatosítandó védelmi rendszabályok elrendelése a környezeti ellenőrzésen és élelmiszerminták elemzésén alapszik, a tapasztalatok szerint több száz km távolságig kell élelmiszer-korlátozással számolni. Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása.

I. 4. Természeti eredetű katasztrófák

A megye területére jellemző természeti katasztrófák fajtái:
• hidrológiai (árvíz, belvíz),
• meteorológiai, rendkívüli időjárás,
• geológiai (földrengés).

I. 4. 1. Árvízi (belvízi) veszélyhelyzet
Magyarország árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. Az országra jellemző, hogy 2-3 évenként kis- vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával kell számolni. A nagy árhullámok a folyók felső szakaszán 5-10 napig, a középső és alsó szakaszokon akár 50-120 napig is tartósak lehetnek. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású, az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1-2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres áradást okozva. Éghajlati viszonyainkra jellemző, hogy bármely folyónkon, bármely évszakban, bármikor előfordulhatnak árvizek.
Az árvízi veszélyeztetés szempontjából megyénk előkelő helyet foglal el. Területének mintegy 50 %- a víz alá kerülhet kedvezőtlen körülmények esetén. ( Pl. a vízgyűjtő területen több napig tartó rendkívüli esőzés, illetve hirtelen hóolvadás esetén.) A vízügyi igazgatóság megfelelőképpen felkészült az árvízi események kezelésére és jól működő előrejelző kapcsolatokkal rendelkezik a szomszédos országokkal is. Az érintett települések is kiemelten kezelik a kérdést, végzik a felkészülést.
Az árvízi veszélyeztetést a megye területén található folyók adják: Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rába, Répce, Marcal, Lajta.
A fő veszélyt a Duna, illetve a Mosoni–Duna jelenti. Természetesen a többi folyó is magában hordozza az árvízveszélyt magas vízállás, tartós esőzés esetén. A védőgát rendszerek kiépítettek, megfelelnek a követelményeknek, a települések csatornázottak, így a jelentős belvizek kialakulásának veszélye csökkenthető. A kitelepítés-befogadás főbb adatait külön tervek tartalmazzák.

I. 4. 2. Rendkívüli időjárási viszonyok

Meteorológiai katasztrófa veszély általában ötévente, a rendkívüli havazás okozta zavarok. A havazás mellett – kisebb területre kiterjedően - a rendkívüli, nagy erejű szélvihar, illetve a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék okozhatnak veszélyt megyénkben, ezek előfordulása területileg bárhol lehetséges.
A rendkívüli időjárásból adódó veszélyek az utóbbi évek technikai fejlődése, az időbeni felkészülés eredményeként, valamint az egyre pontosabb meteorológiai előrejelzés következtében kezelhetővé váltak. A megyei közigazgatási szerveknek rendelkezésére állnak a megfelelő technikai eszközök a kialakult helyzet kezelésére. Számolni lehet hosszabb ideig kint tartózkodók, elakadtak fagyási és egyéb sérüléseire, valamint az állandó ellátást igénylők ellátási nehézségeire (pl. dialízis, kezelések).
A megye települései ki vannak téve a téli időjárási anomáliáknak. A megyében a hótakaró átlagos magassága 7 - 8 cm (október - április). A valóságos viszonyok között a szél jelentősen módosíthatja a hótakaró vastagságát, helyenként napokra lezárhat közlekedési útvonalakat, elzárhat településeket.
Veszélyeztetett térség: a megye út és vasúthálózata, elsősorban a megye D-i területén, a 82-es főút Bakonyi szakasza, valamint a 85-ös számú főútvonal Vitnyéd - Fertőszentmiklós közötti szakasza, a 83-as út Győr - Győrszemere, Tét - Pápa között, valamint a Csorna - Jánossomorja közötti utak, ahol nagyobb a valószínűsége hófúvások kialakulásának.
Előfordulásának valószínűsége: évenként kell ismétlődően számolni vele, amikor az intenzív hóesés erős széllel párosul. A jelenlegi technikai berendezések és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások korlátozottsága nem teszi lehetővé a Magyar Közút NZRT.-nek, hogy a közlekedőknek minden időben ún. nyári útviszonyokat teremtsen. Ez csak hosszú távú igényként jelentkezhet.
Az NZRT. a 6/1998 (III. 11.) KHVM előírásai alapján tervezi meg a téli védekezést. Folyamatos 24 órás információs rendszer üzemel az utazók részére, valamint intézkedik a megfelelő szervek bevonásáról.
Közutakon a védekezés őrjáratos rendszerben az I. rendű főutak, és II. rendű főutak, összekötő és mellékutak, rendszeresen és teljes hosszban éjjel-nappal, vegyi vagy érdesítő anyaggal, síkosságtól függően történik. A hóeltakarítás során ezek az utak elsőbbséget élveznek.
Természetesen az autópálya, autóút, és ezek csomópontjai teljes körű elsőbbséget élveznek, mind a síkosság elleni védekezés mind a hóeltakarítás tekintetében.
A rajonos rendszerben az összekötő- és mellékutakon, a kerékpárutakon kerül sor a védekezésre, de nem a teljes út hosszában, hanem csak a veszélyes részeire (ívek, emelkedők stb.) korlátozódva.
Megyénkben a Magyar Közút NZRT négy üzemmérnöksége végzi a védekezést, Győr, Csorna, Mosonmagyaróvár, Fertőszentmiklós központokkal.

I. 4. 3. A megye földrengés veszélyeztetettsége

A földrengés a tektonikus lemezmozgások során az ütközési, találkozási pontokon, vonalakon felhalmozódott feszültségnek, egy adott pillanatban történő töréshez vezetése, vulkáni tevékenység, föld alatti üregek beomlása, vagy földalatti kísérleti robbantások során felszabaduló energiának rezgések formájában való tovább terjedése, felszínre jutása.
A földrengés hipocentrumának nevezzük azt a pontot, amellyel a földrengés fészke helyettesíthető. A földrengés-fészek a földnek azon belső része, ahol maradandó deformáció keletkezik. A földrengés epicentruma a földrengés fészkének föld felszíni vetülete.
A földrengés nagyságának értékelésére Richter amerikai szeizmológus 1935-ben bevezette a méret, vagy magnitúdó fogalmát. A magnitúdó kapcsolatban van azzal az energiával, amely a földrengés fészkéből rugalmas hullám alakjában terjed. A legelfogadottabb (és legismertebb) skála, ezért a hivatalos szervek és a tömegkommunikációs eszközök rendszerint ez szerint jellemzik a földrengés erősségét, azaz: megadják a földrengés fészkében felszabaduló energia adatait.
A földrengést rendszerint szélzúgás-szerű zaj, távoli mennydörgés, kocsizörgés, bombázás hangjához hasonló jelenség előzi meg (azon túlmenően, hogy – meta-kommunkációs jelenségként – néhány órával vagy nappal korábban, néhány állatfaj elhagyja a területet), amelyet 1 – 2 másodperc múlva – a földrengés méretétől és az epicentrumtól való távolságtól függő – heves rázkódás követ. Előfordulhat, hogy az első földrengést az előzőnél kisebb (vagy nagyobb) újabb rengések (utórengések) követik. Egy újabb, de kisebb rengés nagyobb károkat tud okozni, mert a korábbinál az épületek szilárdsága már meggyengült és a kisebb lökéseknek már nem képesek ellenállni.
Ezért igen fontos, hogy a földrengés előrejelzésére, a reagálásra, a beavatkozásra, a mentésre és védekezésre, a helyreállítási és újjáépítési feladatok megoldására megfelelően felkészüljön minden érintett szervezet, illetve az állampolgár.
A földrengés-előrejelzés még jelenlegi korunkban sem megoldott, annak ellenére, hogy igen jelentős eredmények születtek ezen a területen is. Gondot jelent ugyanis, hogy az előrejelzésnek ki kellene terjednie, hogy melyik pillanatban, hol, milyen erősségű földrengés fog kipattanni. Erre nem tudnak választ adni, ezért a károk nagyságrendjének csökkentési lehetőségeire (település, létesítmény altalajának megválasztása, építmények földrengés-biztos tervezése, stb.), a mentés és védekezés megszervezésére, illetve a helyreállítás és újjáépítés biztosítására irányulhat.
A megye földrengés szempontjából nem tartozik a veszélyeztetett megyék közé, számolni kell vele, de nem jellemző veszélyforrás.
A Dunaszerdahely (Szlovákia) - Kapuvár törésvonal átszeli, a Veszprém- Érsekújvár, Ács - Mór irányú geológiai törésvonal pedig körülveszi a megye településeit. A tapasztalatok (levéltári adatok) azt mutatják, hogy a Richter-skála szerinti 2–3-as erősségű földrengés 120-180 évente fordul elő. Ezért megállapítható, hogy a megye nem földrengés veszélyes, de mindenképpen számolni kell vele.


I. 5. Országhatártól való távolság, migráció, torlódások kialakulásának veszélye
Megyénk határmenti megye, így a települések jelentős része az országhatártól számított 30 km-es zónába belesik. Ez azonban napjainkra már elvesztette egykori jelentőségét (a települések polgári védelmi besorolásánál azonban ezt a veszélyeztető tényezőt még figyelembe vesszük).
Általánosságban elmondható, hogy a határ közelsége jó hatással van a környező települések idegenforgalmára, infrastruktúrájuk fejlődésére.
A szomszédos Ausztria és Szlovákia felé megyénk több településénél határátkelőhely üzemel, melyek a torlódások, migrációs jelenségek által leginkább veszélyeztetettek.
A kedvező földrajzi adottság, a gazdag vízivilág, a feltárt kedvező hatású ásvány- és gyógyvizek, a térségben található számos műemlék jelentős idegenforgalmat vonz megyénkbe, ez mintegy 300 – 400 ezer főre tehető. Ennek kb. 44 %-a külföldi, az átlagos tartózkodási idő 2 éjszaka/fő.
Két fajta migráció előfordulásával számolhatunk. Egyrészt a szezonális jellegű, megnövekedett tranzitforgalom, amikor a nyári időszak elején és végén, észak-nyugat és dél-kelet irányban, a nyugati országokban dolgozó vendégmunkások nyári szabadságra való oda-vissza utazása történik. Ilyenkor a határátkelőknél a várakozási idők hosszú órákra növekednek, és torlódások alakulnak ki.
A határ közelében fekvő településeket nagyon megterhelik ezek az időszakok. A meglévő feltételek nem biztosítottak az alapvető higiénés szükségletek ellátására. Jellemzően családok utaznak, (kisgyermekek, idősek) akiket fokozottan megvisel a hosszú utazás. Nem megoldott az egészségügyi ellátás sem.
Augusztus végén a Forma-1-re érkező, és az onnan haza távozó külföldiek nagy száma okoz fennakadást a határátkelőhelyeken. Jellemzően a versenyt megelőző és a versenyt követő néhány napban torlódik a forgalom. Veszélyt a közúti forgalom növekedése és a várakozási idő meghosszabbodása okoz.
A civilizációs migráció megyénkben nem számottevő, de számolni kell vele, hogy egyes országokból, földrészekről háborúk, politikai üldöztetés, éhínség, stb. miatt az ott élő emberek elmenekülnek, elvándorolnak. (pl.: Délszláv háborúk, Afganisztáni háború.)
Az illegális és tömeges migráció összetett veszélyforrás és különleges kihívást jelent a célországok számára. Magyarország egyre inkább célországgá válik. A kockázatok abban vannak, hogy a migrációs nyomással rendszerint összekapcsolódik a szervezett bűnözés, és a migrációs mozgásokat saját céljaikra felhasználhatják a nemzetközi terrorszervezetek is. Az ország, így megyénk veszélyeztetettsége is növekedhet, ha a dél-kelet európai térségben növekszik az instabilitás, kiújulnak a fegyveres konfliktusok, vagy újak keletkeznek.

• Vámosszabadi (14. sz. út),
• Hegyeshalom, Levél külterület, Mosonmagyaróvár, (1 sz. út),
• Rajka, Bezenye (150. sz. út),
• Sopron elkerülő út, Kópháza belterület, Fertőd belterület (84. sz. út).

I. 6. Energetikai közművek meghibásodásából, zavarából adódó veszélyek

IVÓVÍZ-ELLÁTÁS KIESÉSE
Az ivóvíz hálózatokban fellépő mechanikai behatások (törések) illetve szennyeződés esetén legfeljebb 16-24 órás vízszolgáltatási szünetre kell számítani. Ennyi idő alatt nem lép fel olyan dominó-hatás, mely különösebb beavatkozást tesz szükségessé a katasztrófavédelem részéről.
Amennyiben azonban olyan helyzet következik be, amely már több napos vízhiányt idéz elő (vízbázis elszennyeződése, kutak, vezetékrendszer talajmozgás, vagy esetleges terrorcselekmények hatására bekövetkező törése, vezetékrendszer teljes szennyeződése) korlátozó és vízpótlásra vonatkozó intézkedéseket kell bevezetni, amely intézkedéseket a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság készít elő és a MVB elnöke adja ki.

VEZETÉKES GÁZSZOLGÁLTATÁS, TÁVFŰTÉS KIESÉSE

Amennyiben a napi átlaghőmérséklet 0-5 C0 alá süllyed, és a lakások fűtéséhez szükséges infrastruktúra sebezhető pontjai súlyosan sérülnek, a Megyei Védelmi Bizottság Elnökének részéről intézkedések bevezetése válik szükségessé. Ez a helyzet elsősorban a városi lakosságot érintheti érzékenyen, mivel a lakások (lakótelepek) egyedi fűtése nem lehetséges. A családi házban lakók többségének vagy vegyes tüzelésű fűtése van, vagy a vezetékes gáz mellett rendelkezésre áll a hagyományos (alternatív) fűtési mód is.

ÁRAMSZOLGÁLTATÁS KIESÉSE

Rendkívüli időjárási viszonyok (elsősorban rendkívüli téli időjárás, szélviharok esetén), elemi csapás, vagy terrorcselekmény esetén lehet elsősorban hosszú időtartamú áramkimaradással számolni, ami sok területen zavart okozhat a normál életvitelben.